Főmenü megnyitása

Benda Gyula (Budapest, 1943. augusztus 24.Budapest, 2005. augusztus 17.) magyar történész.

Benda Gyula
Született 1943. augusztus 24.
Budapest
Elhunyt 2005. augusztus 17. (61 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása történész,
egyetemi oktató
Sírhely Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Benda Gyula témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Édesapja Benda Kálmán történész, anyja Szabó Mária matematika-fizika szakos gimnáziumi tanárnő. Középiskoláit az Apáczai Csere János Gimnáziumban végezte 1957 és 1961 között. Ezután az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-magyar szakára vették fel. Miután 1966-ban diplomát szerzett, egy szemesztert töltött az Université de Strasbourg-on. Ezt követően egy évig a KSH könyvtára Történeti Statisztikai Kutatócsoportjának volt tudományos munkatársa (1967-1968), majd három évre ismét visszatért Strasbourg-ba az egyetemre, de most már mint magyar nyelvi lektor. Hazatérte után a KSH-ban 1975-ig történeti statisztikával, majd miután átkerült a KSH Társadalomstatisztikai Főosztályára osztályvezetőnek, szegénységgel és ifjúságstatisztikával foglalkozott. 1977-ben Hamburger Mihállyal közösen írt A Marx a negyedik évtizedben című szamizdat antológiába,[1] amelyben a szerzők arra a kérdésekre keresték a választ, hogy szerintük mi a marxizmus, és mi a viszonyuk hozzá. A Kovács András szerkesztette kötetet 1978-ban ismertette a Szabad Európa Rádió, ami miatt a szerzőket támadások érték. Bár Benda Gyulának ekkor még nem lett bántódása, a Társadalomstatisztikai Főosztályt feloszlatták, ő pedig átkerült a Népességtudományi Kutatóintézetbe ugyancsak osztályvezetőnek. Azonban egy év múlva, 1979-ben az MSZMP kizárta soraiból, majd 1980-ban állását is elvesztette.[2]

Egy hónap elteltével Hoffmann Tamás felvette a Néprajzi Múzeumba, ahol 18-19. századi paraszti hagyatéki leltárakat kellett feltárnia. Ekkor talált rá a kisnemesség és a mezővárosok témájára és kezdett el Keszthely társadalomtörténetével foglalkozni. 1983-tól Néprajzi Múzeum tudományos titkára lett és egy ideig a Néprajzi Közleményeket is szerkesztette.[3] Mikor 1990-ben az ELTE BTK-án megszüntették a Politikai Gazdaságtan Tanszéket, a helyette létrehozott Gazdasági- és Társadalomtörténeti Tanszéken Bácskai Vera lett a tanszékvezető egyetemi tanár, Benda Gyula pedig tudományos főmunkatárs. Így tizenegy évi múzeumi kutatómunka után egészen haláláig egyetemi oktatóként folytatta pályafutását.

Alapító tagja és néhány évig alelnöke is volt a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesületnek.[4]

Tanári pályafutásaSzerkesztés

 
Benda Kálmán és Benda Gyula sírja a Farkasréti temetőben

„Mert a Benda mester volt, abból a kivesző tanárfajtából maradt itt nekünk tegnapig, akinek nem pusztán másfél órából állt a tanítás, hanem minden pillanatában tanár volt, aki kiérdemelte, hogy mester legyen, s mi tanítványként követhessük.”[5]

Először magyar nyelvi lektorként tanított Strasbourgban három évig. Hazatérése után pedig a jogi karon óraadóként három-négy féléven keresztül tudományos szocializmust oktatott. Egyetemi oktatóként nem csak a Gazdasági- és Társadalomtörténeti Tanszéken oktatott, hanem fokozatosan bekapcsolódott az Atelier (Francia-Magyar Doktori Műhely) munkájába is, amelynek interdiszciplináris szemléletének és elméleti-módszertani központú oktatásának kialakításában tevékenyen részt vett.

Emellett tartott órákat az Eötvös Kollégiumban, a Széchenyi István Szakkollégiumban.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai I. Keszthely 1711-1820. Bp. Néprajzi Múzeum, 2005. (Fontes Musei Ethnographiae. A Néprajzi Múzeum forráskiadványai.)
  • A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai II. Keszthely 1821-1849. Bp. Néprajzi Múzeum, 2005. (Fontes Musei Ethnographiae. A Néprajzi Múzeum forráskiadványai.)
  • A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai III.: Szőlőhegyek. Bp. Néprajzi Múzeum, 2005. (Fontes Musei Ethnographiae. A Néprajzi Múzeum forráskiadványai.)
  • Társadalomtörténeti tanulmányok.Bp. Osiris, 2006.
  • Zsellérből polgár - társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban (Keszthely társadalma 1740-1849). Bp. L'Harmattan, 2008.

Lásd mégSzerkesztés

Források, jegyzetekSzerkesztés

  1. Erről többet: Kovács András: Marx a negyedik évtizedben.
  2. Benda Gyula: A KSH társadalomstatisztikai főosztályán folytatott szegénységvizsgálatról - 1975-1979. Esély, 1991. 3., 8.
  3. Honlapján lévő saját maga írta szakmai önéletrajz illetve „Élni a talentumokkal” című életmű interjúja alapján (Századvég, 2004. 3. sz.)
  4. Hajnal István Társadalomtörténeti Egyesület honlapja. [2013. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 13.)
  5. Csite András: Benda Gyula (1943-2005)[halott link]