Bendzsó
A bendzsó afrikai eredetűnek tartott pengetős hangszer. A hangszer olyan, mintha a dob és a gitár kombinálásával hozták volna létre. Egy kerek fakeretre rugalmas bőrhártya feszül, amelyet hosszú nyak és négy vagy több húr egészít ki. Feltételezések szerint a behurcolt rabszolgákkal került Amerikába.
| Bendzsó | |
 | |
| Modern öthúros bendzsó | |
| Más nyelveken | |
| banjo, банджо | |
| Hangminta |  hallgat |
| Hangszerjátékos | Béla Fleck |
| Hangterjedelem | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bendzsó témájú médiaállományokat. | |
LeírásaSzerkesztés
A bendzsó különleges, bőrrezonátoros pengetős hangszer. A kerek test erősen emlékeztet a pergődobra. Eredetileg egy háromhúros, bund nélküli hangszer. A húrok tradicionálisan bélből készültek. A test hátul nyitott volt, a fakávájú hangszereket merevítőkkel is ellátták. A bendzsó arab eredetű[forrás?], afrikai hangszerfajta. Az Amerikába hurcolt afrikaiak magukkal vitték hangszereiket, így vált a bendzsó nem sokkal később az észak-amerikai új népzene, majd a dzsessz egyik legjellegzetesebb hangszerévé; később Nyugat-Európában is a szórakoztató zene, tánczene új hangszereként lett divatos.
A mai bendzsók fém- vagy nejlonhúrozásúak, a kerek dobtesten leszorítókerettel és csavarokkal utánfeszíthető a bőr. Egyes hangszerek kávája fémből készül. Ma már általánosan elterjedt a plasztikhártya a bendzsó dobtestén.
Hangjellege lehetővé teszi mind a szóló, mind a kísérő játékot. Ritmikailag igen kedvező adottságainak és átütő hangerejének köszönhette nagy népszerűségét.
Híres bendzsósokSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Darvas Gábor: Évezredek hangszerei; Zeneműkiadó, Budapest, 1975.
- Kovács Emil: Pengetős hangszerek; Magánkiadás, 1976.
