Benedek Jenő (festő, 1939–2019)

(1939-2019) magyar festőművész
(Benedek Jenő, ifj. szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 11.

Ifjabb Benedek Jenő (Csongrád, 1939. június 13.Budapest, 2019. augusztus 20.) festőművész.

Ifjabb Benedek Jenő
A festőművész arcképe
A festőművész arcképe
Született1939. június 13.
Csongrád
Elhunyt2019. augusztus 20.[1] (80 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaJánosi Katalin festőművész
GyermekeiBenedek Imre alkalmazott grafikus
SzüleiIdősebb Benedek Jenő festőművész; Andorkó Laura
Foglalkozásafestőművész
Iskolái
KitüntetéseiDerkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj (1970)

A Wikimédia Commons tartalmaz Ifjabb Benedek Jenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Öreg hajó, Év n., olajfestmény, 50x80 cm
Csend, 1979, olajfestmény, 60x80 cm
Öreg tárgyak, 1995, olajfestmény, 35x50 cm
Távolodás, 1998, olajfestmény, 30x43 cm
Bábel, 2000, olajfestmény, 70x100 cm

Apja, idősebb Benedek Jenő festőművész, felesége Jánosi Katalin festőművész.

Pályafutása

szerkesztés
A határvonalig kell eljutnia annak, aki valami igazat akar mondani a valóságról. S nem feketét vagy fehéret, szörnyűségeset vagy idillit. Ezt az utat nehéz megtalálni, mert keskeny, akár a kés éle, de egész emberi létünk ezen halad.

– Ifjabb Benedek Jenő

Apja, idősebb Benedek Jenő festőművész a Szolnoki Művésztelep egyik meghatározó alakja volt. Így a család Szolnokon élt, s ifjabb Benedek Jenő itt kezdte el iskolai tanulmányait. Festészetben első mestere édesapja volt. 1953-ban Budapestre költöztek. Érdeklődését és hamar jelentkező tehetségét mutatja, hogy a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett 1957-ben.

1957 és 1963 között végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, ahol előbb Pap Gyula, majd Bernáth Aurél tanítványa volt, természetesen hatott rá az otthoni környezetben édesapja és annak művészete is.

1963 és 1969 között a Fiatal Művészek Stúdiójának volt tagja. 1963-tól a Művészeti Alapnak, majd az abból alakult Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE), 1973-tól a Magyar Képzőművészek Szövetségének tagja. 1966-tól 1977-ig egykori iskolájában, a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban művésztanárként dolgozott. 1970-től 1973-ig Derkovits ösztöndíjban részesült, s így e csaknem négy évet kissé gondtalanabbul szentelhette művészetének, bár a tanítást ez idő alatt sem hagyta abba. Csatlakozott az 1997-ben, Budapesten létrejött (mára már megszűnt), Új Gresham Körhöz. A Bernáth Aurél Társaság tagja.

A főiskola elvégzése óta rendszeresen szerepelnek művei hazai és külföldi kiállításokon. 2000-ben ő volt az első magyar festő, aki díjat nyert a Nápolyban megrendezett „Italy 2000” nemzetközi kiállításon. 1953-tól 1998-ig Budapesten, majd Piliscsabán élt és dolgozott. Az utóbbi években a festészet mellett computer grafikákkal is szerepelt hazai és nemzetközi kiállításokon.

Felesége, Jánosi Katalin (1951. november 2.-) festőművész. Egy fiuk született, Benedek Imre, aki alkalmazott grafikával foglalkozik és sikeres bélyegtervező.

  • 1970-1976 • Derkovits-ösztöndíj
  • 1972 • Belkereskedelmi Minisztérium díja a Margitsziget a képzőművészetben című kiállításon
  • 1977 • Országos Hadtörténeti Múzeum, II. díj
  • 1979 • „Italia 2000” III. díj
  • 1981 • a Művészeti Alap nívódíja
  • 1999 • 46.Vásárhelyi Őszi Tárlaton jutalomdíj
  • 2000 • Kereskedelmi és Hitelbank díja (BÁV Rt. Tavaszi Tárlatán)
  • 2004 • Koller-díj

Művészete

szerkesztés

Az 1960-as, 1970-es években a posztnagybányai iskola képviselőinek műveire, a neósokéra emlékeztető tájképeket festett, erős színekkel, körvonalakkal, leegyszerűsített formákkal, majd az 1970-es évektől képeinek kompozíciója alapvetően megváltozott. Előbb szürrealisztikus elemek jelentek meg, majd az ábrázolás egyfajta valóságon túli álomvilággá alakult, ugyanakkor a képek szerkezete konstruktivista jellegűvé, feszesen szerkesztetté vált. Ebben a változásban Benedek Jenőre nem a szürrealisták, hanem azok elődjei, az olasz metafizikus festők hatottak, akik a mozdulatlanság, az állandóság megjelenítésével a dolgok lényegét, s a bennük rejlő mágiát akarták megragadni. A szokatlan környezetbe helyezett tárgyak, a szoborszerű emberábrázolás, álomszerű, mágikus atmoszférát teremtenek. Az irányzat festői közül is leginkább Giorgio Morandi hatott rá.

Hogy írja Seneca? »Olykor nyugtalan a nyugalom«. Nos ha valami találó ifj. Benedek Jenő képeivel kapcsolatosan, akkor ez a nyugtalan nyugalom. Látszólagos mozdulatlansága, csendessége ugyanis indukál bennünk valami feszültséget, ha mást nem, a várakozás türelmetlenségét, az elmúlás elleni protestálást.
– Feledy Balázs, Mesterecsetek 2001.
Mintha azt súgnák a festmények: létezik az átmenetiséggel szemben állandóság, a töredezettséggel szemben teljesség, a nyugtalan nyüzsgés ellenében csönd, elmélyedés. Egy másik dimenzió, amelybe átlépve az önmagunkra találás a jutalom.
Rados Virág, Népszabadság 1999.

Művei (válogatás)

szerkesztés
 
Bárka, 2002, olajfestmény, 60x80 cm
  • Örök pillanat olaj, farost 80×60 cm 1988 [1]
  • Elhagyott műterem [2]
  • Torony, 2002, olaj, farost, 80x60 cm
  • Teknős-írás, 2002, olaj, farost, 60x80 cm
  • Két bárka, 2004, olaj, farost, 35x50 cm
  • Kora reggel, 2004, olaj, farost, 60x80 cm
  • Szekrény, 2004, olaj, farost, 50x35 cm
  • Őszi kert, 2004, olaj, farost, 60x80 cm
  • Szép emlék, 2004, olaj, farost, 80x60 cm
  • Óváros, 2004, olaj, farost, 70x100 cm
  • Az ég kapuja, 2004, olaj, farost, 70x100 cm
  • Repülő csendélet, 2005, olaj, farost, 80x60 cm
  • Vitorlás hajó, 2005, olaj, farost, 60x80 cm
  • Sziklarajzok, 2005, olaj, farost, 40x60 cm
  • Kis állatkert, 2005, olaj, farost, 25x35 cm
  • Kerti éj, 2005, olaj, farost, 45x38 cm

Egyéni kiállításai

szerkesztés
 
Madárkák, 2001, olajfestmény, 35x50 cm
 
Ősszel a folyónál, Év n., olajfestmény, 60x80 cm
  • 1974 • Aba Novák Terem, Szolnok
  • 1976 • Fényes Adolf Terem, Budapest
  • 1977 • Gulácsy Terem, Szeged
  • 1979 • Galerie “K”, Köln
  • 1981 • Csók Galéria, Budapest
  • 1982 • Atelier Mensch, Hamburg
  • 1983 • Ferenczy Terem, Pécs
  • 1984 • Munkácsy Terem, Békéscsaba
  • 1985 • Falusi Galéria, Perbál (édesapjával, id. Benedek Jenővel)
  • 1985 • Galerie Eremitage, Nyugat-Berlin
  • 1987 • Csók Galéria, Budapest (id. Benedek Jenővel)
  • 1989 • Csók Galéria, Budapest
  • 1991 • Kastély Múzeum, Szirák
  • 1992 • Csontváry Galéria, Budapest (feleségével, Jánosi Katalinnal)
  • 1994 • B.Á.V. Kortárs Galéria, Budapest
  • 1997 • Sziget Galéria, Budapest (feleségével, Jánosi Katalinnal)
  • 1997 • B.Á.V. Kortárs Galéria, Szeged
  • 1997 • Koller Galéria, Budapest
  • 1998 • Kert Galéria, Piliscsaba
  • 1999 • Hyatt Galéria, Budapest
  • 2000 • Madách Színház, Tolnay Szalon (feleségével, Jánosi Katalinnal)
  • 2001 • Luca/Art, Wiesbaden
  • 2001 • Pfister Galéria, Budapest (feleségével, Jánosi Katalinnal)
  • 2004 • Városi Galéria, Kalocsa (feleségével, Jánosi Katalinnal)
  • 2004 • Luca/Art, Wiesbaden
  • 2005 • B.Á.V. Kortárs Galéria (feleségével, Jánosi Katalinnal)
  • 2006 • Bernáth Aurél Galéria, Ábrahámhegy [3]
  • 2008 "hát valami operami 8." A Miskolci "Légyott" alkalmából Benedek Jenő, ifj.: Üzenet Bartóktól c. műve[2]
  • 2009 • Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Aula Galéria, Dunaújváros (feleségével, Jánosi Katalinnal)
  • 2010 • Uradalmi Ház, Piliscsaba

Művei közgyűjteményekben, középületekben

szerkesztés
 
A festő, 1987, olajfestmény, 80x60 cm
 
Álmodó óra, Év n., computergrafika
 
Álomban, 2004, computergrafika, 30x27 cm
 
Képek és görbék, Év n., computergrafika
  • Danubius Szálloda Vállalat (A régi Margit-fürdő, 1972)
  • Déri Múzeum, Debrecen (Távoli vidék, 1976)
  • Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, Budapest (Lovak, 1975)
  • Kereskedelmi és Hitelbank Rt, Budapest (Az út véget ér, 1995)
  • M.E.T. archivum, Budapest (computer grafikák: Álomban; Szerkezet, 2004; Naptár, 2006; Kassák emlékére I.-II. 2007)
  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (Történelem; Táj fákkal, 1973; Csendélet, 1975; Csend van, 1976)
  • Marcelland Nemzetközi Művészeti Gyüjtemény („Mail art” 2007; Renaissance, 2008)
  • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (Cím nélkül, 1978; Ablak, 1980; Tél, 1999)
  • Művelődési Ház, Pásztó (Emlékek világa, 1977)
  • Művelődési Minisztérium, Budapest (Ablak, 1976; Tárgyaim, 1981)
  • Országos Hadtörténeti Múzeum Képtára, Budapest (Őszi gyakorlat, 1976; Gyakorlótér, 1977)
  • Providencia Biztosító Rt. Székháza, Budapest (Vidéki hangulat, 1996)
  • Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár (Műterem, 1974)
  • T-Art alapítvány, Budapest (Holdkirálynő, 1991)
  • Venezuelai Köztársaság Nagykövetsége, Budapest (Cím nélkül, olajfestmény, 60x80cm, 1978-1980)
  1. Nagy Imre Társaság kezdőoldala
  2. Légyott a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál (kezdettől fogva egyetlen) irodalmi kísérőrendezvénye, melyen évről évre írók, költők, képzőművészek, közéleti személyiségek köszöntik „ímél-műveikkel” a rendezvényt.
  • D. Fehér Zsuzsa: Ifjabb Benedek Jenő. (kat., bev., 1976)
  • Székely András: Ifjabb Benedek Jenő kiállításáról utólag. In: Ország Világ, 1976. április 28.
  • Benedek Jenő kiállítása Kölnben. In: Profil, 1979/5. szám 33. oldal
  • Ausstellung Benedek. In: Kölner Kultur, 1979. március 27.
  • Csorba Mária: Ifjabb Benedek Jenő kiállítása. In: PM, 1981/7. II. 18-23. oldal
  • Csapó György: Ifjabb Benedek Jenő műtermében. In: Ország Világ, 1981. XXV. évf. 22. szám, június 3., 19. oldal
  • Csapó György: Ifjabb Benedek Jenő (kat., bev., 1981)
  • Csapó György: Közelképek, beszélgetések. Képzőművészeti Kiadó 1981.
  • Művész életrajzok, Kiad. Képcsarnok Váll. Budapest, 1985.
  • Kirimi Irén: Ifjabb Benedek Jenő (kat., bev., 1989).
  • Kárpáti Tamás: Ifjabb Benedek Jenő. In: Képes 7, 1990/17. szám 32. és 33. oldalak
  • Tóbiás Áron: Festő házaspár képei a Csontváry Galériában. In: Magyar Nemzet, 1992. dec. 4. 17. oldal
  • Tűnődő festő az Akropoliszon. In: Népszabadság, Pestvidék, 1999. július 31. szám 36. oldal
  • Rados Virág: Holdvarázs. In: Galéria, 1999. december 29. oldal
  • Rados Virág: Ifjabb Benedek Jenő festményei a Hyatt Regencyben. In: Népszabadság, 1999. november 6. 37. oldal
  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
  • Feledy Balázs: Ifjabb Benedek Jenő. In: Mesterecsetek. (A Vigadó Galériában 2002-ben rendezett kiállításról.) 2003.
  • Nyolcvanegy jeles hetvenes. In: Napút évkönyv 2009. Napkút Kiadó, 2008, X. évf. 10. szám
  • Alkotói vallomások (Az I.-II. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennálé, Katalógusai)