Bengeboglárka

A bengeboglárka (Celastrina argiolus) a lepkék (Lepidoptera) rendjében, ezen belül a boglárkalepkék (Lycaenidae) családjának egyik faja.

Bengeboglárka
Nőstény példány
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea) Család: Boglárkalepkék (Lycaenidae) Alcsalád: Boglárkák (Polyommatinae) Nemzetség: Polyommatini Nem: Celastrina Alnem: Plebejus (Albulina) Faj: C. argiolus
Tudományos név
Celastrina argiolus Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bengeboglárka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bengeboglárka témájú médiaállományokat és Bengeboglárka témájú kategóriát.

Hím példány

Származása, elterjedése

Eurázsia mérsékelt éghajlatú részein él, kelet felé egészen Japánig. Elterjedési területe felöleli a teljes Mediterráneumot, így annak észak-afrikai részeit is. Magyarországon közönséges (a borostyán és a magyal telepítésének köszönhetően a lakott területeken is erőteljesen terjeszkedik).

Észak-Amerikában is előfordul; e hatalmas, izolált részekből álló területen számos alfaja, illetve változata alakult ki.

Megjelenése, felépítése

Szárnyának fesztávolsága 28–32 mm; az első szárny felső szegélyének hossza 12–17 mm.

Mindkét nem szárnyának alapszíne ragyogó világoskék – sötét, csaknem fekete, a szárny csúcsterében kiszélesedő szegéllyel. A hím szárnyán ez a szegély egészen keskeny, a nőstényén jóval szélesebb. A szegélytér rajzolata teljesen hiányzik vagy elmosódott. Mindkét ivar szárnyának fonákja kékesfehér, mivel a fehér alapszínű felületet kék pikkelyek borítják. A sokboglárú lepkékre jellemző rajzolat elemeiként az elülső szárnyon a szegélytérhez igen közel egy sor nyújtott fekete folt foglal helyet; a hátsó szárny fekete pontjai kisebbek.

A második és harmadik nemzedék lepkéi az első nemzedéknél nagyobbak, szárnya­ik sötétebbek és lilásabbak, a szárnyak fekete szegélye sokkal szélesebb.

A hernyó alapszíne zöld. Oldalán sárgászöld vagy fehér csík fut végig, hátának mintázata fehér és bíborrózsaszín.

Életmódja, élőhelye

Főként erdei tisztásokon, parkokban, patakparti bozótosokban tűnik fel. Magyarországon ez a legkorábban megjelenő boglárkalepke: már március végén megjelenik, ezért a Kárpát-medencében évente három nemzedéke repül:

• március végétől május közepéig;
• június–júliusban, illetve
• augusztus végétől október elejéig.

A magasabb és nedvesebb területeken csak két nemzedéke fejlődik ki.

Kóborlásra hajlamos, a tavaszi, langyos szelekkel távoli területekre is eljut. Sebesen, általában fejmagasságban vagy akár a lombkoronaszint fölött repül. Általában út menti bokrok és sövények magasabb levelein pihen meg.

A tavaszi nemzedék hímjei löszterületeken és mészköves biotópokban sokszor tömegesen szívogatnak állati ürüléken, a kátyúkban vagy a nedves földön. A nyári generáció tagjai legtöbbször

• a különféle aszat (Cirsium) fajok,
• a sédkender (Eupatorium cannabinum) vagy
• a földi bodza (Sambucus ebulus) virágain szívo­gatnak vagy egyesével ülnek meg a földön. Szívesen táplálkoznak a bodzavirágo­kon hemzsegő levéltetvek által kiválasztott mézharmattal.

A hí­mek a nőstényt keresve közben körberepülik a sövényeket és a fákat, be-bekukkantanak a lombok mélyedéseibe, mert a nőstények szeretnek félárnyékos helyeken megülni. Petéiket a hernyó tápnövényének virágrü­gyeire rakják.

Polifág hernyója a közönséges kutyabengéről (Frangula alnus) kapta nevét, de sokféle növényen megél azok virágrügyeiben. Ezek közül a legjellemzőbbek:

• természetes élőhelyein
  • a közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus) és
  • a veresgyűrű som (Cornus sangui­nea),
• lakott területeken
  • a közönséges borostyán (Hedera helix) és
  • a közönséges magyal (Ilex aquifolium).

Külföldi megfigyelések szerint a hernyóját olykor hangyák őrzik; méghozzá ezt számos nem:

• Camponotus,
• Crematogaster,
• Formica,
• Lasius és
• Myrmica

dol­gozóinál megfigyelték; Magyarországról ilyen észlelés nincs.

Alfajok, változatok

Alfajai:

• Celastrina argiolus argiolus
• Celastrina argiolus bieneri
• Celastrina argiolus caphis
• Celastrina argiolus cinerea
• Celastrina argiolus echo
• Celastrina argiolus gozora
• Celastrina argiolus hypoleuca
• Celastrina argiolus iynteana
• Celastrina argiolus kollari
• Celastrina argiolus ladon
• Celastrina argiolus ladonides
• Celastrina argiolus lucia
• Celastrina argiolus mauretanica
• Celastrina argiolus sugurui

Hasonló fajok

A horvát ékesboglárka (Everes alcetas) valamivel kisebb, és hátsó szárnyát farkinca díszíti.

Források

• Wikispecies: Celastrina argiolus
• Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 63.
• Lepkék, madarak honlapja
• Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület: Celastrina argiolus

További információk

• bengeboglárka - Celastrina argiolus. izeltlabuak.hu . (Hozzáférés: 2020. december 15.)