Wikipédia

Bercsek Péter

magyar kertészmérnök

Bercsek Péter (Soroksár, 1932. augusztus 8. –) okleveles kertészmérnök. 16 éven át a Margit-sziget főkertésze, 1974-től a Fővárosi Kertészeti Vállalat főosztályvezetője, 1979-től az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet főosztályvezetője. Az orgonahajtatás, illetve az idős fák átültetésének szakértője, számos könyv és szakcikk szerzője.

Bercsek Péter
2011-ben
2011-ben
Született1932. augusztus 8. (91 éves)[1]
Soroksár[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásakertészmérnök
IskoláiGödöllői Mezőgazdasági Akadémia (–1956)
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja szerkesztés

Szülei (Bercsek József, Andráczi Magdolna) virágkertészek voltak Soroksáron, elsősorban az akkoriban még jelentős vágott virágnak számító orgona hajtatásával foglalkoztak. Édesapja a II. világháborúban eltűnt, így édesanyjával kettesben maradtak; még csak 14 éves volt, amikor már magánkertészként nyáron zöldségféléket és vágott virágokat, télen pedig üvegházban, valamint orgonaültetvényükben orgonát hajtattak. Kertészetüket 1952-ben államosították, és a Kertészeti Egyetem soroksári tangazdasághoz csatolták.

Érettségijét 1951-ben a Fővárosi Kertészeti Középiskolában szerezte meg. Ezt követően a Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság Tudományi Karán tanult, ahol 1956-ban jeles eredménnyel védte meg Az orgona termesztése és hajtatása című diplomamunkáját.

Szakmai pályája szerkesztés

Az egyetem elvégzése után csak szakmunkásként tudott elhelyezkedni, 1956-tól a Fővárosi Virágtermelő és Értékesítő Vállalat (Virágért) kispesti díszfaiskolájában dolgozott. Két év elteltével, 1958-ban felkérték a Margitsziget kertészetének vezetésére, ahol 16 éven át volt üzemvezető főkertész. Kiemelt feladata volt a fenntartási munkák szervezése és irányítása, a még meglévő háborús károk felszámolása és a park színvonalának a kor követelményeihez igazodó fejlesztése. Nevéhez köthető a „Fűre lépni tilos!” szemléletnek a megváltoztatása „fűre lépni szabad”-ra.

1974-től a Fővárosi Kertészeti Vállalat (FŐKERT) Termesztési Főosztályának lett a vezetője. Feladata volt a vállalat parképítő, és parkfenntartó tevékenységéhez, valamint a Virágért bolthálózat ellátásához szükséges növényanyag termesztésének irányítása, szervezése (110 ha faiskola és 4 üvegházi telep), valamint a Margitsziget és az Erdőtelki Arborétum fejlesztési munkáinak koordinálása is.

1979-től az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetben (OMMI) a fajtaminősítési és szaporítóanyag felügyeleti tevékenységet irányította, előbb mint a Dísznövény Osztály vezetője, majd 1989-től nyugdíjba vonulásáig (1992-ig) mint az Erdészeti és Dísznövény Főosztály vezetője.

1993-tól 1996-ig a Világkiállítási Programiroda által az 1995-ös Bécs-Budapest Világkiállítás előkészítésére, megvalósítására és üzemeltetésére létrehozott EXPO '96 Kft. főkertésze volt. Feladatai közé tartozott a világkiállítási terület parkosításának előkészítése, illetve a beruházás leállítása után az előnevelt növényanyag elhelyezése.

1995–96-ban a Strabag-Hungária Rt. kertészeti szaktanácsadója, és az autópályák fásításainak szakirányítója volt.

Ugyanebben a két évben a Bős–nagymarosi vízlépcső tájrehabilitációs fásítási munkáinak volt a szakirányítója a Visegrád–Nagymaros térségében.

1998-tól 2006-ig az Agárdi Városgazdálkodási Kft. megbízásából a Velencei-tó környéki zöldterület-fejlesztési terveket készíti, illetve a tó környéki parkok fenntartási munkáit szervezte.

2007 óta szakmai emlékiratain dolgozik.

Társasági tagságai, egyéb szakmai tevékenységei szerkesztés

1958-tól szakértőként arborétumok fenntartási és fejlesztési munkáival foglalkozott, ezek élő génbankszerepét szorgalmazta. Irányításával a FŐKERT az Erdőtelki Arborétumot felújította és területét bővítette. A honosításra alkalmas fajok termesztésbevonása érdekében irányítása mellett öt arborétum törzskönyvi nyilvántartása is elkészült (OMMI irattár).

1958-tól a Magyar Agrártudományi Egyesület Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Szakosztályának vezetőségi tagja, 1986-tól 1990-ig alelnöke, 1989-től 1995-ig az egyesület dísznövény-termesztési szakértője.

1979-től 1992-ig az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács Kertészeti Szakbizottságának tagja.

1979-től 1992-ig a díszfaiskolák országos és ágazati szabványokat kidolgozó szakmai bizottság tagja, titkára, majd elnöke.

Ugyanezen időszakban középfokú kertészszakiskolák tanácsadója, érettségi vizsgák felkért elnöke.

1979-től 1994-ig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium bejegyzett kertészeti szakértője.

1981-től 1987-ig a Budapest Főváros Tanácsa Városrendezési és Építési Osztály bejegyzett szakértője.

Kezdeményezésére valósult meg 1988-ban az „Országos dísznövény kiállítás és vásár” (akkor DÍSZNÖVÉNY '88 néven), melyet 1992-ig az irányításával, azóta a Kertészeti Egyetem szervezésében minden évben megrendeznek.

1990-től 1993-ig a Dísznövény Szövetség elnökségi tagja.

1991-től a Magyar Kertépítészek és Tájrendezők Szövetségének a tagja.

1992-től 2002-ig az Igazságügyi Minisztérium bejegyzett mezőgazdasági-kertészeti igazságügyi szakértője.

1993-tól 1998-ig a Földművelésügyi Minisztérium bejegyzett kertészeti növénytermesztési szakértője.

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Építőipar Kiváló Dolgozója (Építésügyi Minisztérium, 1972)
  • Kiváló Munkáért díj (1982)
  • Räde Károly-emlékérem (Kertészeti Egyetem, 1994)
  • Aranydiploma (Kertészeti Egyetem, 2006)
  • Megkapta a „Bercsek-kert” nevet a Margit-sziget korábban „Pólópálya” néven ismert parkja (Margitsziget Stratégiai Terve, 2008)

Főbb művei szerkesztés

 
A Mesélnek a margitszigeti fák című könyv borítója, 2012
 
A Műalkotások a Margitszigeten című könyv borítója, 2013

Könyvei szerkesztés

  • Műszaki fejlesztési tájékoztató – Idős fák átültetése (Fővárosi Kertészeti Vállalat, 1970)[2]
  • Virágos könyveink – Az orgona (Mezőgazdasági Kiadó, 1973)[3]
  • Zöldterület-fejlesztés Gárdony-Agárd területén – Fasorok és parkok állapot-felmérése, fejlesztési javaslatok (kézirat, Agárdi Városgazdálkodási Kft., 1999)[4]
  • Mesélnek a margitszigeti fák (Szerzői kiadás, 2012)[5]
  • Műalkotások a Margitszigeten (Szerzői kiadás, 2013)[6]
  • Részletek a Margitsziget történetéhez (Szerzői kiadás, 2013)[7]
  • Átültetett fák a budapesti parkokban (Szerzői kiadás, 2013)[8]
  • A margitszigeti Vadaskert – Kisállatkert története (Szerzői kiadás, 2016)[9]

Társszerzőkkel kiadott kiadványok szerkesztés

  • A Fővárosi Kertészet száz éve – Budapest dendrológiai értékei (társszerző, Mezőgazdasági Kiadó, 1967)[10]
  • Idős fák gyökeresedésének serkentése átültetés előtt (társszerző, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, 1968)[11]
  • Lombhullató díszfák, díszcserjék a kertben (lektor, Mezőgazdasági Kiadó, 1975)[12]
  • A dísznövénytermesztés helyzete és fejlesztése (társszerző, OMFB, 1976)[13]
  • A zöldfelületek fenntartása – Idős növények (társszerző, Mezőgazdasági Kiadó, 1980)[14]
  • Díszfák, díszcserjék termesztése és felhasználása (lektor, Mezőgazdasági Kiadó, 1980)[15]
  • Szaporítóanyag termő ültetvények kialakítása és szerepük a díszfaiskolai termesztés fejlesztésében (társszerző, Kertészeti Egyetem, 1982)[16]
  • Módszertani útmutató a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák szakmai gyakorlataihoz – Dísznövénytermesztés, parképítés és fenntartás, virágkötészet (társszerző, Agroinform, 1984)[17]
  • Államilag minősített és szaporításra engedélyezett dísznövény-fajták jegyzéke (szerkesztő, Mezőgazdasági Minősítő Intézet, 1990)[18]
  • A parképítés és fenntartás szakmai gyakorlatainak útmutatója (társszerző, Agrárszakoktatási Intézet, 1991)[19]
  • A disznövénytermesztés szakmai gyakorlatainak útmutatója (társszerző, Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézete, 1991)[20]

Egyéb megjelenései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2018. szeptember 5.)
  2. ↑ Műszaki fejlesztési tájékoztató 6. szám[halott link] (Fővárosi Kertészeti Vállalat, 1970)
  3. ↑ Az orgona (Mezőgazdasági Kiadó, 1973)
  4. ↑ Zöldterület-fejlesztés Gárdony-Agárd területén (készült az Agárdi Városgazdálkodási Kft. megbízásából, 1999)
  5. ↑ Mesélnek a margitszigeti fák ISBN 978-963-08-5199-2
  6. ↑ Műalkotások a Margitszigeten ISBN 978-963-08-6130-4
  7. ↑ Részletek a Margitsziget történetéhez
  8. ↑ Átültetett fák a budapesti parkokban
  9. ↑ A margitszigeti Vadaskert – Kisállatkert története
  10. ↑ A Fővárosi Kertészet száz éve[halott link] (Mezőgazdasági Kiadó, 1967)
  11. ↑ Idős fák gyökeresedésének serkentése átültetés előtt Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben(Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közleményei XXII.)
  12. ↑ Lombhullató díszfák, díszcserjék a kertben Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-benISBN 963-230-465-9
  13. ↑ A dísznövénytermesztés helyzete és fejlesztése (OMFB Tanulmányok, 1976)
  14. ↑ A zöldfelületek fenntartása Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 963-230-056-4
  15. ↑ Díszfák, díszcserjék termesztése és felhasználása Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-benISBN 963-230-087-4
  16. ↑ Szaporítóanyag termő ültetvények kialakítása és szerepük a díszfaiskolai termesztés fejlesztésében Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 963-7711-46-5
  17. ↑ Módszertani útmutató a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák szakmai gyakorlataihoz Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (Agroinform, 1984)
  18. ↑ Államilag minősített és szaporításra engedélyezett dísznövény-fajták jegyzéke Archiválva 2021. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben ISSN 0238-3608
  19. ↑ A parképítés és fenntartás szakmai gyakorlatainak útmutatója Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-benISBN 963-7176-74-8
  20. ↑ A disznövénytermesztés szakmai gyakorlatainak útmutatója[halott link] ISBN 963-01-8125-8
  21. ↑ Virágzó Victoriák a Margitszigeten Archiválva 2021. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (Élet és Tudomány, 1969. szeptember 26.)
  22. ↑ A növény szerepe a hatékonyabb zöldfelület-gazdálkodásban Archiválva 2018. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben(Kertgazdaság folyóirat 1976/5)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bercsek_Péter&oldid=24723430”