Beresztóczy Miklós
Beresztóczy Miklós (Bartmann) (Budapest, 1905. május 26. – Budapest, 1973. szeptember 11.) címzetes prépost, politikus, békepap.
| Beresztóczy Miklós | |
| Született | 1905. május 26. Budapest |
| Elhunyt | 1973. szeptember 11. (68 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | politikus, békepap |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1953. május 17. – 1973. szeptember 11.) |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem |
| Sírhelye | Farkasréti temető (30/2-1-22)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Egyetemi éveit a Budapesti Tudományegyetem hittudományi karán végezte. 1928-ban szentelték pappá, ezután a budapesti Notre Dame de Sion lelkésze, hittanár volt. 1929-től esztergomi érseki levéltáros, főszentszéki jegyző, prímási titkár, közben pápai kamarás (1936). 1939-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott; kanonok (1948). A budapesti Actio Catholica igazgatója volt 1946-1957 között. 1948-ban letartóztatták és 8 hónap börtönre ítélték, de az ítélethozatal után vállalta, hogy belép a békepapi mozgalomba, ezért szabadon engedték. Részt vett a Katolikus Papok Országos Békebizottsága megszervezésében 1950-ben, ennek elnöke volt 1950–1956 között. Országgyűlési képviselő volt 1953–tól haláláig. Az Országgyűlés alelnöke volt 1961-től haláláig. Az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának főtitkára lett 1957-ben. Politikai szerepvállalása miatt több évig egyházi kiközösítés alá esett, aminek magyarországi kihirdetését az állami szervek nem engedélyezték.[3]
Művei szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ "1957 nyarán a Szentszék minden katolikus papot felszólított, hogy egy hónapon belül a politikai tevékenységtől teljesen vonuljon vissza, különben kiközösítés vár rájuk. A felszólításnak Beresztóczy Miklós, Horváth Richárd és Máté János nem engedelmeskedett, ezért a Sacra Congregatio Concilii 1958. február 2-án parlamenti képviselőségük és a békemozgalomban vállalt szerepük miatt kiátkozással sújtotta őket." Forrás: Szabó Csaba: Az állami egyházügyi hivatal értékelése az 1956 után kialakult egyházpolitikai helyzetről, In: XX. századi történeti források. 6. évfolyam (2006) 5. szám. (Archivnet)
