Horváth Richárd (pap)

(1906–1980) római katolikus pap, „békepap”, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 18.

Horváth Richárd Pál (Felsőszászberek, 1906. augusztus 4.Budapest, 1980. június 6.) római katolikus pap, „békepap”, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagja.

Horváth Richárd
Életrajzi adatok
Születési névHorváth Richárd Pál
Született1906. augusztus 4.
Felsőszászberek
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1980. június 6. (73 évesen)
Budapest
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Tisztség
  • magyarországi parlamenti képviselő
  • a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja

Életpályája

szerkesztés

A zirci Szent Bernát Hittudományi Főiskolán, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult. 1934-től középiskolai tanárként dolgozott Budapesten. 1933-tól segédlelkész, majd 1951-től plébános volt. 1958-tól ő volt a Budapest V. kerületi Alkantarai Szent Péter ferences templom igazgatója. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának 1954-től volt a tagja.

A római katolikus békemozgalom egyik vezetője. 1956-tól a Katolikus Szó című lap főszerkesztője volt. 1958-tól országgyűlési képviselő. 1963-tól az Elnöki Tanácsa tagja. 1980-ig az Ecclesia Szövetkezet elnöke.

Politikai szerepvállalása miatt több évig egyházi kiközösítés alá esett, aminek magyarországi kihirdetését az állami szervek nem engedélyezték.[1]

  • Laskai Ozsvát, Budapest, 1932. (Ciszterci doktori értekezések 68.)
  • Életépítés. Elvek, gondolatok. Budapest, 1934.
  • Tízperces szentbeszédek, Budapest, 1937.
  • Passzionista Szt Gábor, Budapest, 1938. (Korunk szentjei)
  • A lélek vasárnapjai. Rövid sztbeszédek, Budapest, 1939.
  • Az örök ember. Elmélkedések, Budapest, 1941.
  • A természetjog rendező szerepe, Budapest, 1941.
  • Keresztény magyarság, Budapest, 1944.
  • Hiszek. Elmélkedések és gondolatok az egyházi év vasárnapjaira, Budapest, 1959.
  • A keresztény ember a mában, Budapest, 1963.
  • Jelenlétünk a világban, Budapest, 1968.
  • Embertől – Istenig. Szolgáló szeretet, Budapest, 1976.
  • 1956-80: a Katolikus Szó főszerkesztője
  1. "1957 nyarán a Szentszék minden katolikus papot felszólított, hogy egy hónapon belül a politikai tevékenységtől teljesen vonuljon vissza, különben kiközösítés vár rájuk. A felszólításnak Beresztóczy Miklós, Horváth Richárd és Máté János nem engedelmeskedett, ezért a Sacra Congregatio Concilii 1958. február 2-án parlamenti képviselőségük és a békemozgalomban vállalt szerepük miatt kiátkozással sújtotta őket." Forrás: Szabó Csaba: Az állami egyházügyi hivatal értékelése az 1956 után kialakult egyházpolitikai helyzetről. In: Archivnet. XX. századi történei források. 6. évfolyam (2006) 5. szám. [1]