Bezerédj Viktor

Bezerédi dr. Bezerédj Viktor Gyula (Veszprém, 1855. november 20. – Budapest, 1913. november 2.) ügyvéd, publicista, politikus, országgyűlési képviselő, miniszteri tanácsos, államtitkár.

dr. Bezerédj Viktor
Portréja a Vasárnapi Ujság 1889. évi 25. számából.
Született	1855. november 20. Veszprém
Elhunyt	1913. november 2. (57 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Békássy Izabella
Szülei	Bezerédj Gyula
Foglalkozása	ügyvéd, politikus, államtitkár
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1885–1890)
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1879, jogtudomány)
Sablon • Wikidata • Segítség

A Bezerédj család címere

Élete

Bezerédj Gyula és Wurda Karolina fiaként született Veszprémben, a nagy múltú Bezerédj családba. Középiskoláit szülővárosában és Székesfehérvárott végezte, majd a fővárosba került, hogy jogot hallgasson. Hallgatóként részt vett a joghallgatük segélyegylete és a tudományos és műegyetemi olvasókör ügyeinek intézésében. Ugyanitt jogi doktorrá avatták 1879-ben, disszertációját a vármegyei közigazgatás témakörében írta, majd tudományos minőségében fél évet Bécsben töltött.

1880-ban lépett vármegyei szolgálatba mint másodaljegyző, de már 1881-ben első aljegyzővé és tiszteletbeli főjegyzővé választották. E pozíciójában 1885-ig maradt. Ekkor Bezerédj az addigi képviselő, Kissovich József kanonok-plébános halála miatt kiírt rendkívüli választások során a Szabadelvű Párt programjával országgyűlési képviselői mandátumot kapott. A veszprémi kerületet képviselte a következő parlamenti ciklusban is. Az Országgyűlésben a törvényhatóságok rendezéséről, valamint a közutakról és vámokról szóló törvényjavaslatok tárgyalásakor szólalt fel, e témakörökben publicistaként rendszeresen írt kormánypárti lapokban is. Amikor az addigi háznagy, Teleki Géza 1889-ben belügyminiszter lett, Bezerédjt választották meg utódjául, de már 1890-ben belügyminisztériumi tanácsossá nevezték ki a közjogi osztály élére, 1906-ban pedig államtitkárrá lépett elő.

Politikai munkásságán felül városa szépítéséért is sokat fáradozott, valamint jótékonyságra is jelentősen áldozott. Sokat tett a magyar színészetért is, a veszprémi színház épületének felállítása is javarészt Bezerédj munkásságának köszönhető, de számos gyermekvédelmi intézmény létrejötte is nevéhez fűződik.

Családja

1881-ben vette feleségül Békássy Izabellát (1863–1945), aki három leányt szült neki:

• Mária Ilona Margit Gabriella (1882–1959); férje: köveskállai Kövess Béla (1872–?)
• Mária Anna Izabella Viktória (1884–1958); 1. férje: köveskállai Kövess György (1874–1918); 2. férje: belatini Braun Géza (1872–1931)
• Mária Margit Karolina (1888–?); férje: bezerédi Bezerédj Andor (1873–1919)

Kitüntetései

Bezerédj az alábbi kitüntetéseket és rendjeleket viselte a teljesség igénye nélkül:

• Veszprém város díszpolgára (1907)
• Lipót-rend lovagkeresztje
• Szent István-rend kiskeresztje

Források

• Madarász Elemér: Magyar Politikai Lexikon, II. kötet, 26. old. (online hozzáférés)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (online hozzáférés)
• Halász Sándor: Országgyűlési Almanach 1884–1887, (online hozzáférés)
• Bezerédj Viktor családfája a MACSE honlapján