Bicskei Gergely

(13. sz.–1303) prelátus

Bicskei Gergely (? – Anagni, 1303) választott esztergomi érsek (1298/1299–1303)

Bicskei Gergely
Született 13. század
Elhunyt

Anagni
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • prelátus
  • katolikus pap
Tisztség bishop-elect (1299. január 28. – )

ÉleteSzerkesztés

A Komárom vármegyében birtokos Koppány (Katapán) nemzetségből való. Jól képzett kánonjogász volt. 1291-ben lett székesfehérvári őrkanonok, 1295 áprilisában székesfehérvári prépost. 1298-ban esztergomi érsekké választották, bár ezt több magyar főpap élesen ellenezte.[1]

III. András magyar király halála után Károly Róbert trónigényét támogatta a pápával együtt. 1301-ben (még május 13-a előtt, ő koronázta királlyá első alkalommal Károly Róbertet Esztergomban, egy alkalmi koronával. Ez a koronázás három feltétele közül egynek se felelt meg, mivel nem Székesfehérvárott volt és nem a Szent Koronával, Bicskeit pedig még nem iktatták be érsekké.[2] Ezután 1301 augusztusában Vencel behívásának előkészítésére Kőszegi Iván megtámadta Esztergomot, ahonnan Károly Róbertnek és Bicskei Gergelynek menekülnie kellett.

1303-ban VIII. Bonifác pápa Róma melletti palotájában, Anagniban tartózkodott érseki beiktatása ügyében, amikor IV. Fülöp francia király katonái megrohamozták és elfoglalták az épületet. Bicskei Gergely elesett a küzdelemben, míg a pápa fogságba került, aki bár hamarosan kiszabadult, de az elszenvedett izgalmakba és megaláztatásba szintén belehalt.[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Bertényi Iván. Magyarország az Anjouk korában. Gondolat, Budapest 1987 (1987). ISBN 963-281-776-1 
  2. Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9 


Elődje:
Monoszló nembeli Lodomér
Esztergomi érsek
1298/99–1303
Utódja:
Bői Mihály