Biedermannsdorf
Biedermannsdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Mödlingi járásában. 2022 januárjában 3141 lakosa volt.
| Biedermannsdorf | |||
 | |||
| A Keresztelő Szt. János-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Mödlingi járás | ||
| Irányítószám | 2362 | ||
| Körzethívószám | 02236 | ||
| Forgalmi rendszám | MD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2988 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 185 m | ||
| Terület | 8,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 05′ 00″, k. h. 16° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 00″, k. h. 16° 20′ 45″ | |||
| Biedermannsdorf weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Biedermannsdorf témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Elhelyezkedése szerkesztés
Biedermannsdorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medence északnyugati részén, Bécstől délre. Jelentős folyóvizei a Mödlingbach, a Mühlbach, a Krottenbach a Haidbach és a Bécsújhelyi-csatorna. Területének 3,6%-a erdő, 61,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.
A környező önkormányzatok: északra Hennersdorf, keletre Achau, délre Laxenburg, délnyugatra Guntramsdorf, nyugatra Wiener Neudorf, északnyugatra Vösendorf.
Története szerkesztés
Biedermannsdorfot 1170/80-ban említik először, birtokosai a hercegi miniszteriális Liechtensteinek és Perchtoldsdorfok voltak.
A Bécset ostromló törökök 1529-ben és 1683-ban elpusztították, majd a pestis szedett sok áldozatot a lakosság soraiból. Mária Terézia idején bevezették a házak számozását. 1797-ben megépült a Bécsújhelyi-csatorna; ennek egyik mellékága a Biedermannsdorf-csatorna a helyi téglagyárakhoz vezetett. A 19. században a település iparának fő profilja a téglagyártás volt.
Az 1938-as Anschluss után a környező községek beolvasztásával létrehozták Nagy-Bécset; Biedermannsdorf is a főváros 24. kerületéhez került. Függetlenségét 1954-ben nyerte vissza. A második világháború során a falut többször is bombázták a szomszédos Wiener Neudorfban működő repülőgépmotorgyár (Flugmotorenwerke Ostmark) miatt.
Lakosság szerkesztés
A biedermannsdorfi önkormányzat területén 2022 januárjában 3141 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 88,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,6% a régi (2004 előtti), 6,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 72,7%-a római katolikusnak, 6,3% evangélikusnak, 2,1% ortodoxnak, 1,6% mohamedánnak, 14% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 26 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (90%) mellett a horvátok (2,3%), a szerbek (2%) és a törökök (1,2%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 2 945
|
| 2018 | 2 988
|
Látnivalók szerkesztés
- a Wasenhof-kastély
- a Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
- a Borromäum volt lányiskola (ma gazdasági főiskola)
- a helytörténeti múzeum
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források szerkesztés
- A település honlapja Archiválva 2022. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 31702 - Biedermannsdorf Statistik Austria
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Biedermannsdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
