Főmenü megnyitása

Billy Preston

amerikai zenész, billentyűs

Billy Preston (Houston, 1946. szeptember 2.Scottsdale, 2006. június 6.), amerikai zenész, virtuóz billentyűs, különösen Hammond orgonán. Egyaránt otthonosan szerepelt az R&B, rock, soul, funk és gospel zene területén.

Billy Preston
Billy Preston
Billy Preston
Életrajzi adatok
Születési név William Everett Preston
Született 1946. szeptember 2.
Houston, Texas
Elhunyt 2006. június 6. (59 évesen)
Scottsdale, Arizona
Sírhely Inglewood Park Cemetery
Pályafutás
Műfajok
Aktív évek 19562005
Hangszer Hammond B3, Fender Rhodes
Tevékenység
Kiadók

Billy Preston weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Billy Preston témájú médiaállományokat.

Stúdió- és kísérőzenészként vált ismertté a 60-as években, miután olyan hírességekkel dolgozott együtt, mint Little Richard, Sam Cooke, Ray Charles és a The Beatles. Később szólókarriert is csinált, de folytatta kísérőzenészi munkáját is Joe Cocker, Eric Clapton, a Beatles felbomlása után George Harrison és a The Rolling Stones lemezein és koncertjein való közreműködéssel. Ő az egyetlen zenész, aki Beatles lemezen (az 1969. áprilisában megjelent kislemezen), a Get back c. dalnál úgy szerepelhetett, mint: "A Beatles Billy Prestonnal". Csak Tony Sheridan szerepelt rajta kívül így Beatles lemezen, régen, a hamburgi korszakban, de azon a lemezen a fiúk Tony kísérőzenészei voltak, és a nevük is úgy hangzott: The Beat Brothers.

Korai évekSzerkesztés

Preston Houstonban született, majd 3 éves korában a család Los Angelesbe költözött. Ott kezdett el zongorázni, anyja ölében ülve. Őstehetségnek tartották, már 10 évesen több gospel énekest kísért a színpadon, pl. Mahalia Jackson, James Cleveland és Andrae Crouch. 11 évesen a Cole nemzeti TV show-ban Fats Domino slágerét, a Blueberry Hillt énekelte, s egy évvel később W.C. Handy életrajzi filmjében a fiatal Handy-t játssza.

1962-ben Preston Little Richard zenekarában orgonált, és hamburgi fellépésük idején volt alkalma találkozni a Beatlessel.

Preston és a BeatlesSzerkesztés

Prestont sokan az 5. Beatle-nek is nevezték. John Lennon a Get Back felvételénél való közreműködése során fel is vetette a zenekarhoz való csatlakozásának ötletét, de Paul McCartney ellenvetése az volt, hogy négy ember között is éppen elég nehéz az állandó összhangot megtalálni. Preston később is dolgozott a Beatlessel a Get Back vendégzenészeként, részt vett azoknak az anyagoknak a felvételén is, amelyekből később kiválogathatták a Let It Be c. film és nagylemez dalait. Szerepelt az un. háztető-koncertjükön (rooftop concert), amely a Beatles utolsó nyilvános zenekari megjelenése volt. Az a megbecsülés, hogy a Get Back című dal " A Beatles és Billy Preston " előadói felirattal jelent meg, híven tükrözi Preston játékának jelentőségét a lemezen, muzsikája az elektromos orgonán végig kiemelkedik és egy terjedelmes szólója is hallható rajta. Preston zenél az Abbey Road c. albumon is, közreműködik az I Want You (She's So Heavy) és a Something c. dalokban.

A Beatles utánSzerkesztés

Preston még 1969-ben szerződést írt alá az Apple Records lemezkiadóval, amelyet 1971-ben bontott fel. A Beatles feloszlása után a legszorosabb kapcsolata George Harrisonnal maradt. A 70-es években különböző Harrison-szólóalbumokon szerepelt, jelentős közreműködője volt a Harrison és Ravi Shankar által 1971-ben szervezett jótékonysági koncertnek, a Concert for Bangladesh-nek, és elkísérte George-ot az 1974-es észak-amerikai turnéjára is. Harrison halála után fellépett a 2002-es Concert for George emlékkoncerten, amelynek színhelye a londoni Royal Albert Hall volt. Preston közreműködött John Lennon és Ringo Starr szólólemezein is. A 70-es évek derekán, Preston szólókarrierje csúcsán volt. Az 1972-es Outa-Space c. dala az amerikai Billboard 100-as listáján 2. lett és megkapta a Grammy-díjat (Grammy Award for Best Pop Instrumental Performance). Preston a Rolling Stones több lemezén és turnéján is közreműködött.

1978-ban Robert Stigwood filmjében, a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band–ben tűnik fel Bors őrmester szerepében. A film elég lazán kapcsolódik a Beatles azonos című albumához, az utolsó előtti dal azonban a Get Back, amit Preston énekel.