Bissau

Bissau-Guinea fővárosa
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 17.

Bissau Bissau-Guinea fővárosa, és egyben legnagyobb városa 407 424 fős népességével (2007-ben). Az ország közigazgatási, gazdasági és közlekedési központja. Itt található az ország legnagyobb kikötője az Atlanti-óceánba ömlő Geba folyó tölcsértorkolatánál, és itt van az ország egyetlen nemzetközi repülőtere is, az Osvaldo Vieira nemzetközi repülőtér. A város határos a Bissaui Autonóm Területtel.

Bissau
Bissau címere
Bissau címere
Bissau zászlaja
Bissau zászlaja
Közigazgatás
Ország Bissau-Guinea
RégióBissaui Autonóm Terület
Alapítás éve1687
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség492 004 fő (2015)
Népsűrűség5291,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 m
Terület77 km²
IdőzónaUTC±00:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 11° 51′ 33″, ny. h. 15° 35′ 44″11.859167°N 15.595556°WKoordináták: é. sz. 11° 51′ 33″, ny. h. 15° 35′ 44″11.859167°N 15.595556°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Bissau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bissau az északi szélesség 11°52' és a nyugati hosszúság 15°36' fokánál terül el,[1] a Geba folyó tölcsértorkolatánál, az Atlanti-óceán partján. A Bissau környéki táj rendkívül alacsonyan fekszik és a folyó megközelíthető nagy óceánjárókkal is, mivel a torkolata a várostól 80 km-re nyúlik be.

Bissau éghajlata trópusi szavanna, mely a megszokottnál csapadékosabb, de még nem nevezhető monszun éghajlatnak. Novembertől májusig egyáltalán nem esik eső, de a maradék öt hónapban 2020 mm csapadék éri a várost (összehasonlítva a északra elterülő Conakry és Banjul 3784, illetve 1296 mm-t kap ebben az időszakban). Az esős évszakban és az előtte álló három hónapban a magas páratartalom és a forróság elviselhetetlenné teszi az időt.

Bissau éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)36,738,338,941,139,435,633,332,833,934,435,035,641,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)31,132,833,933,332,831,129,430,030,031,131,730,631,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)17,818,319,420,622,222,822,822,822,822,822,218,921,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)12,213,315,616,717,219,419,419,419,420,015,012,812,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)1111171754736834351954122023
Havi napsütéses órák száma2482262792702482101861551802172402482707
Forrás: Sistema de Clasificación Bioclimática Mundial[2]
World Climate Guides (napsütéses órák száma)[3]


Történelem

szerkesztés
 
A bissaui katedrális

A várost a portugálok alapították 1687-ben, mint erődített kikötő és kereskedelmi központ. 1942-ben Portugál Guinea gyarmati fővárosa lett. Miután a PAIGC gyarmatellenes gerillái 1973-ban kikiáltották a függetlenséget, a de facto független területek fővárosa Madina do Boe lett, de Bissau megmaradt a portugálok által megszállt területek és Portugál Guinea de jure fővárosának. Mikor 1974-ben Portugália elismerte Bissau-Guinea függetlenségét az április 25-ei katonai puccs után, a két terület egyesült és Bissau lett az új független állam fővárosa. A város évente megrendezett karneváljai után vált ismertté.

Népessége

szerkesztés

Az utolsó hivatalos népszámlálás 1991-ben volt az országban, ekkor a város/régió 195 389 lakossal rendelkezett. 2007-ben az Instituto Nacional de Estatística e Censos becslése szerint a város lakossága 407 424 fő volt.[4]

Gazdasága

szerkesztés

Bissau az ország legnagyobb városa, fontos kikötőváros, oktatási, közigazgatási és katonai központ. A legfontosabb termékek közé a földimogyoró, a szerszámfa, a kopra, a pálmaolaj és a gumi tartozik. Itt található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere is, az Osvaldo Vieira nemzetközi repülőtér. A várost a szegénység és a fejlődés hiánya jellemzi.

Nevezetességei

szerkesztés

A város látnivalói közé tartozik a portugál építésű 18. századi Fortaleza de São José da Amura barakkok, benne Amílcar Cabral mauzóleuma, a Pidjiguiti emlékmű, melyet az 1959. augusztus 3-ai bissaui dokkmunkáslázadás áldozatainak emlékére emeltek, a Bissau-Guineai Nemzeti Művészeti Intézet, a Bissaui Új Stadion és a helyi strandok. Sok épület megrongálódott a Bissau-Guineai polgárháborúban (1998-1999), köztük a Bissau-Guineai Elnöki Palota és a Bissaui Francia Kulturális Központ. A városközpont meglehetősen elmaradott.

Testvérvárosai

szerkesztés
  1. Country Files (GNS) (angol nyelven). National Geospatial-Intelligence Agency. [2005. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 25.)
  2. GUINEA-BISSAU - BISSAU. Centro de Investigaciones Fitosociológicas. (Hozzáférés: 2011. október 4.)
  3. Bissau Climate Guide. Centro de Investigaciones Fitosociológicas. (Hozzáférés: 2011. október 4.)
  4. Instituto Nacional de Estatística e Censos (portugál nyelven). [2011. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 25.)
  • Richard Andrew Lobban, Jr. és Peter Karibe Mendy. Historical Dictionary of the Republic of Guinea-Bissau, 3. kiadás, Scarecrow Press, 91–96. o. (1997). ISBN 0-8108-3226-7 

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bissau című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.