Obrézsa
Obrézsa, 1911 és 1918 között Bisztranyíres (románul: Obreja) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.
| Obrézsa (Obreja) | |||
.JPG) | |||
| Az ortodox templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Krassó-Szörény | ||
| Község | Obrézsa | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 327285 | ||
| SIRUTA-kód | 53381 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1657 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 14 | ||
| Népsűrűség | 13,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 205 m | ||
| Terület | 126,33 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 28′, k. h. 22° 15′45.466667°N 22.250000°EKoordináták: é. sz. 45° 28′, k. h. 22° 15′45.466667°N 22.250000°E | |||
 | |||
| Obrézsa weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésKaránsebestől kilenc kilométerre északkeletre, a Bisztra folyó partján fekszik.
Nevének eredete
szerkesztésNeve a nyelvjárási román obrejă ('hordalékos folyópart') szóból való. 1547-ben Obrez, 1563-ban Obresye, 1566-ban Obresia, 1597-ben Alsó-Obresia, 1628-ban Obres, 1636-ban Felső-Obresia, 1829-ben Obresa és Obrexa néven említették.
Története
szerkesztésFeltűnése óta román falu volt. 1603–04-ben Lódi Simon bán martalócai elpusztították. 1643-ban újonnan építettnek mondják “oláh valláson való Ecclesia”-ját. I. Rákóczi György 1651-ben lefoglalta és Karánsebes várához csatolta. Török Jakabnak 1654-ben udvarháza volt Felsőobrézsán. Birtokos családjai 1657-ben: Macskási, Gámán, Fiáth, Bobik, Bukur és Lankaviczai. Jobbágycsaládok: Beketha, Guliman, Lupul, Oprucza, Ursul, Zgerburicza, Stenegucz, Kinczagul, Rumenul, Inassul, Mihucz, Paskote és Grozan. 1783-ban csatolták a Bánáti Határőrvidék ohábai századához. 1783 és 1804 között költözött mai helyére a Bisztra jobb partjáról. A Határőrvidék feloszlatása után Szörény, majd 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.
1880-ban 1688 lakosából 1612 volt román anyanyelvű és 1676 ortodox vallású.
2002-ben 1770 lakosából 1722 volt román, 25 cigány és 14 magyar nemzetiségű; 1404 ortodox, 199 baptista, 83 pünkösdista, 61 adventista és 17 római katolikus vallású.
Híres emberek
szerkesztés- Itt járt Petőfi Sándor 1849. április 17-én.
- Itt született 1844-ben Moise Groza tábornok.
- Itt született 1930-ban Achim Nica népdalénekes.
- Itt született 1950-ben Ilie Sârbu politikus, földművelésügyi miniszter, a Szenátus elnöke.
.svg){kind=small}
