Bledi egyezmény
A bledi egyezményben a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, Magyarország pedig lemondott a trianoni békeszerződésben elveszített területek erőszakos visszafoglalásáról. Aláírására 1938. augusztus 29-én került sor.
Bledi egyezmény | |
Aláírás dátuma | 1938. augusztus 19. |
Aláírás helye | Bled |
Előzmények
szerkesztésA kisantantállamok még 1937 elején javasolták, hogy Magyarország mondjon le a területi revizionizmusról, és ebben az esetben hajlandóak elismerni az ország katonai egyenjogúságát. A javaslat annak a felismerésnek a hallgatólagos beismerését jelentette, hogy az utódállamok (Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia) nem tudják megakadályozni Magyarország fegyverkezését, ezért legalább valamilyen – bármily kétes értékű – biztosítékot szerettek volna elérni.
Az egyezmény legerősebb támogatója meglepő módon Edvard Beneš volt, akinek égetően fontos volt a Magyarországgal való viszony normalizálása, hiszen Románia és Jugoszlávia egyre inkább német befolyás alá kerültek, és a szudétanémetek ügyében egyre nagyobb német nyomás helyeződött Csehszlovákiára. Beneš legalább déli határait biztonságban szerette volna tudni, hogy teljesen a németekre koncentrálhasson külpolitikai téren.
Az egyezmény tartalma
szerkesztésBledben (ma Szlovénia) Magyarország az erőszakos revízióról való lemondásáért cserébe eltekintettek a trianoni békeszerződés katonai korlátainak betartásától; annál inkább tehették ezt, mert ekkor már hónapok óta gőzerővel folyt Magyarország újrafelfegyverzése, amelyet az 1938. március 5-én bejelentett győri program indított útjára.
Források
szerkesztés- Boisdron Matthieu, "Les accords de Bled : la France, la Petite Entente et l'attribution de l'égalité des droits à la Hongrie (septembre 1937-octobre 1938)", in Bene Krisztián, Dávid Ferenc, Entre coopération et antagonismes. Les dimensions des relations franco-hongroises, de l'époque moderne à l'intégration européenne, Codex, 2014, pp. 69-86. ISBN 978-2-918783-07-7 (franciául)
- Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig (Aula Kiadó, 2001)
- Gulyás László (2011. február). „A Kisantant”. Rubicon történelmi magazin – Vörösterror, fehérterror 21 (2), 68–77. o. ISSN 0865-6347.