A Boci, boci tarka egy ismeretlen eredetű gyermekmondóka, dalocska. Egyes források szerint a dal sváb műdal,[1] míg egy másik nézet szerint egyéb, német eredetű, de semmiképp nem (magyar) népdal (vélhetően a dallam nem túl magyaros mivolta miatt következtetnek ezekre).

Boci, boci tarka
Tarka boci a szintén tarka anyjával, Wolfbachtal, Ausztria
Tarka boci a szintén tarka anyjával, Wolfbachtal, Ausztria
Műfaj német eredetű dal
Hangfaj dúr
A kotta hangneme C dúr
Kodály Zoltán pedagógiai elvei alapján a gyermekkel zenei anyanyelvét, vagyis a magyar népzenét kell elsajátítani, s csak később – iskolás korban - próbálkozhatunk más népek dalainak megtanításával, illetve a zeneirodalom értékes alkotásainak tanításával. A gyermeket természetesen nem csak a pedagógus által közvetített zenei hatások érik. Családi körben többféle zenei stílust is hall, s sokszor nem a legértékesebbek közül. Fogékonyságának, kíváncsiságának köszönhetően felfigyel, megszeret, s részleteiben meg is tanul olyan dallamokat, amelyeket Forrai Katalin megfogalmazása szerint „ nemkívánatos dalok”-nak nevezünk. [forrai, 1986:20.] Ilyen például a Boci, boci tarka kezdetű dal is, amelyet sokszor hallunk bölcsődében, s szövege miatt igen népszerű a kisgyermekek között. Mit is tehetünk ilyen esetben, ha a gyermektől hallunk ilyen dallamokat? Mindenképpen meg kell őt hallgatnunk szeretettel és figyelmesen, ezzel egy magatartási mintát nyújtunk számára. Meg is dicsérhetjük pl. mert szépen mondja a szöveget, csengő hangon énekel, stb. Ne építsünk gátlásokat benne azzal, hogy ledorongoljuk, hiszen nem az ő vétke, hogy nem feltétlenül zenei értéket énekel. S biztosan tudjuk egy hasonló témájú, de zenei fejlődését szolgáló másik dallammal elterelni a figyelmét az általa énekelt dallamról.
– Bartáné Góhér Edit:[2] Zenei ismeretek, alapozó készségfejlesztés, furulyagyakorlatok Kisgyermeknevelő, óvodapedagógus és tanító szakos hallgatók számára[3]

Dallama szerkesztés

 

Szövege szerkesztés

Boci, boci tarka,
Se füle, se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.

Boci, boci megfázott,
Varrtam neki nadrágot,
Nem akarta felvenni,
Ágyba kellett fektetni.[4]

Erdélyben a „Kicsi kutya tarka" változatot ismerik:[5]

Kicsi kutya tarka,
Se füle, se farka,
Mégis olyan tarka,
Mint a macska farka.

Kicsi kutya megfázott,
Varrtam neki nadrágot,
Nem akarta felhúzni,
Nem tud benne táncolni.

Erdélyben ezt a változatot is ismerik:[forrás?]

Boci, boci tarka,
Se füle, se farka,
Azért olyan tarka,
Mert füle se farka,

Boci, boci tarka,
Se füle, se farka,
Itt maradunk lakni,
Itt lehet tejet kapni.

Feldolgozások szerkesztés

Ismertek stílusparódiái a 19. századtól napjainkig:

Tehenek gyermeke, tehenek gyermeke, fekete pettyekkel tele. Sem szerve, mellyel zengzeteket felvegyen, sem szerve, mellyel legyeket elhessegessen.
  • Varró Dániel[8]
  • 1953-ban Innocent-Vincze Ernő Boci-boci tarka címmel írt operettet, amely a mezőgazdaság kollektivizálását és a falusi osztályharcot dolgozta fel, s melynek végén a paraszt primadonna és a traktoros bon­viván matyó népdalszvit hangjaira esküszik egymásnak örök hűséget.[9]

Irodalom szerkesztés

  • Radvány Zsuzsa: Boci-boci tarka - Mondókák, Santos Kiadó, 2010, ISBN 9789639594692
  • Forrai Katalin: Európai gyermekdalok I-II. (Észak-, Nyugat- és Közép-Európa + Dél- és Kelet-Európa), Móra Könyvkiadó, Budapest, 2013, ISBN 9789631193565
  • Nótáskönyv Sárosi Bálint, 2010, 2012,2014. Nap. ISBN 978 963 9658 17 2
  • Bódi László, Republic együttes /Lásd még: Micimackó a barátom, és gyakran elbeszélgetünk...
  • Csizmarek Mátyás, Innocent V. Ernő Vincze Ottó: Boci-boci tarka operett 3 felvonásban, 6 képben, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1954

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés