Bognár Ignác
Bognár Ignác (Csepreg, 1810. március 18.[1] – Budapest, 1883. november 1.)[2] zeneszerző, a Nemzeti Színház ének-karnagya, a Tudor Mária című opera és a Kis lak áll a nagy Duna mentében (Petőfi Sándor: Távolból) című dal szerzője. Bognár Vilma és Bognár Adél édesapja.
| Bognár Ignác | |
 | |
| Született | 1810. március 18. Csepreg  |
| Elhunyt | 1883. november 1. Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása | karnagy, zeneszerző |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bognár Ignác témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésAtyja, Bognár János jegyző és iskolamester volt, édesanyja Kőszegi Terézia. A gimnáziumot Kőszegen és Sopronban végezte. Ezután négy évig zongoratanító volt a Jankovich- és Semsei-családoknál. 1833-ban mint tenorista a bécsi udvari színháznak (Hoftheater) lett tagja, majd 1835-ben a coburg-gothai színházhoz szerződött mint első énekes. 1839-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződtették Nyáry Pál meghívására, egy év múlva a brünni és innsbrucki színházakhoz került. 1841 és 1847 között a kolozsvári színház operarendezőjeként működött, majd 1847-ben ismét visszaszerződtették a Nemzeti Színházhoz mint első tenoristát, de mivel hangja fogyatkozni kezdett, átvette a színművek karmesteri vezetését és az énektanítást. 1856. május havában énekiskolára kapott engedélyt. 1862-ben nyugdíjba ment. Kora egyik népszerű zeneszerzője volt. Kisebb operákat, dalműveket, illetve rövid, egyszerűbb dalokat komponált.
Emlékezete
szerkesztésSzülőhelyén, Csepregen 1993. október 15-én helyezték el emléktábláját a Szent Miklós plébániával szemben, melynek tartalma: "Ezen a helyen állt Bognár Ignác 1810-1883 zeneszerző szülőháza."
Munkái
szerkesztés- 50 eredeti nép- és magyar dal. Pest, 1857.
- Szentegyházi karének. Gymnasiumok számára. Pest, 1860.
A Kovács Károly által szerkesztett Dalkoszorút (Pest, 1855.) hangjegyre tette. 1882-ben egy nagy Albumba összeírta dalait és önéletrajzzal ellátva az írói- és művészeti körnek ajándékozta.
Megírta a Tudor Mária című operát és a Fogadott leány című egyfelvonásos vígoperát; 32 népszínműhöz írt zenét; sok dalt (melyek szövegét is nagyrészt maga írta) és Petőfinek 36 költeményét zenésítette meg.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 130. o. Online elérés (Tévesen Bogár Ignác címszó alatt)
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Zeneműkiadó Vállalat, 1965. I. kötet, 265. old.
- Bognár Ignác. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 215. o.
- Bognár Ignác emléktábla
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés| Szócikk | Dallam | Szöveg |
|---|---|---|
| Fürdik a holdvilág | Bognár Ignác | Petőfi Sándor |
| Jó estét kívánok, megjöttek a fehérvári huszárok | Bognár Ignác | Nádor József |
| Távolból | Bognár Ignác | Petőfi Sándor |
