Bognár Stefánia

(1937–2023) magyar költő

Bognár Stefánia (Rábahídvég, 1937. november 22.2023. április 25.) magyar költő, matematikatanár.

Bognár Stefánia
Született1937. november 22.
Rábahídvég
Elhunyt2023. április 25. (85 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség
A kódolt tudás oly hatalmas,

Hogy nincs szükség iskolákra.
Istenem, hol a palatábla?
De a word sem fog jobb sorsra jutni,
Elavul, mint a bölcső és a cucli,
S a „rokon” sem jelent semmit,
Nem számít a vér-kapcsolat.
Már mindent szabad.

– Bognár Stefánia: Az értelem tragédiája (részlet)

Szakmai pályafutása

szerkesztés

Matematika–fizika–ábrázoló geometria szakos tanárként dolgozott a vasvári gimnáziumban, a körmendi főiskolán- Majd a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán (ma Savaria Egyetem) tevékenykedett, ahol főiskolai adjunktus volt (1974-től főiskolai docens), analízist és elemi matematikát oktatott.[2] Több mint harminc irodalmi antológiában jelentek meg írásai.

Költői munkássága

szerkesztés

Pedagógusként nem alkotott irodalmi műveket, de oktatói tevékenységét befejezve nyugdíjazása után verseket és más irodalmi alkotásokat kezdett írni. Az első időben Eleinte az íróasztalfióknak alkotott, később azonban vállalta a művészi megmérettetést és a nyilvánosságot. Folyóiratokban és antológiákban publikált és saját kötetei is megjelentek.

Alkotásainak egyik gyakori versformája a szonettkoszorú.[3][4] Több irodalmi díjat nyert a Batsányi-Cserhát Művész Kör tagjaként. 2009-ben megválasztották a Miskolci Irodalmi Rádió legjobb szerzőjévé. Szépség című szonettkoszorúja 2011-ben az Őszidő pályázaton kiemelt minősítést nyert Tatabányán.[5]

Költészetéről

szerkesztés
Aforizmáiban sajátosan ötvöződnek a matematika és a poézis erényei. Létképletei pontosak, mélyértelműek; ha a gondolatfutam úgy kívánja, akkor metszően ironikusak, ha másként, akkor finoman árnyaltak, lírai rajzolatúak. Akárcsak a „szerzőtárs”, Tombor Balázs míves rajzai. Bognár Stefánia megtanulta e komoly, frappáns műfaj remekíróitól – antik auktorok, középkori bölcselők, modernkori filozopterek – az „ismerd meg önmagad” imperatívuszát. Ezért tud és mer szellemes lenni: „Vigyázz, nehogy sajnáljanak azért, amiért irigységet vársz!”
Balázs Tibor költő, műfordító, irodalomtörténész, az Accordia Kiadó és a Littera Nova Kiadó vezetője a Létképletek című kötetről

Antológiák

szerkesztés
  • Antalfy István, A. Vadász Piroska: Kláris antológia '08 – Kláris antológia sorozat, Uránusz Kiadó, 2008 ISBN 978-963-9599-75-8[6]
  • Balogh József, Nagy János: Párversek – Vas megyei költők antológiája, Városkapu Kiadó, 2005
  • Balázs Sándor, Szabó Zsolt: Szonettek – főhajtás Faludy György emléke előtt, Csongrád, Raszter Könyvkiadó & Nyomda, 2010 ISBN 978-963-801-360-6[7]
  • Emberé az álmodás, Accordia Kft, Budapest, 2004 ISBN 9639502634
  • Tűz-tükrök, Accordia Kft, Budapest, 2005 ISBN 9638341254
  • Szabálytalan szivárvány – hét szonettkoszorú, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 9789639643116
  • Létképletek – 365 aforizma, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 9789639643154
  • Szerelem királyi korban – Versdráma, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2008 ISBN 9789639643260
  • Semper Vireo, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2009 ISBN 9789639643420
  • Párhuzamos görbék – Bognár Stefánia és Balázs Tibor közös kötete, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2011 ISBN 9789639643611
  • Perseidák. Válogatott és új versek, 1997–2013; Littera Nova, Bp., 2013
  • A jelen örök. Négysorosok; Littera Nova, Bp., 2016
  • Zenélő névjegy; Irodalmi Rádió, Miskolc, 2017
  • Időutazás; Irodalmi Rádió, Miskolc, 2019
  • Kék rózsa; Irodalmi Rádió, Miskolc, 2020
  • Hullámzás; Irodalmi Rádió, Miskolc, 2022

Irodalmi elismerései

szerkesztés
  • Cserhát Művészkör – József Attila oklevél
  • Cserhát Művészkör – Art-díj (2010)[8]
  • Cserhát Művészkör – Kiváló költő
  • Irodalmi Rádió – legjobb szerző (2009)[9]

További információk

szerkesztés