Bogotol

	Bogotol (Боготол)
	A település 1899-ben
; Bogotol címere	; Bogotol zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Krasznojarszki határterület
Járás	Bogotoli
Irányítószám	662060–662063
Körzethívószám	39157
	Népesség
Teljes népesség	2009 fő (1782); 5900 fő (1911); 6700 fő (1917); 8300 fő (1926); 13 100 fő (1931); 25 920 fő (1939); 30 894 fő (1959); 29 900 fő (1963); 29 000 fő (1967); 28 100 fő (1968); 29 272 fő (1970); 30 100 fő (1975); 28 230 fő (1979); 27 752 fő (1989); 27 300 fő (1992); 26 500 fő (1996); 26 200 fő (1998); 25 500 fő (2000); 25 200 fő (2001); 24 369 fő (2002); 24 400 fő (2003); 23 200 fő (2005); 22 700 fő (2006); 22 300 fő (2007); 22 000 fő (2008); 21 670 fő (2009); 21 051 fő (2010); 21 000 fő (2011); 20 841 fő (2012); 20 855 fő (2013); 20 717 fő (2014); 20 545 fő (2015); 20 477 fő (2016); 20 245 fő (2017); 20 020 fő (2018); 19 819 fő (2019); 19 576 fő (2020); 18 206 fő (2021);
	Földrajzi adatok
	Elhelyezkedése
	Bogotol Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 56° 12′, k. h. 89° 31′Koordináták: é. sz. 56° 12′, k. h. 89° 31′
	Bogotol Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
	Bogotol weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bogotol témájú médiaállományokat.

Bogotol (oroszul: Боготол) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen, a Bogotoli járás székhelye. Önkormányzati szempontból: városi körzet (городской округ).

Népessége: 21 051 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

Elhelyezkedése

A vasútállomás épülete (2008)

A Krasznojarszki határterület délnyugati részén, Krasznojarszktól 252 km-re nyugatra, a Csulim partjától 6 km-re északra helyezkedik el. Területén ered a Csulim egyik mellékfolyója, a Csety. A város mellett vezet a „Szibéria” nevű R255-ös főút (oroszul: ).

A transzszibériai vasútvonal Novoszibirszk–Krasznojarszk közötti szakaszának egyik állomása. A település a vasútállomás két oldalán terül el. Területe az erdős sztyepp övezetben, a Kanszk-acsinszki-szénmedence nyugati szélén fekszik, további növekedésének a közeli barnaszén lelőhely és a mocsaras vidék szab határt. Éghajlata szélsőségesen kontinentális, azon belül mérsékelten hűvös és mérsékelten csapadékos. Az eddigi mért legmagasabb hőmérséklet 38 °C, a legalacsonyabb -53 °C volt.

A település 1893-ban, a vasútállomás építésekor keletkezett. 1911-ben lett város, 1925-ben pedig járási székhely is. A Bogotol nevű folyóról és a néhány kilométerre fekvő azonos nevű faluról nevezték el. A szó a ketek egyik népcsoportjának nevéből (bogotul) származik.^[3] Az állomáson át 1898-ban indult meg a vasúti közlekedés.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m Народная энциклопедия «Мой город». Боготол
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 2.)
↑ Bogotol. [2019. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 2.)

Források

Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994). Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 2.
Enciklopegyija Krasznojarszkovo kraja (orosz nyelven). [2019. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 18.)

További információk

«Откуда есть пошла земля боготольская» Részletek a város történelméhez

Földrajzportál
Oroszország-portál

[5ea9acbb567b768f0bcb10567de006ef77389623-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m Народная энциклопедия «Мой город». Боготол

[2] A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 2.)

[3] Bogotol. [2019. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 2.)

[1]

[2]

[3]