Bolsije Tyigani
Bolsije Tyigani (oroszul: Большие Тиганы) falu Tatárföld Alekszejevszkojei járásában közel 600 lakossal. A falu postai kódja 422931.
| Bolsije Tyigani (Большие Тиганы) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Tatárföld |
| Járás | Alekszejevszkojei |
| Irányítószám | 422931 |
| Körzethívószám | 84341 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 597 fő (2010) |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
.svg)
 Bolsije Tyigani
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 55° 08′ 11″, k. h. 50° 09′ 14″Koordináták: é. sz. 55° 08′ 11″, k. h. 50° 09′ 14″ | |
Bolsije Tyigani
Pozíció Tatárföld térképén
| |
A falu közelében 1974-ben egy kora középkori temetőt tártak fel, amelyben a keleten maradt magyarokhoz köthető leleteket találták meg a régészek.[1][2]
A lelőhely szerkesztés
A magyar őstörténet kutatásának egyik legismertebb lelőhelye (oroszul: Большетиганский могильник). A Santala folyó bal partján fekvő kora középkori temető feltárását Alfred H. Halikov[3] szovjet régész végezte 1974 és 1984 között. Az ásatások során 156 sírt tártak fel, a temető 10. századi részének kutatását az 1980-as években végezték el.
Több kutató úgy véli, hogy a temetőt a 9. század második felében kezdték el használni, így „a lelőhely nem a nyugatra vándorolt, hanem a keleten maradt magyarokhoz köthető. Bár Bolsije Tiganit a kusnarenkovói-karajakupovói kultúrába sorolják[4], a földrajzi elkülönülés mellett a temetőben jelentkező nagyarányú, a volgai bolgárokra jellemző leletanyag is megkülönbözteti a kusnarenkovói kultúra jellegzetes lelőhelyeitől.” A lelőhely 12 sírjában volt „részleges lótemetkezés, mely a honfoglalás kori rítushoz hasonlóan a halott lábánál került elő, egy csomóban. [...] Jellegzetes leletek a szablyák, melyek ezüst szerelékei az övveretekkel, fülbevalókkal és néhány más ékszertípussal együtt szaltovói jellegűek. [...] Szintén uráli eredetű temetkezési szokás a halotti maszkok és szemfedők megléte, melyek további kapcsolatot jelentenek a honfoglalás kori hagyatékkal.”[5]
Minden csontváz nyugati irányba nézett.[forrás?]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ az ásatásról fotókkal[halott link]
- ↑ Fotó (Protovengri, ősmagyarok: szablya, öv, fejdíszek)[halott link]
- ↑ Альфред Хасанович Халиков (1929—1994) szovjet és orosz történész, régész, a tatárok történelméről szóló számos könyv szerzője.
- ↑ Sudár 2014 A 39. o. található térkép a lelőhelyet a karajakupovói kultúrához sorolja.
- ↑ Sudár 2014 46-48. o.
Források szerkesztés
- ↑ Sudár 2014: szerk.: Sudár Balázs - Petkes Zsolt: A honfoglalók viselete. Magyar őstörténet 1. Budapest, Helikon, 2014.
További információk szerkesztés
- A. H. Halikov: Magna Hungaria a Volga és az Urál között. Kazany, 2022 (Magyar fordítás: 71-79. o., Türk Attila)
- oroszul
- oroszul
- oroszul