Bordáskabóca-félék

Bordáskabóca-félék
	Gyertyafejű kabóca (Pyrops candelaria)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Öregrend:	Egyszerűsödött szárnyas rovarok (Paraneoptera);
Rend:	Félfedelesszárnyúak (Hemiptera);
Alrend:	Kabócák (Auchenorrhyncha);
Alrendág:	Bordáskabóca-formájúak (Fulgoromorpha);
Öregcsalád:	Bordáskabóca-szerűek (Fulgoroidea);
Család:	Fulgoridae; Latreille, 1807
Szinonimák
	Lámpahordó kabóca-félék; Fénykabócák; Lámpapompályok;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bordáskabóca-félék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bordáskabóca-félék témájú kategóriát.

A bordáskabóca-félék (Fulgoridae) a rovarok (Insecta) osztályába sorolt félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjében a kabócák (Auchenorrhyncha) alrendjében a bordáskabóca-formájúak (Fulgoromorpha) alrendág névadó családja több mint 125 nemmel. A „lámpahordó kabóca” elnevezés (összes toldalékával) egy félreértés szívósan fennmaradt eredménye. Maria Sibylla Merian német természettudós és illusztrátor ugyanis a 17. század második felében egy képén úgy ábrázolta a nagy bordáskabócát (Fulgora laternaria), mintha annak feje a sötétben világítana.^[3]

Származásuk, elterjedésük szerkesztés

Sűrűn erezett szárnyuk ősi típusú, aminek alapján feltételezik, hogy ez a kabócák (Auchenorrhyncha) egyik legkorábban kialakult családja.

A legtöbb kontinensen megtalálhatók, de főleg a trópusi övben. Gyakoriságuk a sarkok felé haladva fokozatosan csökken; a hideg mérsékelt égövet csak néhány faj éri el.

Megjelenésük, felépítésük szerkesztés

Sok faj, így a névadó, Dél-és Közép-Amerikában élő bordáskabóca (Fulgora spp.) csőrszerű feje jóval túlnyúlik szemeiken. A tűzszemű kabóca (Pyrops spp.) fajok kétoldalt fogazott fejtoldaléka fűrészre, illetve reszelőre emlékeztet; különösen a Déltelet-Ázsiában élő gyertyafejű kabóca (Pyrops candelaria) fejtoldaléka látványos. A fej néha hólyagszerűen felfújt.^[4]

Több faj (például a Lystra lanata) fehér viaszfonalakból álló képződményt cipel a potrohán; ez a bokorszerű fonadék nem ritkán akkora, mint maga az állat.