Boronás

község Szlovákiában

Boronás (1899-ig Brnovistye, szlovákul Brvnište) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. 2011-ben 1182 lakosából 1133 szlovák volt.

Boronás (Brvnište)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágbesztercei
Rang község
Polgármester Dagmar Mikudíková
Irányítószám 018 12
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám PB
Népesség
Teljes népesség1193 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség170 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság367 m
Terület6,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Boronás (Szlovákia)
Boronás
Boronás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′, k. h. 18° 26′Koordináták: é. sz. 49° 13′, k. h. 18° 26′
Boronás weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Vágbesztercétőltól 13 km-re északra a Kosárfalvi-patak völgyében 350 méter magasan fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falu területe már a bronzkorban lakott volt. Ezt bizonyítják azok a leletek, amelyek 1961-ben a játszótér építésekor kerültek elő a föld alól. A megtalált tárgyak között cserépedények, amforák, bronz szekercék, sarlók, lándzsák, karperecek voltak. Emellett a puhói kultúrából származó kőpengék és cseréptöredékek és 9. századi cserepek is kerültek elő.

A mai falu csak sokkal később, a 16. század első felében keletezett. Neve a szláv brvno (= borona) főnévből ered. Első említése 1546-ban Brwnisste néven történik, ekkor a Podmaniczky család birtoka 9, pásztorok által lakott házzal. 1720-ban 29 adózó háztartása volt. 1777-ben Samuel Josef Moth papírkészítő mester kézi hajtású papírgyárat épített a faluban, amely még a 19. század első felében is működött. A község első pecsétje 1784-ből származik. Ekkor 827 volt a lakosok száma, akik erdei munkákkal, fazsindelykészítéssel, tutajozással, kosárfonással, drótozással foglalkoztak. 1786-ban papírmalom működött a településen. 1828-ban 125 házban 1062 lakos élt a községben. A 19. században néhány malom is működött a falu területén.

Vályi András szerint "BRONITZE. vagy Bronyistye. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Herczeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Papradnóhoz nem meszsze, ’s ennek filiája. Határbéli földgyei középszerűek, fája mind a’ két féle, ’s legelője is elég, réttyei jók, második Osztálybéli."[2]

1910-ben 1347, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

2001-ben 1155 lakosából 1133 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.