Főmenü megnyitása

Boros Zoltán (rendező)

(1939-) romániai magyar filmrendező, zeneszerző, televíziós szerkesztő

Boros Zoltán (Gyanta, 1939. július 29. –) filmrendező, zeneszerző, televíziós szerkesztő.

Boros Zoltán
Született 1939. július 29. (80 éves)
Gyanta
Állampolgársága román
Foglalkozása
Kitüntetései Janovics Jenő-díj (2000)

Ta­nul­má­nyokSzerkesztés

A nagyváradi Klasszikus Magyar Vegyes Líceumban érettségizett (1955), majd a ko­lozs­vá­ri Bolyai Tudományegyetem Fi­lo­ló­gia fa­kul­tá­sán ma­gyar sza­kot végzett. Utána a ko­lozs­vá­ri Ze­ne­aka­dé­mia ta­nár és kar­mes­ter szakára járt (1967).

ÉletútSzerkesztés

1969-1971 között az Kolozsvári Állami Magyar Színház karmestereként a szórakoztató zenés előadásokat mellett számos drámai előadásnak komponált kísérőzenét. 1971-ben, a kevéssel azelőtt (1969-ben) megalakult országos magyar nyelvű televízió műsor szerkesztőségéhez szerződött. Eleinte zenei műsorokat készített, a hetvenes évek közepétől pedig több műfajú 70-90 perces nyilvános adásokat, amelyekben a hely- és a kultúrtörténeti jelleg uralkodott, sok zenével.

Ezek az adások ­meta­kom­mu­ni­ká­ci­ós esz­kö­zök­kel bá­to­rí­tó, meg­ma­ra­dás­ra ösz­tön­ző, az össze­tar­to­zás ér­zé­sét erő­sí­tő üze­ne­tet jut­tat­tak el a ro­má­ni­ai ma­gyar né­zők­höz. A Mondod-e még című másfél órás színes filmben (szövegkönyv, zenei összeállítás) a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium történetét elevenítette fel, Sütő András narrátori közreműködésével. Mikor a magyar nyelvű televízió műsort 1985-ben megszüntették, zenei rendezőként működött tovább az intézményen belül. 1984-91 között rendszeresen koncertezett és lemez-felvételeket készített jazz-együttesével.

1989. december 22-én a tö­meg­gel együtt a Román Televízióhoz ment, az elsők között szólalt meg ma­gya­rul a „Sza­bad Ro­mán Te­le­ví­zió” kép­er­nyő­jén és részt vett a forradalmat közvetítő négyes Stú­dió mun­ká­já­ban. 1990 ja­nu­ár­já­ban né­hány ré­gi mun­ka­társ­sal és fi­a­tal ér­tel­mi­sé­gi­ek­kel új­ra­in­dí­tot­ta a Ro­mán Te­le­ví­zió ma­gyar nyel­vű adá­sát, kollégái meg­vá­lasz­tot­ták fő­szer­kesz­tő­nek. Irá­nyí­tá­sa alatt a ma­gyar adás az új hely­zet­ben nem a bur­kolt, ha­nem a szó­ki­mon­dó, vi­lá­gos meg­fo­gal­ma­zást vá­lasz­tot­ta.

Az erdélyi magyar politikai élet rétegződése után pedig nemcsak az RMDSZ, hanem minden számottevő vélemény megszólalt a képernyőn. Szókimondásáért gyakran érték támadások a hatalom részéről. Főszerkesztősége alatt megfogalmazott stratégiai alapelvek szerint a megnövekedett média-kínálat körülményei között az adás identitását nem a formák világában, hanem a sajátos gondolatiságban kereste, a ro­má­ni­ai ma­gyar nem­ze­ti kö­zös­ség szol­gá­la­tá­nak, mint alap­elv­nek, az ér­vé­nye­sí­té­sé­ben. Követendő értékrendnek, életmodellnek az ál­ta­lá­no­san el­fo­ga­dott ke­resz­tény er­köl­csi nor­má­kat tartották. Célközönségnek nemcsak a magyarokat tekintették, hanem általában a magyarul beszélőket és a románul értőket (feliratok).

A délutáni magyar adást nagyon sok román is nézte, né­zett­sé­gi mutatói a román for­ra­da­lom utá­ni évek­ben meg­kö­ze­lí­tet­ték az esti híradóét. A Román Televízió Társaság Magyar szerkesztősége 2001-ben megkapta a Magyar Köztársaság Kisebbségekért-díját. Nyugdíjazása után (2002) dokumentumfilmeket készített a Román Televízió magyar adása, a Duna Televízió és a Magyar Televízió részére. újból fellépett jazz muzsikusként (zongora) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács médiapolitikai alelnökeként tevékenykedett. 2010-ben "a romániai magyar közösségnek a médiában való érdekképviseletéért" megkapta a Magyar Köztársasági érdemrend tisztikeresztjét.

Médiapolitikai tevékenységSzerkesztés

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete au­di­o­vi­zu­á­lis al­el­nök­ekét és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökeként ar­ra tö­re­ke­dett, hogy az írott és az elektronikus sajtó egyenrangú képviseletet nyerjen, a Kár­pát-me­den­cé­ben mű­kö­dő, magyar nyelvű mű­so­ro­kat szó­ró rá­di­ók és te­le­ví­zi­ók között ter­mé­sze­tes partneri kap­cso­lat ala­kul­jon ki, a magyar nyelvű média képezzen szellemi hidat a régióban különböző államokban élő magyarok között. Tanulmányai: Össze­füg­gő ma­gyar nyel­vű elekt­ro­ni­kus mé­dia, In­te­rak­tív ma­gyar nyel­vű re­gi­o­ná­lis te­le­ví­zió, Ma­gyar mé­dia-ga­la­xis, Médiapolitika - a magyar nemzetpolitika része, stb.[1]

Fon­to­sabb dokumentumfil­mekSzerkesztés

Boros Zoltán szerzeményeit Csíky Ibolya énekli. Operatőr Emil Lungu (25')

  • Metropol story

Egy erdélyi rock-együttes Ceausescu Romániájában. Operatőr Emil Lungu (60')

A nagyaenyedi Bethlen Gábor Kollégium megelevenített története. Operatőr Adelman Alfred (90')

A gyan­tai ma­gyar la­ko­sok el­le­ni má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni at­ro­ci­tá­sok­ról. Operatőr Xantus Gábor (27')

A bukaresti magyarság az idő sodrában. Operatőr Sánta Ádám (60')

Megtorlások 1958-ban a kolozsvári Bolyai egyetemen. Operatőr Kötő Zsolt, Sánta Ádám. (47')

A Metropol együttes története. Operatőr Kötő Zsolt, Schneider Tibor (50')

Portré a kilencvenéves Szatmáry Ferencről. Operatőr Schneider Tibor (27)

Megtorlások 1958-ban a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Operatőr Kötő Zsolt, Marosi Géza (52')

Pitesti, Szamosújvár 1949-51, operatőr Kötő Zsolt, Sánta Ádám, Berszán György (83')

  • Elfelejtett értékeink - a kolozsvári HITEL[7]

A HITEL folyóirat és köre, 1935-1944(34')

  • Nyugatosok A Holnap városában[8]

Két emlékezetes irodalmi mozgalom, a Nyugat és A Holnap találkozója Nagyváradon, 1909-ben. Operatőr Kötő Zsolt. (50')

Tv-mű­so­rokSzerkesztés

  • Ze­nés Ka­ra­ván (1973-1978);[9]
  • Klubdélután (1978-1980)
  • Fó­rum (1990-1999)
  • Hin­ta (1999-2000)

LemezSzerkesztés

  • Lé­pé­sek a vég­te­len­be (Pasi spre infinit, jazz, 1988)

KönyvSzerkesztés

  • Ének­ben hal­lot­tam, régi magyar világi énekek (1981)
  • Énekben hallottam... Régi magyar világi énekek; vál., előszó, jegyz. Boros Zoltán; 2. jav. kiad.; Kriterion, Kolozsvár, 2012

Ze­ne­mű­vekSzerkesztés

JazzSzerkesztés

Első felvételek a Román Televíziónál a kolozsvári Egyetemiek Háza Jazz-kvartettjével.[10] 1969-ben a szaxofonos Tripa Jánossal részt vesz az első romániai dzsesszfesztiválon, Ploiestiben. 1984-től rendszeresen szerepel a romániai dzsesszfesztiválokon. Saját műveinek albuma a „Pași spre infinit”, vokális műveit Aura Urziceanu és Anca Parghel adták elő. A romániai jazz jeles képviselőivel játszik, mint például Bebe Prisada, Peter Wertheimer, Virgil Popovici (szaxofon), Alin Constanțiu (klarinét), Ovidiu Bădilă, Wolfgang Güttler (nagybőgő), Decebal Bădilă, Ovidiu Romanu, Marosi Mihály (basszusgitár), Gabriel Teodorescu, Mihai Farcaș, Pompiliu Hațeganu (dob) és az 5T vokál. Jazz szerzemények: Preludium (1967), A kagyló (Marin Sorescu versére, 1970), Dacă vrea (szöveg Luminița Coler, 1974), Ősz az én városomban (1974), Annak, aki elmegy (Ion Minulescu verse, 1974), Szeben Blues (1976); Fantázia F-ben (Inflexiuni în FA, 1984); Szeszélyes tavasz (Primavara capricioasa, (1984); Gondolatom (Un gând, 1985) Az a nap (Ziua aceea, 1986), Várakozás (Așteptarea, 1987), Lépések a végtelenbe (Pași spre infinit, 1987), Alternatívák, jazz szvit (Alternative, 1989).

Film­ze­neSzerkesztés

Fekete vasárnap, A 7EK, Születésnap, Az átnevelés poklában (rendező B. Z.), Tóparti látomás (rendező-operatőr Xantus Gábor), Kövek és emlékek pásztora (rendező B. Nagy Veronika), Zsoltár Fehérvízen[11] (rend. B. Nagy Veronika), 56-osok (szerkesztő Tófalvy Zoltán), A kisebbség kisebbsége (rend. B. Nagy Veronika), A marosszentimrei templomban

Szín­há­zi kí­sé­rő­ze­neSzerkesztés

Radu Stanca: Critis (1969), Alexandru Kirițescu: Michelangelo (1969), Tabéry Géza: Álomhajó (1970), W. Shakespeare: Szeget szeggel, (1971), Berthold Brecht: Galy Gay (1971), Székely János: Irgalmas hazugság (1979).

KönnyűzeneSzerkesztés

  • Szél hozott, szél visz el (Szabó Lőrinc)
  • Régi nóta (Reményik Sándor)
  • Jó lett volna (Halasi Gyula)
  • Szerelem (Hervay Gizella)
  • A vén ligetben
  • Az éjen át
  • Hajnali bár
  • Hattyúdal (Tabéry Géza)
  • Abból indultam ki (Márki Zoltán)
  • Cum e în soare - Soha (Luminita Coler, Kacsó Márta)
  • Simogatás - Răspunsul tăcerii (Farkas Árpád, Flavia Buref)
  • Noé bárkája felé (Kányádi Sándor).[12]
  • Mama (József Attila)
  • Volna még (Kányádi Sándor)
  • Scrisori (Iustina Dan)
  • Tu ești (Gheorghe I. Marian)
  • Amintirea vacanții (Eugen Dumitru)
  • Noi doi (Dumitru Popescu-Chiselet)
  • Azi te-am revăzut (Dumitru Popescu-Chiselet)
  • Un colț de cer (Gheorghe E. Marian)
  • Dacă totuși vei pleca (Dumitru Popescu-Chiselet)
  • Adevărul florilor (Dumitru Popescu-Chiselet)
  • Alinare (Eugen Dumitru)
  • Vonatfülkében élünk majd mi is (Markó Béla).

CikkekSzerkesztés

A Hét, Secolul XX, Művelődés, Utunk, Romániai Magyar Szó, Erdélyi Napló, Magyar Nemzet, Népszabadság című lapokban.

Fontosabb díjakSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. L. http://www.boroszoltan.ro
  2. 'Fekete Vasárnap 1.'. youtube.com. (Hozzáférés: 0201. december 25.)
  3. 'A 7EK (a teljes film)'. boroszoltan.ro. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
  4. 'Égig érhetne az ének'. boroszoltan.ro. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
  5. 'A félelem nevében'. boroszoltan.ro. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
  6. 'Az átnevelés poklában'. boroszoltan.ro. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
  7. 'A Hitel'. boroszoltan.ro. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
  8. 'Nyugatosok a Holnap városában'. boroszoltan.ro. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
  9. 'Zenés karaván - Vajdahunyadi várjáték'. boroszoltan.ro. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
  10. 'THROUGH THE NIGHT (Boros Zoltán)'. youtube.com. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
  11. 'Zsoltár Fehérvízen'. boroszoltan.ro. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
  12. 'Noé bárkája felé (Kányádi Sándor)'
  13. Udvardy Frigyes: 2000. november 27. Transindex adatbank (2000. nov. 27.)

További információkSzerkesztés

  • Hivatalos weboldal
  • Viorel Cosma: Muzicieni din România. Lexicon. vol.1. 1989. P.148-149. Mihai Berindei: Dicționar de jazz.