Bosnyák Zsófia (Nagysurány, 1609. június 2.Sztrecsény, 1644. április 28.) a sztrecsnói várúrnő.

Bosnyák Zsófia
Bosnyák Zsófia portréja a vágtapolcai katolikus templomból
Bosnyák Zsófia portréja a vágtapolcai katolikus templomból
Született 1609. június 2.
Nagysurány
Elhunyt 1644. április 28. (34 évesen)
Sztrecsény
Házastársa Wesselényi Ferenc
Sírhely Vágtapolca

ÉleteSzerkesztés

Báró Bosnyák Tamás, végvári törökverő vitéz és Kenderes Mária leánya. Tizenhét éves korában adták férjhez Serényi Mihályhoz, Fülek és Szendrő kapitányához, ám mivel a férj 1626 márciusában meghalt, a házasság csupán néhány hónapig tartott. Zsófia visszatért Nagysurányba a szüleihez. Édesanyja még abban az évben elhunyt, a következő évben pedig 22 éves bátyját is elveszítette. Mivel apja ekkor Füleken harcolt, így a gazdálkodással Zsófiának kellett foglalkoznia. Hamarosan úgy ismerték meg a környéken, mint a szegények és betegek nagylelkű segítőjét. Huszonegy évesen ment férjhez Pázmány Péter közvetítésével a szintén özvegy Wesselényi Ferenchez. Sztrecsnó várában éltek, két fiúgyermekük született, Ádám (1630) és László (1633).

Bosnyák Tamás 1634-ben a kolerajárvány áldozata lett, így Wesselényi vette át a füleki vár kapitányi tisztjét. Wesselényi ritkán járt haza az időközben Vágtapolcára költözött családhoz, mivel Fülek stratégiai szempontból állandó célpontja volt a török támadásoknak. Az uradalom irányítása és a gyermeknevelés Zsófiára maradt. Vágtapolcán is gondoskodott a szegényekről, férjével szegényházat alapított a faluban, mely egyben kórházként is szolgált. A környékbeliek tisztelték és szerették jószívűségéért és már életében szentnek tartották.

A legenda szerint férje megcsalta Széchy Máriával, a „Murányi Vénusszal”, emiatt Zsófia sokat bánkódott. Többet jótékonykodott, mint annak előtte, éjjelente pedig a vár melletti kápolnába járt imádkozni, ahol egy látomás jelent meg neki: Szűz Mária arra intette, hogy bízzon és imádkozzon. Zsófia egészségét a hideg kápolnában töltött éjszakák meggyengítették, 35 éves korában elhunyt. A sztrecsnói vár kápolnájában helyezték nyugalomra. Bátyja, a két évvel idősebb Bosnyák István nyitrai püspök ugyanabban az évben halt meg.

1689-ben Sztrecsnó vára gazdát cserélt, az új tulajdonos pedig a kriptából eltávolíttatta a Wesselényiek hamvait. Ekkor bukkantak rá az egykori várúrnő épségben maradt, mumifikálódott holttestére, melyet később a vágtapolcai templomba vittek át.

Bosnyák Zsófia végső nyughelye búcsújáróhely lett, tömegesen érkeztek üvegfedelű koporsójához a környékbeliek augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján.

Maradványainak megsemmisüléseSzerkesztés

Múmiáját 2009. április 1-jén egy 31 éves szlovák férfi felgyújtotta. Ľuboš R. a cukrászdából kikért kulccsal bejutott a templomba, a koporsót kivonszolta a templom elé, leöntötte a magánál tartott gyúlékony anyaggal, majd lángra lobbantotta. A valószínűleg skizofréniában szenvedő férfit pszichiátriai intézetbe küldték, halottgyalázás miatt indult eljárás ellene.

Külső hivatkozásokSzerkesztés