Főmenü megnyitása

Vágtapolca (1899-ig Teplicska, szlovákul Teplička nad Váhom) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.

Vágtapolca (Teplička nad Váhom)
1 Kirche des Heiligen Martin in Teplicka nad Vahom.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1267
Polgármester Viliam Mrázik
Irányítószám 013 01
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség4217 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség345 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
Terület10,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágtapolca (Szlovákia)
Vágtapolca
Vágtapolca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 18° 47′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 18° 47′ 50″
Vágtapolca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágtapolca témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Zsolnától 3 km-re keletre a Vág jobb partján fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a szláv tepl (= meleg) melléknévből ered és melegvíz forrásaira utal.

TörténeteSzerkesztés

A határában emelkedő Stráník-hegyen már a kőkorszakban is volt emberi település. A bronzkorban a lausitzi kultúra, majd a puhói és a hallstatti kultúra települései álltak itt. A települést 1267-ben "Toplucha" alakban említik először. 1332-ben "Toplisa", 1438-ban "Teplicza", 1598-ban "Theplicza" néven szerepel a korabeli forrásokban. Óvár, majd Sztecsény várának uradalmához tartozott. Plébániája 1300-ban már állt. 1403-ban a zsolnai német jog alapján telepítették be. 1420-ban Luxemburgi Zsigmond az uradalommal együtt Dersffy Szaniszlónak adományozta és a 16. század végéig a család birtoka maradt. Ők építették a település kastélyát is. A 17. században a Wesselényi család birtoka és a sztrecsényi uradalom központja lett, majd később a kiterjedt teplicskai uradalom központja. A háromtornyú Wesselényi-kastélyban kezdődött a Wesselényi-féle összeesküvés. Buda töröktől való visszavétele után a lengyel származású gróf Johann Jakob Löwenburg birtoka lett a község. Ő építtette a templom lorettói kápolnáját, ahol Wesselényi Ferenc nádor első feleségének maradványait elhelyezték. Halála után veje, gróf Windischgrätz követte őt a birtoklásban. A kastélyt is a Windischgratz család építtette át a 18. század második felében. 1737-ben hetipiac és vásártartási jogot kapott. Szövőgyárát 1767-ben alapították. 1598-ban 55 ház állt itt. 1720-ban 2 malma és 12 adózója volt. 1784-ben 111 házában 141 családban 728 lakos élt. 1828-ban 103 házában 873 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, fafeldolgozással, kézművességgel, szeszfőzéssel foglalkoztak. 1858. január 15-én a falut földrengés rázta meg, melyben a házak többsége megrongálódott. Határában egykor melegvízforrások törtek fel, erre emlékeztet a község címere is, mely fürdő nőalakot ábrázol. A forrásoknak mára nyoma sem maradt.

Fényes Elek szerint " Teplicz, (Teplicza), tót m. v. Trencsén vgyében, 3 fertálynyira Zsolnától: 899 kath., és 7 zsidó lak. Ékesiti az uraság kastélya 1 kápolnával együtt, mellyben nyugosznak Bosnyák Sophia, Vesselényi Ferencz nádor jótéteményeiről hires, és 1644-ikben meghalálozott hitvesének hamvai. Továbbá van itten kath. paroch. templom, és még 3 kápolna. Földe a Vágh mellett termékeny, fája elég, rétjei igen jók, lakosai ezen kivül vászon szövésből, kézi mesterségekből és pálinka-főzésből táplálják magokat. Papiros-malma meglehetős papirost készít. Vásárjai nem nevezetesek. Posztó-gyára elenyészett. F. u. Sina György."[2]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1925-ben üveggyár kezdte meg működését. 1980 és 1991 között Zsolna városához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 1084,túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 3754 lakosából 3603 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Központjában áll a 16. századi késő reneszánsz négy saroktornyos Sina-kastély. A kastélyt a 16. század végén a Dersffy család építtette. A 17. század második felében és a 18. század második felében bővítették. Windischgrätz gróf a kastély mellett gazdasági épületeket emeltetett és ezekben gyolcs- és gyapjúüzemet alapított. Tőle a genovai köztársaság vette meg a kastélyt, majd az olasz Solignac grófé lett. Ezután Sina György báró vette meg és a 19. század közepén Sina Simon volt a birtokosa.
  • Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1589-ben épült reneszánsz stílusban. 1750-ben barokk stílusban építették át, 1926 és 1928 között bővítették. Templomának lorettói kápolnájában őrzik Wesselényi Ferencné Bosnyák Zsófia koporsóját, akit szentként tisztelnek. A sír búcsújáróhely. A sír eredetileg Sztrecsény várában volt, de amikor ennek új tulajdonosa lett a Wesselényi család hamvait eltávolította, ekkor hozták át a falu templomába. Bosnyák Zsófia földi maradványait egy zsolnai illetőségű férfi 2009. április 1-jén felgyújtotta.[3] A maradványokat április 26-án engesztelő szentmise keretében üvegurnában helyezték vissza a kápolnába.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Az Új Szó tudósítása. [2009. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 2.)
  4. Az Új Szó tudósítása. [2009. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 13.)

További információkSzerkesztés