Botanikus kert (Kolozsvár)

A kolozsvári botanikus kert (románul: Grădina Botanică „Alexandru Borza”) jelenleg a Babeș–Bolyai Tudományegyetemhez (BBTE) tartozó intézmény, ami a Majális (Republicii) utcában található. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-a-B-07455 sorszámon szerepel.

Kolozsvári botanikus kert
A Majális (Republicii) utcai bejárat
Elhelyezkedése
Ország	Románia
Település	Kolozsvár
Kolozsvári botanikus kert Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 45′ 37″, k. h. 23° 35′ 14″46.760277777778, 23.587222222222
Általános adatok
Alapítás ideje	1872
Alapítója	Erdélyi Múzeum-Egyesület
Fenntartó	Babeș–Bolyai Tudományegyetem
Típusa	Arborétum
Terület	14 ha km²
Gyűjtemények	díszkert, geobotanikai, rendszertani, gazdasági, és orvostudományi gyűjtemény
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozsvári botanikus kert témájú médiaállományokat.

A japánkert

Pálmaház

Története

Mikó-kert

Noha már Apáczai Csere János is tervezett botanikus kertet az általa megálmodott egyetem mellé, javaslata az akkori viszonyok között nem valósult meg. Az első kolozsvári füvészkertet a Mikó Imre által az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek adományozott Mikó-kertben alakították ki, az adományozó szándékának megfelelően, hogy „az Erdélyi Múzeum telkén Minerva és Flóra, az emberi életnek két főszépségét képviselő e két istenség egybeölelkezve láttassanak.” Ennek őre (az igazgató korabeli megnevezése), alapítója Brassai Sámuel volt. 1872-ben az egyesület ötven évre átengedte a füvészkertet az akkor alakult egyetemnek azzal a feltétellel, hogy „az egyetem a kert parkszerűen mívelt részében jelenleg meglevő arborétumot, amely csaknem teljes számmal tartalmazza Erdély valamennyi fáit és élő cserjéit, elpusztulni nem hagyja”. Az intézmény vezetői ezt követően Kanitz Ágost, Istvánffi Gyula, Richter Aladár és Borbás Vince voltak.

Jelenlegi botanikus kert

1905-ben ismét Richter Aladár került a füvészkert élére, aki arra törekedett, hogy a kert területét növelje, és sikerült is elérnie, hogy a magyar állam megvásárolja a botanikus kert jelenlegi területét, ezért a magyar nyelvű irodalom őt tartja alapítónak. A botanikus kert következő igazgatói Páter Béla, majd Győrffy István az első világháború miatt nem tudták véghezvinni a botanikus kert átköltöztetését az új helyre; ez csak az 1920-as években történt meg az első román igazgató, Alexandru Borza irányításával, ezért a román nyelvű források őt jelölik meg alapítóként, és a kert az ő nevét viseli. Borza segítőtársa Nyárády Erazmus Gyula volt.

Leírása

A kert 14 hektáros területén több tízezer növény található a Föld egész területéről. Részei: díszkert, geobotanikai, rendszertani, gazdasági, és orvostudományi.

A botanikus kert területén található a Növénytani Intézet és a Növénytani Múzeum is, illetve az egyetem Növénytani Gyűjteménye.

Források

• Asztalos Lajos: Kolozsvár épített kincsei. Kolozsvár: Stúdium. 2008. 177–180. o. ISBN 978  973 643 159 3  
• Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
• Murádin Jenő: Szobor a kertben. Korunk, (2006. október)
• Régi magyar egyetemek emlékezete: 1367-1777. Szerk. és a bevezetést írta Szögi László. Budapest: ELTE. 1995. ISBN 963 463 010 3  
• A botanikus kert a Babeș–Bolyai Tudományegyetem honlapján (románul)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Botanikus kert (Kolozsvár) témájú médiaállományokat.

• Richter Aladár: Egy magyar természetbúvár úti naplójából. Kolozsvár: Stein. 1905.  
• Soó Rezső: A Kolozsvári Egyetemi Botanikus Kert és Múzeum. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1942.  
• Jablonovszki Elemér: A kolozsvári botanikus kert. Erdélyi Gyopár, 2. sz. (1995)
• Nagy-Tóth Ferenc – Fodorpataki L: Múltidéző séták a kolozsvári botanikus kertben. Természet, 10. sz. (1997)
• Fekete Albert: A kolozsvári botanikus kert kezdetei. Művelődés, 4. sz. (2000) 27–29. o.

• 
  Japánkert
• 
  Tavirózsák
• 
  Pálmafa