Bourbon urainak és hercegeinek listája

Bourbon (avagy Bourbonnais) Franciaország neves történelmi régióinak egyike. A tartomány a nevét az antik eredetű Bourbon váráról – latinul Castrum Borboniense, mai elnevezése: Bourbon l’ Archambault – kapta. A várat a Karoling-korszakban megszerző nemesi család a tartomány feletti uralmat is megszerezte. Ezt a családot – a vár, illetve a tartomány nevére utalással – Bourbon-háznak, mégpedig az első Bourbon-háznak nevezzük. A történetírásban – általában – a tartomány 1531-ben történt királyi birtokká válásáig, a tartományt uraló családokra figyelemmel, három Bourbon-házat különböztetnek meg; amely házak egyike sem azonos az 1589-től a francia királyokat adó Bourbon-házzal. A Bourbon Hercegség fennállása alatt – Bourbon helyett – Moulins (Moulins-sur-Allier) lett a tartomány székhelye. 1531-et, a tartomány autonómiájának megszüntetését és királyi igazgatás alá helyezését követően is királyi adományozás folytán, apanázsként a Valois-ház két tagja, továbbá a Bourbon-ház Vendôme-ágának – amelyből a Bourbon királyi ház származott – oldalágát jelentő Bourbon-Condé ágból származó egyes hercegek is viselhették a „Bourbon hercege” címet.

Bourbon urai és úrnői^[1]

Az első Bourbon-ház

Adelmár (Aymar, avagy Adhémar) (*894? – †953), frank nemes, Souvigny ura, Bourbon első ura, uralkodott: 913 – 953;^[2]
I. Haimon (Aymon) (*920 körül? – †959), az előzőnek a fia, uralkodott: 953–959;
I. (Bátor) Archibald (Archambaud) (*930?, 940? – †990), az előzőnek a fia, uralkodott: 959–990;
II. (Öreg) Archibald (Archambaud) (*970? – †1034), az előzőnek a fia, uralkodott: 990–1034;
III. (Ifjú) Archibald (Archambaud) (*1000? – †1064?), az előzőnek a fia, uralkodott: 1034–1064?;
IV. (Erős) Archibald (Archambaud) (*1030? – †1078), az előzőnek a fia, uralkodott: 1064–1078;
V. (Jámbor, Kegyes) Archibald (Archambaud) (*1050? – †1096), az előzőnek a fia, uralkodott: 1078–1096;
VI. (Tanuló) Archibald (Archambaud) (*1090? – †1116), az előzőnek a fia, uralkodott: 1096–1116;
II. Haimon (Aymon) (*1055? – †1120), az előzőnek a nagybátyja (IV. Archambaud fia, V. Archambaud öccse), uralkodott: 1116–1120;
VII. Archibald (Archambaud) (*1100? – †1171), az előzőnek a fia, uralkodott: 1120–1171;
I. Matild (Mahaut) (*1165? – †1218), az előzőnek az unokája (Archibaldnak (*1140? – †1169) – VII. Archibald fiának – a leánya), uralkodott: 1171–1218.

A második Bourbon-ház^[3]

(Dampierre-i) Guidó (Guy) (*? – †1216), II. Guidó, Dampierre ura, az előzőnek, I. Matild úrnőnek a férje; a házasságkötés folytán uralkodott: 1196–1216;
VIII. (Nagy) Archibald (Archambaud) (*1189? – †1242), az előzőnek a fia, uralkodott: 1218–1242;
IX. (Ifjabb) Archibald (Archambaud) (*1205 – †1249), az előzőnek a fia, uralkodott: 1242–1249;
II. Matild (Mahaut) (*1234 – †1264), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1249–1262;
Ágnes (*1237 – †1287), az előzőnek a húga, uralkodott: 1262–1287.

A Burgundiai-ház^[4]

(Burgundiai) János (*1231 – †1267), János, Charolais grófja, az előzőnek, Ágnes úrnőnek a férje, IV. Hugó (*1212 – †1272) burgundiai hercegnek (1218–1272) a fia (Capet-Burgundiai-ház); a házasságkötés folytán uralkodott: 1262–1267;
Beatrix (*1257 – †1310), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1287–1310.

A harmadik Bourbon-ház^[5]

(Franciaországi) Róbert (*1256 – †1317), Róbert, Clermont (Clermont-en-Beauvaisis) grófja (1268–1317), az előzőnek, Beatrix úrnőnek a férje, IX. (Szent) Lajos királynak (*1214 – †1270, uralkodott: 1226–1270; Capet-ház) a fia, uralkodott – a feleségével együtt –: 1287–1310, önállóan: 1310–1317.

Bourbon hercegei és hercegnője

A harmadik Bourbon-ház

I. (Nagy) Lajos (*1279 – †1342), az előzőnek a fia, uralkodott: 1317–1342, 1327-től herceg; (Clermont grófja: 1317–1327, La Marche grófja: 1322–1342);
I. Péter (*1311 – †1356), az előzőnek a fia, uralkodott: 1342–1356;
II. (Jó) Lajos (*1337 – †1410), az előzőnek a fia, uralkodott: 1356–1410;
I. János (*1381 – †1434), az előzőnek a fia, uralkodott: 1410–1434;^[6]
I. Károly(*1401 – †1456), az előzőnek a fia, uralkodott: 1434–1456;
II. (Jó) János (*1426 – †1488), az előzőnek a fia, a Francia Királyság fő-hadparancsnoka (Connétable), uralkodott: 1456–1488;
II. Károly (*1433 – †1488), az előzőnek az öccse, lyoni érsek, uralkodott: 1488–1488;
II. (Beaujeu) Péter (*1438 – †1503), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1488–1503; (Péter, Beaujeu ura);
Zsuzsanna (*1491- †1521), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1503–1521.

Bourbon-ház Montpensier-ág

III. Károly (*1490 – †1527), Károly, Montpensier grófja (1501–1527 /ténylegesen: 1523/), a Francia Királyság fő-hadparancsnoka (Connétable), az előzőnek, Zsuzsanna hercegnőnek a férje, I. János herceg dédunokája,^[7] uralkodott, a feleségével együtt: 1505–1521, egyedül (ténylegesen): 1521–1523.

A Bourbon Hercegséget 1523-ban I. Ferenc király elkobozta, 1531-ben végleg a francia koronabirtokokhoz csatolta.

A harmadik Bourbon-ház egyes ágai

Bourbon-ház Vendôme-ág (a Bourbon királyi ház eredete)

I. Jakab (*1319? – †1362), I. (Nagy) Lajos herceg fia, a Francia Királyság fő-hadparancsnoka (Connétable), La Marche grófja, uralkodott: 1342–1362;
János (*1344? – †1393), az előzőnek a fia, La Marche grófja, uralkodott: 1362–1393; VII. János, Vendôme grófja, uralkodott: 1372–1393;
Lajos (*1376 körül – †1446), az előzőnek a fia, Vendôme grófja, uralkodott: 1393–1446;^[8]
VIII. János (*1428 – †1477), az előzőnek a fia, Vendôme grófja, uralkodott: 1446–1477;
Ferenc (*1470 – †1495), az előzőnek a fia, Vendôme grófja, uralkodott: 1470–1495;
Károly (*1489 – †1537), az előzőnek a fia, Vendôme grófja, uralkodott: 1495–1514; Vendôme hercege, uralkodott: 1514–1537;^[9]
Antal (*1518 – †1562), az előzőnek a fia, Vendôme hercege, uralkodott: 1537–1562; (I.) Antal navarrai király, uralkodott: 1555–1562, (Bourbon-ház);^[10]
Henrik (*1553 – †1610), az előzőnek a fia, Vendôme hercege, uralkodott: 1562–1589; III. Henrik navarrai király, uralkodott: 1572–1610; IV. Henrik, Franciaország királya, uralkodott: 1589–1610; (Bourbon-ház).^[11]

1589-ben Vendôme hercegséget a koronabirtokokhoz csatolták.

Bourbon-ház Condé-ág (a „nagy Condé” hercegig bezárólag)

I. Lajos (*1530 – †1569), Károlynak, Vendôme hercegének a fia, Condé első hercege: 1546–1569; (Enghien grófja, majd első hercege);
I. Henrik (*1552 – †1588), az előzőnek a fia, Condé második hercege: 1569–1588; (Enghien második hercege);
II. Henrik (*1588 – †1646), az előzőnek a fia, Condé harmadik hercege: 1588–1646; (Enghien harmadik hercege);
II. Lajos (*1621 – †1686), a „nagy Condé”, az előzőnek a fia, Condé negyedik hercege: 1646–1686; (Enghien negyedik hercege).^[12]

Jegyzetek

↑ A tartomány uralkodóit 1327-ig, a hercegségre emelésig, Bourbon urainak („seigneurs” („sires”) de Bourbon) nevezték. – A magyar nyelvben kevésbé ismert keresztnevű személyeknél az utónévnek a francia nyelvű megfelelője is szerepel.
↑ Adelmárnak – akit általában Bourbon első urának tartanak – a származásáról nincsenek pontos adataink; egyes források szerint Hildebrand (*695 – †752) provence-i hercegnek, Martell Károly (*681 – †741) öccsének (Karoling-ház ) lett volna a leszármazottja. – Vannak olyan források, amelyek szerint csak a fia, I. Haimon (Aymon) volt Bourbon első ura. – Az első Bourbon-házat „Bourbon-Archibald (Bourbon-Archambaud)” háznak is nevezik.
↑ A második Bourbon-házat Bourbon-Dampierre háznak is nevezik.
↑ Nem mindegyik forrásmunkában szerepel a Burgundiai-ház: Ágnes úrnő férje, Burgundiai János ugyanis – akárcsak korábban Dampierre grófja, II. Guidó – a felesége előtt elhunyt. A lányuk, Beatrix úrnő, a legváltozatosabb módon van megnevezve: Bourbon Beatrix, Burgundiai Beatrix, Burgundiai-Bourbon Beatrix.
↑ A harmadik Bourbon-házat – általában – egyszerűen Bourbon-háznak nevezik a források, de a „Capet-Clermont-ház” elnevezés is ismert, utalva arra, hogy a ház-alapító, Franciaországi Róbert gróf, a Capet-házból származott és Clermont grófja volt.
↑ Megoszlanak a források abban, hogy Burgundiai János Bourbon urának tekinthető-e; a harmadik Bourbon-házbeli János herceg pedig ezen a néven az első herceg volt, így a János keresztnevű uralkodók számozása vele kezdődik.
↑ III. Károly herceg dédapja I. János herceg, nagyapja I. (Jó) Lajos (*1406 – †1486), Montpensier grófja (1434–1486), az apja Gilbert (*1443 – †1496), Montpensier grófja (1486–1496) volt. III. Károly bátyja, II. Lajos (*1483 – †1501) is Montpensier grófja volt (1496–1501).
↑ Lajos gróf bátyja, II. Jakab (*1370 körül – †1438), La Marche grófja (1393–1438) volt.
↑ Károly – Vendôme grófja, majd hercege – 1527-ben megörökölte a „Bourbon hercege” címet, ezért ő „IV. Károly, Bourbon hercege”, avagy „Bourbon IV. Károly” néven is ismert. A fiát, Antalt, és unokáját, a későbbi IV. Henrik francia királyt, szintén említik „Antal, Bourbon hercege”, illetve „Henrik, Bourbon hercege” néven, azonban – ténylegesen – a Bourbon Hercegséget nem uralták. – A Valois-házból ketten apanázsként megkapták a hercegséget. Bourbon hercegei voltak: IV. Károly néven, 1544-től 1545-ig, II. Károly (*1522 – †1545), Orléans hercege (1536–1545), I. Ferenc francia királynak (*1494 -†1547, uralkodott 1515–1547) a fia; Bourbon hercegeként valójában ő tekinthető IV. Károlynak. I. Henrik néven – 1566-tól 1574-ig – a későbbi III. Henrik francia király (*1551 – †1589, uralkodott: 1574–1589), I. Ferenc királynak az unokája, II. Henrik francia királynak (*1519 – †1559, uralkodott: 1547–1559) a fia volt Bourbon hercege.
↑ Antal herceg öccse volt Bourbon Károly (*1523 – †1590) bíboros, rouen-i érsek.
↑ IV. Henrik volt az első francia király az – egyebek mellett – francia és spanyol királyokat adó Bourbon-házból.
↑ II. Lajos herceg, a "nagy Condé" után még öt Condé herceg volt: Henrik Gyula, továbbá III. Lajos, IV. Lajos, V. Lajos és VI. Lajos. – II. Lajos herceg, apanázsként, 1661-ben megkapta a Bourbon Hercegséget, akárcsak utódai; de csak különböző ideig illette meg őket az apanázs. A "nagy Condé" és az utódai ezért viselték a „Bourbon hercege” címet is; a „Condé hercege” és a „Bourbon hercege” címet viselő személyek – egy kivétellel – azonosak voltak. Henrik Gyula, Condé hercege nem viselte a Bourbon hercege címet, Henrik keresztnevű fia pedig nem viselte a Condé hercege címet, de viselte a Bourbon hercege címet.

Források

Stammtafeln zur Geschichte der europäischen Staaten, Band I-II, Marburg, 1964–1965.
R. F. Tapsell: Monarchs, Rulers, Dynasties and Kingdoms of the World, London, 1984.
J. E. Morby: A világ királyai és királynői. Az idők kezdetétől napjainkig, Budapest, 1991.
Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
Szent Lajos utódai, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1995.

Lásd még

http://fr.wikipedia.org/wiki/Duc_de_Bourbon – 2013. 06. 07.
http://fr.wikipedia.org/wiki/Liste_des_comtes_de_Clermont-en-Beauvaisis – 2013. 06. 07.
http://fr.wikipedia.org/wiki/Liste_des_comtes_de_Montpensier
http://fr.wikipedia.org/wiki/Liste_des_comtes_de_la_Marche – 2013. 06. 07.
http://fr.wikipedia.org/wiki/Liste_des_comtes_de_Vend%C3%B4me – 2013. 06. 07.
http://fr.wikipedia.org/wiki/Principaut%C3%A9_de_Cond%C3%A9 – 2013. 06. 07.
http://fr.wikipedia.org/wiki/Duc_d%27Enghien – 2013. 06. 07.
http://it.wikipedia.org/wiki/Elenco_di_signori_e_duchi_di_Borbone Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2013. 06. 07.
http://nl.wikipedia.org/wiki/Huis_Bourbon – 2013. 06. 07.
https://de.wikipedia.org/wiki/Liste_der_Herren_und_Herz%C3%B6ge_von_Bourbon – 2013. 06. 07.

Külső hivatkozások

[1] – 2013. 06. 07.
[2] – 2013. 06. 07.
[3] – 2013. 06. 07.
[4] – 2013. 06.07.
[5] – 2013. 06.07.
[6] – 2015. április 18.
[7] – 2015. április 18.
[8] – 2015. április 18.

[1] A tartomány uralkodóit 1327-ig, a hercegségre emelésig, Bourbon urainak („seigneurs” („sires”) de Bourbon) nevezték. – A magyar nyelvben kevésbé ismert keresztnevű személyeknél az utónévnek a francia nyelvű megfelelője is szerepel.

[2] Adelmárnak – akit általában Bourbon első urának tartanak – a származásáról nincsenek pontos adataink; egyes források szerint Hildebrand (*695 – †752) provence-i hercegnek, Martell Károly (*681 – †741) öccsének (Karoling-ház ) lett volna a leszármazottja. – Vannak olyan források, amelyek szerint csak a fia, I. Haimon (Aymon) volt Bourbon első ura. – Az első Bourbon-házat „Bourbon-Archibald (Bourbon-Archambaud)” háznak is nevezik.

[3] A második Bourbon-házat Bourbon-Dampierre háznak is nevezik.

[4] Nem mindegyik forrásmunkában szerepel a Burgundiai-ház: Ágnes úrnő férje, Burgundiai János ugyanis – akárcsak korábban Dampierre grófja, II. Guidó – a felesége előtt elhunyt. A lányuk, Beatrix úrnő, a legváltozatosabb módon van megnevezve: Bourbon Beatrix, Burgundiai Beatrix, Burgundiai-Bourbon Beatrix.

[5] A harmadik Bourbon-házat – általában – egyszerűen Bourbon-háznak nevezik a források, de a „Capet-Clermont-ház” elnevezés is ismert, utalva arra, hogy a ház-alapító, Franciaországi Róbert gróf, a Capet-házból származott és Clermont grófja volt.

[6] Megoszlanak a források abban, hogy Burgundiai János Bourbon urának tekinthető-e; a harmadik Bourbon-házbeli János herceg pedig ezen a néven az első herceg volt, így a János keresztnevű uralkodók számozása vele kezdődik.

[7] III. Károly herceg dédapja I. János herceg, nagyapja I. (Jó) Lajos (*1406 – †1486), Montpensier grófja (1434–1486), az apja Gilbert (*1443 – †1496), Montpensier grófja (1486–1496) volt. III. Károly bátyja, II. Lajos (*1483 – †1501) is Montpensier grófja volt (1496–1501).

[8] Lajos gróf bátyja, II. Jakab (*1370 körül – †1438), La Marche grófja (1393–1438) volt.

[9] Károly – Vendôme grófja, majd hercege – 1527-ben megörökölte a „Bourbon hercege” címet, ezért ő „IV. Károly, Bourbon hercege”, avagy „Bourbon IV. Károly” néven is ismert. A fiát, Antalt, és unokáját, a későbbi IV. Henrik francia királyt, szintén említik „Antal, Bourbon hercege”, illetve „Henrik, Bourbon hercege” néven, azonban – ténylegesen – a Bourbon Hercegséget nem uralták. – A Valois-házból ketten apanázsként megkapták a hercegséget. Bourbon hercegei voltak: IV. Károly néven, 1544-től 1545-ig, II. Károly (*1522 – †1545), Orléans hercege (1536–1545), I. Ferenc francia királynak (*1494 -†1547, uralkodott 1515–1547) a fia; Bourbon hercegeként valójában ő tekinthető IV. Károlynak. I. Henrik néven – 1566-tól 1574-ig – a későbbi III. Henrik francia király (*1551 – †1589, uralkodott: 1574–1589), I. Ferenc királynak az unokája, II. Henrik francia királynak (*1519 – †1559, uralkodott: 1547–1559) a fia volt Bourbon hercege.

[10] Antal herceg öccse volt Bourbon Károly (*1523 – †1590) bíboros, rouen-i érsek.

[11] IV. Henrik volt az első francia király az – egyebek mellett – francia és spanyol királyokat adó Bourbon-házból.

[12] II. Lajos herceg, a "nagy Condé" után még öt Condé herceg volt: Henrik Gyula, továbbá III. Lajos, IV. Lajos, V. Lajos és VI. Lajos. – II. Lajos herceg, apanázsként, 1661-ben megkapta a Bourbon Hercegséget, akárcsak utódai; de csak különböző ideig illette meg őket az apanázs. A "nagy Condé" és az utódai ezért viselték a „Bourbon hercege” címet is; a „Condé hercege” és a „Bourbon hercege” címet viselő személyek – egy kivétellel – azonosak voltak. Henrik Gyula, Condé hercege nem viselte a Bourbon hercege címet, Henrik keresztnevű fia pedig nem viselte a Condé hercege címet, de viselte a Bourbon hercege címet.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]