Brăilai Kissziget Natúrpark
A Brăilai Kissziget Natúrpark (románul Parcul Natural Balta Mică a Brăilei) IUCN V-ös besorolású védett terület Romániában a Duna alsó szakaszán, a Brăilai Nagysziget térségében, Brăila megye területén.
| Brăilai Kissziget Natúrpark | |
| IUCN kategória: V (védett táj) | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Elhelyezkedése | Brăila megye |
| Legközelebbi város | Brăila |
| Terület | 206,5915076 km² |
| Alapítás ideje | 2000 |
 Brăilai Kissziget Natúrpark
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 44° 56′ 38″, k. h. 27° 54′ 22″44.944000°N 27.906000°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 38″, k. h. 27° 54′ 22″44.944000°N 27.906000°E | |
| Brăilai Kissziget Natúrpark weboldala | |
Fekvése
szerkesztésBrăila megye dél-keleti részén helyezkedik el, ahol a Duna három ágra szakad, és egy ártéri területet képez a Brăilai Nagysziget és a Brăilai-síkság (Bărăgan északi része) között. Brăila város és a Giurgeni–Vadu Oii híd között, mintegy 20 km hosszúságban, 6 község területén van kijelölve. Mivel teljes egészében a Duna ágai által közrefogott szigeten található, megközelítése kompokkal vagy pedig kisebb méretű csónakokkal lehetséges, közúti híd és országút nem található a védett területen.[1] A Bărăgani styeppei ökorégióhoz tartozik, területén folyók, tavak, mocsarak, rétek és erdős területek találhatóak. A Natúrpark és sziget területe jelenleg mindössze 11%-át jelenti a XIX. századi Duna árterületét képező Brăilai szigetvilágnak.[2]
Egyike az 5 romániai RAMSAR kijelölt területnek (Duna-delta, Felső-Maros Völgye, Dumrăvițai halászkomplexum és a Techirgiol-tó mellett).[3]
Élővilága
szerkesztésA védett terület 7 kisebb szigetet és 52 tavat foglal magában. Nemzetközi jelentőségű madárvédelmi terület, tekintve hogy a Duna egész hosszára nézve az utolsó vízszabályozás nélküli területek közé tartozik.
A költöző madarak fontos állomáshelye, tekintve, hogy félúton helyezkedik el az észak-európai és az afrikai szálláshelyek között. Több mint 200 madárfajt azonosítottak a területen. A Natúrparkban megtaláható a Duna-delta területén előforduló madárfajoknak mintegy 70%-a. A vizes élőhelyeken 50-nél több halfaj található, a magasabb rendű növények csoportjából 200-nál több fajt tartanak nyilván.
Az árterületet gyakran önti el a folyam, ezért csak 11 emlősfajt tartanak nyilván a területen (pl vidra, hörcsög, menyét, görény, stb).[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ orasulbraila Localizare
- ↑ Istoricul Parcului Natural Balta Mică a Brăilei A Natúrpark weboldala
- ↑ orasulbraila Descripție
- ↑ ro-salbatica
Források és külső hivatkozások
szerkesztés- ↑ ro-salbatica: Andreea Popescu & Codruța Florea: Balta Mică a Brăilei - unul dintre cele mai importante refugii ornitologice din țară. România Sălbatică egyesület (románul) A térség rövid ismertetése.
- ↑ orasulbraila: Parcul Natural Balta Mică a Brăilei. Orașul Brăila NGO szervezet (románul) A Natúrpark bemutatása.
- Excursii ghidate în Parcul Natural Balta Mică a Brăilei Vezetett királndulások ismertetése, monitorulbr.ro, Brăilai magazin, 2024. március 21
- Trasee pe apa şi uscat în Balta Mică a Brăilei, Dobrogea Vízi és szárazföldi útvonalak bemutatása, romanianatura53 turisztikai oldal
- A doua deltă a Dunării | Plimbare cu barcă pe Insula Mică a Brăilei Egy második Duna-delta, Fényképes összeállítás egy csónakos kirándulásról, zigzagprinromania blog
