Brijest (Eszék)

település Horvátországban

Brijest falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Eszékhez tartozik.

Brijest
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségEszék
Jogállásfalu
Irányítószám31000
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség1005 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Terület4,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 31′ 14″, k. h. 18° 40′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 14″, k. h. 18° 40′ 29″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Eszék központjától 4 km-re délre, a Szlavóniai-síkság szélén, az Eszéket Vinkovcival összekötő út mentén fekszik.

Története szerkesztés

Munkástelepként keletkezett Eszék határában az 1950-es években. Első lakói az eszéki üzemekben dolgozó munkások voltak. Neve a szilfa horvát nevéből származik. Lakosságát 1961-ben számlálták meg először önállóan, amikor már 382-en lakták. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 71%-a horvát, 18%-a szerb, 6%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború idején, mivel az eszéki védelmi vonal mindössze 200 méterre volt a plébániatemplomtól és a közelben volt a hírhedt „Poligon C”, ahonnan a szerbek a várost és környékét támadták, a lakóinak menekülniük kellett. A brijesti tanulók az eszéki Augustin Šenoa általános iskola többi iskolás gyermekével és tanáraikkal együtt Ausztriában töltötték az 1991/92-es tanévet. A házak többsége megsérült vagy megsemmisült, ám a szerb támadók – a védők hősies erőfeszítéseinek köszönhetően – soha nem törtek át a brijesti védelmi vonalakon. Meg kell említeni, hogy a térségben gyilkolták meg a horvát televízió operatőrét, Zarko Kaićot, akinek a nevét viseli a halálának helyétől nem messze található forgalmi csomópont. A településnek 2011-ben 1187 lakosa volt.

Lakossága szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 382 608 1.029 1.248 1.187

(1961-ig lakosságát Eszékhez számították. Eszék részeként, majd 1991-től önálló településként.)

Gazdaság szerkesztés

A település gazdaságát a megyeszékhely közelsége döntően meghatározza. A népesség legnagyobb része Eszékre jár dolgozni, kisebb részben pedig a mezőgazdaságban tevékenykedik. Sokan foglalkoznak szőlészettel, méhészettel, állattartással, építőipari munkákkal, kereskedelemmel és egyéb kézműves munkákkal. A településen vetőmagtermesztő telep és faiskola működik.

Nevezetességei szerkesztés

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1994 és 1997 között épült. A plébániát 1987-ben alapították, azelőtt a Szent József plébánia filiája volt.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés