Főmenü megnyitása

Buczy Emil (Kolozsvár, 1782. május 16. – Kolozsvár, 1839. október 28.) magyar költő, piarista-rendi tanár, gyulafehérvári kanonok.

Buczy Emil
Született 1782. május 16.
Kolozsvár
Elhunyt 1839. október 28. (57 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozása költő,
pedagógus,
kanonok,
esztéta

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

A gimnáziumot szülővárosában a piaristáknál végezte; 1799-ben Kassára ment filozófiát hallgatni; 1801-ben tért vissza Kolozsvárra, ahol két évig jogot tanult. Utóbb megváltoztatta szándékát, belépett a piarista rendbe lépett, és Horányi Elek vezetésével a görög nyelvvel és irodalommal foglalkozott. Két évig tanár volt a kolozsvári s besztercei gimnáziumokban. 1805-ben elhagyta a szerzetesrendet, és Bécsbe ment a teológiára; misés pappá szentelték és visszatérte után Szebenben az ékesszólást tanította. 1816-ban gyengélkedése miatt megvált a tanári széktől és Kornis Ignác, majd Haller János grófi házaknál nevelő volt 1821. húsvétig. Ezután a gyulafehérvári papnevelőben tanította az erkölcstant és lelkipásztorkodást és tanítványai számára latin pedagógiát írt. 1829-től ő volt a Batthyáneum könyvtárosa; 1833-ban Kovács Miklós püspök Bécsbe küldte, hogy a csillagászatban bővebb ismereteket szerezzen. Visszajötte után a gyulafehérvári csillagász-torony őre, majd kanonok lett.

A Magyar Tudományos Akadémia 1832. március 9-én levelező tagjává választotta; a jénai ásványtani társaságnak is tagja volt. Kazinczytól 1805. március 30-án kapta az első levelet, mely válasz volt a hozzá küldött Csokonait dicsőítő ódára. Ekkor kezdett verselgetni; bizalmas levelezésben állott Döbrentei Gáborral és korának egyéb kiváló férfiaival; ő volt az Erdélyi Múzeum című folyóirat egyik alapítója, támogatója. 1814-1818 között itt közölte szerelmes verseit Y jeggyel és egyéb költeményeit és értekezéseket neve alatt; a Felső-Magyarországi Minervában 1828-ban jelent meg A lyrika poesis okai s a lyrikusok című értekezése.

MűveiSzerkesztés

  • Dugonicshoz, a tudomány és nemzeti nyelv boldogságának talpkövei. Kolozsvár, 1805.
  • Nagyméltóságú Maros-Némethi gróf Gyulay Ignácz Horváth Sclavonia és Dalmatia országok bánja tiszteletére. Kolozsvár, 1806. (Költemény.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés