Főmenü megnyitása

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) a magyarországi zsidóság budapesti „egyházkerülete”, hitközsége 1950 óta. Alapításakor az Állami Egyházügyi Hivatal által a zsidó vallási élet totális irányítására létrehozott Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK), a rendszerváltás óta pedig a MIOK-ból lett Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) totális kontrollja és vezetése alatt áll.

Budapesti Zsidó Hitközség
Alapítva 1950
Típus hitközség
Székhely 1075 Budapest, Síp utca 12.
Nyelvek magyar, héber
Vezető Ács Tamás
elnök
Kunos Péter
ügyvezető igazgató
Működési régió Budapest

A Budapesti Zsidó Hitközség weboldala

1994-ben az ortodoxok újraalapították saját hitközségüket, ahogy más irányzatok is kiváltak később (Pl. az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség), így ma már a MAZSIHISZ-hez hasonlóan kizárólag a neológ irányvonalat képviseli.

TörténeteSzerkesztés

A hitközség 1950-ben jött létre, amikor a kiépülő kommunista hatalom az egyházakat, köztük a magyarországi izraelita egyházakat is szoros felügyelete alá vonta. Ekkor az összes Nagy-Budapest területén működő hitközséget, tekintet nélkül azok ortodox, neológ vagy más irányzatára (Budai Izraelita Hitközség, Pesti Izraelita Hitközség, Óbudai Izraelita Hitközség, illetve a Budapesthez csatolt településekét) összevonták egyetlen hitközségbe. Az összevonást egyrészt a második világháború után jelentősen megfogyatkozott zsidóság létszáma, másrészt a könnyebb kommunista állami felügyelet és befolyás indokolta.

Központját a háború előtt a világ egyik legnagyobbjaként számon tartott egykori Pesti Izraelita Hitközség Síp utcai székházában rendezték be, ahová a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK), a teljes zsidó vallási élet kontrollálására létrehozott ernyőszervezet is beköltözött.

Mivel a Budapesten kívüli zsidóság szinte teljesen megszűnt létezni, a gyakorlatban a BZSH és a MIOK nagyrészt ugyanazokból állt, ami a rendszerváltás után is megmaradt, csak a MIOK-ből Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) lett. A BZSH a mai napig is a legerősebb hitközsége a magyar zsidóságnak, nagyobb mint az országos Mazsihisz, hiszen az alá tartozó körzetek tagszáma jóval meghaladja a Mazsihisz által irányított vidéki zsidó közösségek összes létszámát. Emellett a BZSH a fenntartója a Kozma utcai zsidó temetőnek, valamint valamennyi pesti működő, vagy már használaton kívüli temetőnek, a kóser konyhának, a Scheiber Sándor zsidó Iskolának, a Benjamin zsidó óvodának, valamint az újpesti szeretetotthonnak is.

A hitközséghez tizenöt zsinagóga, illetve imaház tartozik, amik alapján 15 körzetre van bontva, egészen pontosan a Budai (Frankel Leó utcai zsinagóga), az Újpesti (újpesti zsinagóga) a Vasvári (Vasvári Pál utcai zsinagóga), a Hunyadi téri (Hunyadi téri zsinagóga) a Dohány utcai (Dohány utcai zsinagóga), a Bethlen téri (Bethlen téri zsinagóga), a Nagy Fuvaros utcai (Nagy Fuvaros utcai zsinagóga), a Bérkocsis utcai (ORZSE), Páva utcai (Páva utcai zsinagóga), a Lágymányosi (Bét Sálom zsinagóga), a Hegedűs Gyula utcai (Hegedűs Gyula utcai zsinagóga), a Dózsa György úti (Dózsa György úti zsinagóga), a Zuglói (Zuglói zsinagóga), az Amerikai úti (Izraelita Szeretetkórház) és a Dél-Pesti körzetekre (Pesterzsébeti imaház).

A mai Budapest területén található és még álló többi zsinagóga vagy másik irányzathoz tartozik (például az óbudai zsinagóga az EMIH-hez), vagy használaton kívül van (ilyen például a ma könyvraktárként funkcionáló rákospalotai zsinagóga).

A BZSH legutóbbi elnöke Tordai Péter volt, de 2014 október 29-én az ellene felmerült tisztességtelen gazdálkodás vádja miatt a BZSH közgyűlése megvonta tőle a bizalmat és visszahívta tisztségéből. Ügyvezető igazgatója 1991-től 2014-es lemondásáig Zoltai Gusztáv volt, aki a MAZSIHISZ-ben is ugyanezt a tisztséget töltötte be, szintén 1991 óta. Zoltai a MAZSIHISZ-es posztját megtartotta. A BZSH-ban helyére Schwezoff Dávidot választották meg 2014 július 3-án.[1] Schwerzoffról alig pár nappal később, július 9-én kiderült, hogy korábban katolikus kántor, illetve transzvesztita előadó is volt, mielőtt a zsidó hitközségbe került. Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke mindvégig ellenségesen lépett fel vele szemben. Folyamatosan támadta a sajtón keresztül és levélben is követelte a BZSH elnökétől Schwerzoff azonnali felfüggesztését.[2] A korábban börtönviselt Kunos Péter Mazsihisz ügyvezető igazgató és Frölich Róbert a Dohány utcai zsinagóga rabbija (akit a zsinagóga beléptetési rendszere körüli visszaélések miatt rövid időre fel is függesztettek posztjáról) összefogásával végül a 2015. január 15-én tartott (általuk kikövetelt rendkívüli közgyűlésen) sikerült elérniük Schwezoff visszahívását.[3] Az ezután összehívott közgyűlésen végül Schwezoff Dávidot leváltották, a következő alkalommal pedig Ács Tamást elnökké, valamint Kunos Pétert ügyvezető igazgatóvá választották.[4]

ForrásokSzerkesztés