Főmenü megnyitása

A Hegedűs Gyula utcai zsinagóga Budapest Újlipótváros nevű városrészében a 20. század elején épült fel, és ma Budapest egyik legnagyobb, legnépesebb körzetének ad otthont.[1] Eredetileg az ortodox hívők számára létesült, a történelem viharai folytán azonban ma már a se nem neológ, se nem ortodox, hanem a kettő közt elhelyezkedő statusquo ante irányzathoz tartozik.

Hegedűs Gyula utcai zsinagóga
Település Budapest, XIII. kerület
Ország Magyarország
Vallás zsidó
Építési adatok
Építés kezdete 1911
Építés befejezése 1927
Tervező Vajda Béla (eredeti)
Baumhorn Lipót (bővítés)
Építész(ek) Vajda Béla
Elhelyezkedése
Hegedűs Gyula utcai zsinagóga (Budapest)
Hegedűs Gyula utcai zsinagóga
Hegedűs Gyula utcai zsinagóga
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 03′ 010″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 03′ 010″

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A Lipótváros északi részén élő ortodox zsidóság a 20. század elején a Koháry (mai Nagy Ignác) utcából a mai Újlipótváros területére, az akkori Csáky utcába költöztette a templomegyesületet. Vajda Béla tervei alapján az imaszobát egy bérházban alakították ki 1911-ben. Később megvásárolták a házat, és 1927-re Baumhorn Lipót útmutatásai alapján udvari beépítéssel kibővítették a zsinagógát.[1]

Az 1960-as évektől tovább bővítették.[2] A 2000-es évek során adományokból rendbehozatták a templom kupoláját, új járólapokat helyeztek el, és a karzat melletti valamikori tálalóból kialakították a vallási előírásoknak megfelelő főzőkonyhát.[3]

A zsinagóga rabbija volt többek között Hoffer Ármin is.[3]

Építészeti megoldások és berendezésSzerkesztés

A 20. század elején a budapesti zsinagógaépítészetben a rejtőzködő megoldások kerültek előtérbe, ennek egyik példája a bérházban berendezett Hegedűs Gyula utcai imaház is.[4] Az épület eklektikus utcafrontját és a belső udvar neoreneszánsz stílusát Baumhorn szecessziós stílusú megoldással kötötte össze.[4] Az épület két részből áll, egy nagyobb zsinagógából és egy kisebb imaházból. A nagy imaházban, amely akár kilencszáz ember befogadására alkalmas,[3] elsősorban a nagyobb ünnepek alkalmával végzik a szertartásokat.[2] Emellett rendelkezik az épület kultúrteremmel is.[2] A belső tér különleges eleme a színes acél- és üvegtető.[4]

Liturgikus értelemben a zsinagóga konzervatívnak tekinthető, a Csáky utcában nem volt orgona, a Tóra-olvasó asztal a középen állt, az imarend is régiesebb volt, mint a dohány utcai nagyzsinagógában, ezért a 20. század elején a környék vallásos zsidó lakosságának többsége inkább ide járt. A visegrádi utcai ortodox zsinagóga megalakulása után is sokan jártak ide.[1] Ezt a konzervatív jelleget máig megőrizte.[3]

Kulturális élet a körzetbenSzerkesztés

A körzethez tartozik a XIII. és az V. kerület, ami tíz-tizenkétezer hívőt jelent. A templomkörzet elnöke Müncz László. A körzet főrabbija prof. dr. Schőner Alfréd, kántora Biczó Tamás és Klein Ervin.[1] A közösség a Status Quo Ante irányzat követői, vagyis nem vallják sem az ortodox, sem a neológ irányzathoz tartozónak magukat.[forrás?] A körzetben rendszeresek a vallási és kulturális események, melyek szervezéséből a hívek is kiveszik a részüket.[1] A templomkörzet honlapja: www.bzsh.hu.

A templom kultúrtermében 1991 óta idősek napközi otthona működik, ahol egész napos foglalkozást biztosítanak a körzet egyedülálló időseinek.[1][2]


ForrásokSzerkesztés

  • Gajdos Erzsébet, Gellért Lajos, John Gabriella, Juhász Katalin, Sas György.szerk.: Gellért Lajos, Sas György: Budapest XIII. kerület. Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata (2000). ISBN 963 00 5306 3 
  • MAZSIHISZ. (Hozzáférés: 2010. július 28.)

ForráshivatkozásokSzerkesztés

  1. a b c d e f Magyarországi zsinagógák
  2. a b c d Budapest XIII. kerület 50.o.
  3. a b c d Stáció
  4. a b c Mazsihisz.hu