Főmenü megnyitása

A buddhizmus Litvániában kisebbségi vallásnak számít, és országszerte csupán néhány aktív közösség létezik Vilnius, Kaunas, Klaipėda, Šiauliai, Panevėžys és Šakiai városokban. Az országban gyakorolt zen buddhizmus Koreából származik.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Míg Ázsiában, a hagyományosan buddhista országokban valamelyik buddhista irányzat domináns a többivel szemben, addig Nyugaton a buddhizmust a változatosság és a sokszínűség jellemzi.[1] Európában egy országon belül, sőt, akár egy városon belül is gyakorta több buddhista irányzat és iskola is jelen van. [2] Ugyanez vonatkozik jelenleg Litvániára is. A buddhizmus az 1990-es évek elején kezdett terjedni Litvániában, amikor az ország elnyerte függetlenségét a Szovjetunió felbomlása után. Emellett az első gyakorló buddhistákkal való kapcsolat már az 1970-es és 80-as években megtörtént, a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság idején.[3] A Szovjetunióban a hivatalosan elismert ateizmus és a vallás betiltása ellenére a társadalom nem vesztette el teljesen a vallásos élet iránti érdeklődését. A kereszténységre gyakorolt nyomás mellett a szovjet rezsim elnézőbb volt a keleti vallásokkal szemben, így a fiatalok növekvő érdeklődést mutattak ezen vallások irányába.[4] Ezt bizonyítja a spirituális irodalmak iránti érdeklődés a könyvtárakban, illetve az ún. szamizdat irodalom illegális terjesztése egyaránt. A fiatalok számára ez volt a marxista ideológiától való elhatárolódás egyik módja.[5] Három litván egyetemen (Vilnius Egyetem, Vytautas Magnus Egyetem és Klaipeda Egyetem) is tanították az ázsiai kultúra bizonyos elemeit.[6] A diákoknak meg volt a lehetősége arra, hogy akár saját országukon belül elutazzanak hagyományosan buddhista területekre is mint például Burjátföld vagy a Bajkálontúl. A peresztrojka mozgalom kezdetén a politika legyengült, amelynek egyik eredménye a vallásszabadság volt. A Szovjetunióban a lepusztított egyházak és a valláshagyományok teremtette vallásos vákuumban az 1980-as évek közepén különféle vallási mozgalmak láttak napvilágot a társadalomban.[7]

Litvánia függetlensége után néhány vallási csoportot hivatalosan is elismert az új állam.[8] Az első dharma beszédet az országban 1990-ben tartotta Pawel Karppowich a fővárosban, Kaunasban. A lengyel származású Karppowich Seung Sahn tanítványa. A Kaunas-i Zen Kwan Um központot hivatalosan egy évvel később adták át áprilisban, amelyet egy hasonló csoport követett Vilniusban. Az ottani közösséget Wu Bong zen mester sűrű látogatásai tették aktívvá. A hongkongi iskola tanítója, Su Bong Sunim Vilnius első zen templomát (Ko Bong Sa) 1993-ban.[9]

A 14. dalai láma Tendzin Gyaco kétszer járt Litvániában, és mindkétszer találkozott hivatalosan Valdas Adamkus államfővel, illetve Audrys Juozas Bačkis katolikus bíborossal.[10] 2009-ben a tibeti függetlenségi mozgalom támogatói szerették volna elérni, hogy Vilnius egyik terét nevezzék el a lámáról, hálából azért, hogy a dalai láma az 1990-es években támogatta a litván függetlenségi mozgalmat.[11]

2009-ben először tartották meg Vilniusban a tibeti kultúra napjait (litván: „Tibeto kultūros dienos”). Az eseményen indiai buddhista szerzetesek is résztvettek.[12]

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Laudere 1. oldal
  2. Keown és Prebish 198. oldal
  3. Laudere 1. oldal
  4. Streikus 55. oldal
  5. Andrijauskas  66-67. oldal
  6. Strmiska 2012
  7. Filatov 470. oldal
  8. Laudere 2. oldal
  9. Chronicle of Kwan Um School of Zen in Lithuania. zen.lt. (Hozzáférés: 2016. november 28.)
  10. Jo Šventenybė XIV DALAI LAMA. Straipsniai.lt. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 28.)
  11. Skverą Vilniuje siūloma pavadinti Tibeto vardu. delfi.lt. (Hozzáférés: 2016. november 28.)
  12. Vienuoliai iš Indijos Vilniuje kuria smėlio mandalą. tv.delfi.lt. (Hozzáférés: 2016. november 28.)

ForrásokSzerkesztés

  • Andrijauskas: Andrijauskas, Antanas.szerk.: Aida Savicka: Searching for Lithuanian Identity Between East and West, In Lithuanian Identity and Values (Lithuanian Philosophical Studies, Volume V), Cultural Heritage and Contemporary Change, Series IVA, Eastern and Central Europe, Volume XXXI. The Council for Research and Values and Philosophy, 53-79. o. (2007) 
  • Filatov: Filatov, Sergey.szerk.: Sergey Filatov: Poslesloviye. Religiya v postsovetskoy Rossii” [Utószó: Vallás a

poszt-szovjet Oroszországban], Religiya i obshchestvo: Ocherki religioznoy zhizni sovremennoy Rossii [Vallás és társadalom: Esszé a kortárs Oroszország vallásos életéről]. Saint Petersburg: Letniy sad, 470-484. o. (2002) 

  • Keown és Prebish: Keown, Damien és Charles S. Prebish. Introducing Buddhism. Routledge (2006). ISBN 978-0415550017 
  • Laudere: Marika Laudere , Daugavpils University. Introduction to Buddhism in Contemporary Lithuania: Groups and Their Activity. Rascee.net. Hozzáférés ideje: 2016. november 28. 
  • Streikus: Streikus,Arūnas.szerk.: Milda Ališauskiene és Ingo W. Schröder: The History of Religion in Lithuania since the Nineteenth Century, In Religious Diversity in Post-Soviet Society: Ethnographies of Catholic Hegemony and the New Pluralism in Lithuania. Farnham:Ashgate, 37-55. o. (2013) 
  • Strmiska 2012: Strmiska, Michael. Eastern Religions in Eastern Europe: Three Cases from Lithuania, Journal of Baltic Studies (2013). Hozzáférés ideje: 2016. november 30. [halott link]

További információkSzerkesztés