Buddhológia
A buddhológia a Buddhával vagy a buddhasággal foglalkozó tudományok modern elnevezése.[1] A buddhológiára használt szinonima a buddhista tudományok kifejezés, amely a buddhizmus kortárs tudományos vizsgálata.[2] A különböző buddhista hagyományokban és mozgalmakban eltérő módon értelmezik a buddhaság pontos természetét.
Théraváda
szerkesztésAlapvető elgondolás: Buddha tökéletes emberi lény volt
szerkesztésA théraváda buddhisták Buddháról való nézete a páli kánonból (Tipitaka) építkezik, amely a legkorábbi teljességében fennmaradt buddhista szövegek gyűjteménye. Ezekből egyértelműen kirajzolódik, hogy Buddha emberi lény volt — egy tökéletes ember. Buddha különleges természetfeletti erőkkel is rendelkezett (DN 11: Kévatta-szutta). Buddha teste és tudata (még életében) – a közönséges emberekéhez hasonlóan – nem állandó és változatlan. Egy buddha ismeri és érti a dharma változás nélküli természetét, amely egy örök elv, időtlen és feltételektől független jelenség.
Amikor Buddha 80 éves korában meghalt, a teste és a tudata is megszűnt. A buddhák állapota a halál (parinirvána) után meghatározhatatlan (MN 22). Azonban az elmondható, hogy a buddhák haláluk után nem mennek át többé újjászületésen, hanem a halálukat a parinirvána (legvégső nirvána) jellemzi. Ezáltal kilépnek a szamszára (létkerék) állandó körforgásából.
A théraváda buddhizmusban a buddhákra nem istenként tekintenek, aki a világegyetem teremtője és uralkodója.
Korai buddhista iskolák
szerkesztésSzarvásztiváda
szerkesztésDharmakája
szerkesztésVipáka-kája / Rúpa-kája
szerkesztésNirmánakája
szerkesztésMahászánghika
szerkesztésA Vaszumitra, Bhávaviveka és Vinitadéva buddhista filozófusok műveiben a következő mahászánghika tézisek szerepelnek a buddhák természetével kapcsolatban:
- a buddhák emberfelettiek,
- a buddhák mentesek minden tisztátalanságtól (anászrava) és világi tulajdonságtól,
- a buddhák a dharmát tanítják minden egyes kiejtett szavukkal,
- a buddhák képesek kifejezni a dharma minden elemét egyetlen kiejtett hanggal,
- a buddhák anyagi teste (rúpakája) végtelen (anatman),
- a buddhák természetfeletti ereje (prabhāva) végtelen,
- a buddhák élethossza végtelen,
- a buddhákban nem keletkezik elégedettség érzése, ha valakit megtérítenek vagy tiszta hitre vezetnek,
- a buddhák nem alszanak és nem is álmodnak,
- a buddháknak nincs szükségük gondolkodási időre ahhoz, hogy válaszoljanak a kérdésekre,
- a buddhák valójában soha nem ejtenek ki szavakat, mivel mindig az örök szamádhi vagy meditatív koncentrációban vannak, csupán a lények tapasztalják úgy, mintha kiejtenének szavakat,
- a buddhák mindegyik pillanatban értenek mindent,
- a buddhák tudnak mindent, mivel a belátás vagy „pradzsnyá” összekapcsolódik minden pillanatukkal,
- a buddhák a megszüntetés és a jövőbeni nem-keletkezés tudását folyamatosan fenntartják amíg be nem lépnek a parinirvánába,
- minden égtáj irányában találhatók buddhák.
Mahájána
szerkesztésÖrök Buddha
szerkesztésA mahájána irányzat fejlődésének középső szakaszában virágzott egy fontos tan, amelyet ma is fontosnak tartanak bizonyos mahájána iskolákban. Eszerint Buddha halhatatlan és örök. Ennek az elképzelésnek a legközpontibb szövege a Lótusz szútra, amelyet Sákjamuni halála után írtak le mintegy ötszáz évvel. A Lótusz szútra azt sugallja, hogy Buddha megszámlálhatatlan és felfoghatatlanul sok eonnal (kalpa) ezelőtt világosodott meg és az élete örök és halhatatlan. A szútrában nem szerepel az örök Buddha kifejezés, mégis ehhez hasonló kifejezéseket találni bizonyos mahájána szútrákban, például a Maháparinirvána-szútrában, amelyben Buddha az egyetlen igazi, örök ("nitja"/ "sásvata"), változás nélküli, áldott, tiszta Én (átman), aki, kezdet és vég nélküli.
Buddha-dhátu elméletek
szerkesztésA Buddha-természet (kínai: 佛性, pinjin: fó xìng, a szanszkrit Buddha-dhátu – "Buddha elem" szó szerinti fordítása) tana sok mahájána iskolában számít fontosnak. A Buddha-természetet vagy Buddha-elvet igaznak tanítják, amely azonban egy belső, rejtett képesség a tudat legtisztább mélységében, amely potenciálisan jelen van minden érző lényben. Tehát a lények képesek megvilágosodni és elérni a buddhaságot.
Trikája elméletek
szerkesztésA trikája elémélet (szanszkrit, szó szerint "három test vagy személyiség"; kínai: 三身 – szánsen, japán: szandzsin) fontos buddhista tanítás a valóság természetével kapcsolatban, illetve azzal kapcsolatban, hogy mi egy buddha. A trikája tan a 4. századra elérte jelenlegi formáját. A tan arról szól, hogy egy buddhának három teste van: a nirmánakája vagy fizikai látszattest, amely megjelenik térben és időben; a szambhogakája vagy megvilágosodás- vagy örömtest, amely a kultusz és az ábrázolások tárgya; valamint a dharmakája vagy törvénytest, amely egy buddha határtalan, abszolút természetét fejezi ki.[3] Az anujógában a 'tudatfolyam' (szanszkrit: csitta szantána) a trikáját összekötő 'folytonosság' (szanszkrit: szantána; wylie: rgyud).[3]
Vadzsrajána
szerkesztésA Buddha természete a tökéletes megvilágosodás állapota. A történelmi Buddha, mikor megvalósította ezt az állapotot, azt tapasztalta, hogy a tudatát takaró utolsó fátylak feloldása után a benne s a körülötte levő tér és energia közti elválasztás megszűnt, és időtlen, mindent ismerő tudatossággá vált. Testének minden egyes atomján keresztül ismert mindent, és egy volt mindennel. Érezte, hogy folyamatosan képeznie kell a testét, hogy a megvilágosodott energiák intenzív áramlásával képes legyen együtt élni. Megtapasztalta, hogy amikor a harag visszatér a tudatba, Buddha mindent olyan tisztán lát, mint egy tükröt, anélkül, hogy bármit is hozzátenne vagy elvenne belőle. A kizáró büszkeség, amely merevvé teszi az embert és képtelenné a megosztásra, átalakulva azt a képességet adta meg neki, hogy láthatta a létezés sokoldalú gazdagságát. A ragaszkodás megkülönböztető bölcsességgé változott, azzá a képességgé, amely képes megérteni a jelenségeket önmagukban és egy teljesség részeként is. A féltékenység, ami mindig szorgalmasan próbálja a tudatot előreröpíteni vagy a múlthoz kötni, a tapasztalás mindent beteljesítő bölcsességévé alakult át. A zavarodottság és a butaság pedig intuitív bölcsességgé alakult, mely mindent áthat. Ez a bölcsesség mindent tudó, mert a tér és energia minden időben és minden helyen ugyanaz. Megszűnt a tér és az idő minden korlátja, megszűnt minden dualitás, s azt tapasztalta, hogy többé a tudat semmitől sincs elválasztva.[4]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ "buddhology." Webster's New Millennium Dictionary of English, Preview Edition (v 0.9.7). Lexico Publishing Group, LLC. 09 Sep. 2008. <Dictionary.com http://dictionary.reference.com/browse/buddhology>.
- ↑ Japanese Association of Indian and Buddhist Studies, "Summary of the Activities of the Japanese Association of Indian and Buddhist Studies"[1] Archiválva 2009. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b Welwood, John (2000). The Play of the Mind: Form, Emptiness, and Beyond. forrás: http://www.purifymind.com/PlayMind.htm (olvasva: 2015-05-04)
- ↑ Ole Nydahl: Ahogy a dolgok vannak - Korszerű bevezetés Buddha tanításaiba (Karma Dechen Özel Ling, 1991)
További irodalom
szerkesztés- Bareau, André: Les Sectes Bouddhiques du Petit Véhicule (Paris: École Française D'Extrême-Orient, 1955)
- Yamamoto, Kosho (tr.), Page, Tony (ed) (1999–2000).The Mahayana Mahaparinirvana Sutra in 12 volumes. London: Nirvana Publications.