Bugulma

város Oroszországban

Bugulma (oroszul: Бугульма, tatár nyelven (Бљгелмђ) város Oroszországban, Tatárföldön, a Bugulmai járás székhelye.

Bugulma (Бугульма)
Bugulma címere
Bugulma címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Irányítószám 423200, 423230
Körzethívószám 85594
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség86 085 fő (2016)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+03:00
Elhelyezkedése
Bugulma (Oroszország)
Bugulma
Bugulma
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 32′, k. h. 52° 47′Koordináták: é. sz. 54° 32′, k. h. 52° 47′
Bugulma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bugulma témájú médiaállományokat.

Népessége: 89 204 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése szerkesztés

Tatárföld délkeleti részén, Kazanytól 333 km-re, a Bugulma-belebeji-hátságon, a Zaj és a Bugulminka folyó egyesülésénél fekszik. Vasútállomás az UljanovszkUfa vonalon. A város szélén vezet az R239-es Kazany–AlmetyjevszkOrenburg főút, és a várostól 10 km-re északra terül el a repülőtér, mely az egész olajtermelő körzet légi összeköttetését szolgálja.

Népessége szerkesztés

Év Népesség
1897 7.6
1926 14.2
1939 24.9
1959 61.0
1970 72.4
1979 80.5
1989 89.6
2002 93.0
2010 89.204

Története szerkesztés

A város neve a tatár begelme ('kanyar, kanyarulat') szóból keletkezett. Írott forrás először 1736-ban említi a települést mint tatár falut. 1741-1745-ben parasztok, elítéltek és kiszolgált katonák telepedtek le itt, és szloboda (kézműves település?) alakult ki. 1781-ben ujezd székhelye lett. 1806-tól az Orenburgi-, 1851-től a Szamarai kormányzósághoz tartozott. A Kazany–Orenburg közötti útvonalon fekvő város fontos kereskedelmi központtá vált. További fejlődését biztosította az 1911-ben épült vasútvonal. 1930-ban lett az azonos nevű járás székhelye.

Tatárföld keleti, délkeleti részeinek olajmezőit az 1940-es évek végén, 1950-es évek elején fedezték fel. 1948-ban bukkantak a legnagyobb jelentőségű tatárföldi olajmezőre Romaskino falunál, ahol a következő évben elkezdődött a termelés. A olajbányászat jelentős változásokat hozott az egész térség, köztük a város életében. Új vállalatok létesültek, a lélekszám gyorsan növekedett, fellendült az út- és lakásépítés. Ebben az időszakban jöttek létre Bugulma olajiparra alapozott iparvállalatai, építőipari és textilgyárak, élelmiszeripari kombinátok sora kezdte meg a működést.

Gazdasága szerkesztés

A város mechanikai gyárát (Bugulminszkij Mehanyicseszkij Zavod) a kőolajipar igényeivel összhangban alapították 1954-ben. Az 1980-as években a Bugulma-Nyeftyemas termelési egyesülés központi gyáraként működött, napjainkban a Tatnyeft Rt. olajipari holdinghoz tartozik. A 2010-es években főként hőcserélőket, léghűtő berendezéseket állított elő kőolajfinomítók és az olajbányászat számára.[3][4]

Az 1962-ben alapított elektromos szivattyúk gyára (Bugulminszkij Elektronaszoszovij Zavod) az olajbányászatban használatos merülő berendezések: villanymotorok, elektromos szivattyúk, gázszeparátorok tervezésére, gyártására és felújítására szakosodott.[5]

A bugulmai Nyeftyeavtomatyika gyárat 1959-ben alapították olajipari készülékek, mérőműszerek gyártására.[6]

Földtani és geofizikai kutatással, illetve a gáz- és olajbányászat szervizelésével foglalkozik a TNG-Grup nevű cég, mely a korábbi Tatnyeftygeofizika átalakításával jött létre 2006-ban.[7]

Az olajbányászat kezdetén, 1956-ban hozták létre a városban a Tatár Olajipari Kutató- és Tervező Intézetet, mely azóta is Bugulmában működik. 1994 óta részvénytársaság, a Tatnyefty olajipari holding része.[8]

Kultúra szerkesztés

A helytörténeti múzeumot 1929-ben alapították. Két 19. században épült szomszédos épületben helyezték el, melyeket átjáró köt össze. Hét termében berendezett állandó kiállítása elsősorban a város és kisebb részben a járás történetét fogja át.[9] A város érdekessége a Jaroslav Hašek Emlékmúzeum. A cseh író 1919-ben tartózkodott a városban.

Az Alekszej Batalovról elnevezett városi színház hivatalosan 1936 óta létezik, de története a század elejére nyúlik vissza. Már 1904-ben is tartottak műkedvelő előadásokat abban az ún. Népi házban, melyet erre a célra építettek. Az 1920-as években is volt műkedvelő színjátszócsoportja, ebből alakult meg 1936-ban a hivatalos színház. A háborús evakuáció idején a társulat vezetője N. A. Olsavszkaja színésznő volt, Alekszej Batalov anyja. Batalov itt kezdte színházi karrierjét, és az intézmény 2008-ban vette fel a népszerű színész nevét.[10]

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2016/bul_dr/mun_obr2016.rar
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Бугульминский Механический Завод
  4. Информация о заводе (tatneft.ru, hozzáférés: 2020-06-26)
  5. [1] (runaco.ru, hozzáférés: 2020-06-24)
  6. Бугульминский опытный завод нефтеавтоматики (bugulma.ws, 2009-03-29, hozzáférés: 2020-06-25)
  7. О компании (tng.ru, hozzáférés: 2020-06-25)
  8. Об институте. [2020. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  9. Бугульминский краеведческий музей (museum.tatar.ru, hozzáférés: 2020-06-26)
  10. О театре (bugulmateatr.ru)

Források szerkesztés

  • Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994) 
  • Бугульма. In Татарская энциклопедия. (oroszul) Főszerk. M. H. Haszanov. (hely nélkül): Институт Татарской энциклопедии. 2002–2015. Hozzáférés: 2020. június 26.  
  • A járás honlapja Archiválva 2020. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul, hozzáférés:2020-06-26 )