Busa Margit
Busa Margit (Budapest, 1914. június 21. – Budapest, 2009. március 6.), Vass Györgyné, V. Busa Margit: könyvtáros, bibliográfus, sajtótörténész, Kazinczy-kutató.
Busa Margit | |
Született | 1914. június 21.[1] Budapest |
Elhunyt | 2009. március 6. (94 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | könyvtáros |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
Kitüntetései | Szinnyei József-díj (1998) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pályafutása
szerkesztésA Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin-történelem szakán diplomázott, 1945-ben avatták doktorrá. 1942–1945 között az egyetem irodalomtudományi intézetének könyvtárosa. 1945-ben került az Országos Széchényi Könyvtárba, ahol 1973-as nyugalomba vonulásáig dolgozott. Előbb a hírlaptár, majd a kézirattár, végül újból a hírlaptár munkatársaként. Közreműködője volt a négykötetes Magyar történeti bibliográfia, 1825-1867 c. műnek.[2] Kutatómunkáját nyugdíjasként is folytatta, főműve, a Magyar sajtóbibliográfia 1705–1867 három kötete 1986-ban és 1996-ban jelent meg.
Emlékezete
szerkesztésVégakaratában otthoni könyvtárának állományát a Kazinczy Ferenc Társaságnak szánta. A könyv-, kézirat-, dokumentumanyag és levelezés a sátoraljaújhelyi (Széphalom) Magyar Nyelv Múzeumában került elhelyezésre 2009-ben, letétileg. A Busa Margit Könyvtár a Kazinczy-kutatás szolgálatán túl a magyar nyelvtörténettel ismerkedőket is segíti. Kiemelkedő a nyelvújítással, beszédműveléssel kapcsolatos szakirodalom gyűjteménye. Muzeális anyag, állománya folyamatosan gyarapszik.[3] Megnyitására 2010. szept. 29-én került sor.[4]
Művei
szerkesztés- A Thököly-kódex és kuruckori versei. Egy XVII. századi kéziratos kötet ismertetése; Akadémiai, Bp., 1958 (Irodalomtörténeti füzetek)
- Kazinczy Ferenc Bibliográfia; összeáll. V. Busa Margit; II. Rákóczi Megyei Könyvtár–Herman Múzeum, Miskolc 1981 (Documentatio Borsodiensis)
- Magyar sajtóbibliográfia. A Magyarországon magyar és idegen nyelven megjelent, valamint a külföldi hungarika hírlapok és folyóiratok bibliográfiája; összeáll., szöveggond. Busa Margit; OSZK, Bp., 1986–1996
- 1/1. Sajtóbibliográfia, 1705–1849; 1986
- 1/2. Mutatók; 1986
- 2. 1850–1867; 1996
- Biblia Kazinczy Ferenc szavaival; szerk., szöveggond., utószó, jegyz. Busa Margit; Cserépfalvi, Bp., 1991
- Kazinczy Ferencné Török Sophie levelezése; összeáll., bev., jegyz. V. Busa Margit, sajtó alá rend. Z. Szabó László, tan. V. Busa Margit, Z. Szabó László; Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr, 1986
- Kazinczy Ferenc Pannonhalmán; bev., szerk., szöveggond. végezte Busa Margit; Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr, 1993
- Kazinczy Ferenc bibliográfia. 1. 1980–1990; összeáll. Busa Margit; Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely, 1994
- Kazinczy Ferenc utazásai 1773–1831; vál., szerk., jegyz. Busa Margit; Széphalom Könyvműhely–Felsőmagyarország, Bp.–Miskolc, 1995 (Litteraria Hungarica)
- Egy életmű a bibliográfia mérlegén. Barlay Ö. Szabolcs irodalmi és előadói munkásságának adatai; összeáll. Busa Margit; magánkiadás, Bp., 2000
- Kazinczy Ferenc prózai kéziratainak bibliográfiája; összeáll., szerk. Busa Margit; Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely, 2001
Díjak, elismerések
szerkesztés- Kazinczy-emlékérem, 1986
- Szinnyei József-díj (1998)
- Bibliothecaria Emerita kitüntető cím (OSZK, 2006)
Források
szerkesztés- Boka László: In memoriam. Búcsú dr. Busa Margittól (1914-2009)[5]
- Könyvek között egy életen át. Busa Margit hagyatéka Széphalomban Archiválva 2020. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Magyar Nyelv Múzeuma, 2012)
- Magyar katolikus lexikon, 16. (pótkötet), 2013
További információk
szerkesztés- A Busa Margit Könyvtár ismertetése Archiválva 2019. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2024. május 30.)
- ↑ Kováts Dániel: A Kazinczy-kutatás új eredményei Archiválva 2021. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben; in: Zempléni Múzsa, 2003/2.
- ↑ Kurucz Péter: A Petőfi Irodalmi Múzeum – Magyar Nyelv Múzeumának dr. Busa Margit Könyvtára; in: Könyvtári mappa, 2018/dec.
- ↑ http://www.e-nyelv.hu/2010-10-04/teljesse-valt-a-magyar-nyelv-otthona/
- ↑ Honismeret, 2009/3.