Főmenü megnyitása

A butabogár (Pentodon idiota) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjához tartozó faj. Az óriásbogárformák alcsaládjának kisebbik magyarországi képviselője, az orrszarvúbogár egyetlen hazai rokona. Laza talajú, homokos, löszös síkvidéki területek jellemző bogara.

Infobox info icon.svg
Butabogár
Pentodon idiota - Навозник (Дупляк) кукурузный.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Scarabaeiformia
Öregcsalád: Scarabaeoidea
Család: Ganajtúrófélék (Scarabaeidae)
Alcsalád: Óriásbogárformák (Dynastinae)
Nemzetség: Pentodontini
Nem: Pentodon
Hope, 1837
Faj: P. idiota
Tudományos név
Pentodon idiota
(Herbst, 1789)
Szinonimák
  • Scarabaeus idiota Herbst, 1789
  • Scarabaeus monodon Fabricius, 1792
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Butabogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Butabogár témájú médiaállományokat és Butabogár témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

ElterjedéseSzerkesztés

Pontusi elterjedésű faj. A laza talajokat kedveli, így megtalálható lösz, homok, szikes és csernozjom talajú száraz, fátlan területeken, illetve folyó- és tengerpartokon. Elterjedési területe magában foglalja a Fekete- és az Azovi-tenger partját, Oroszország és Ukrajna alföldi jellegű területeit, a Kaukázus szárazabb régióit, Európa nyílt, csapadékszegény területeit Kelet-Ausztriától a Balkánon át Törökországig. A törzsalaktól (Pentodon idiota idiota) földrajzilag erősen elkülönülten, Dél-Európa és Észak-Afrika nyugati részén a Pentodon idiota memnon nevű alfaja él.

Magyarországon a síkvidékeken, laza- és középkötött talajon szórványosan sokfelé előfordul. Nagyvárosokban (Debrecen, Budapest: Óbuda, Csepel-sziget) is élnek jelentős populációi.

Gyűjtési adatai áprilistól júliusig vannak.

MegjelenéseSzerkesztés

 
Butabogár elölnézetben

A butabogár 17–24 mm nagyságú, zömök, ovális testű rovar. Színe egynemű fekete. A két ivar közt nincs olyan szembeötlő eltérés, mint az orrszarvúbogár esetén. Az alcsaládban sokszor előforduló szarv ezen fajnál nem található meg, helyette mindkét ivarnál a fej homlokvarratán egy kis méretű, hegyes bütyök van. Feje sűrűn pontozott. Csápja 10 ízű, három utolsó íze elkülönült legyezőt alkot. Előtora egyenletesen boltosodó, csak a tövén nem szegélyezett. Szárnyfedői hátrafelé kissé kiszélesednek, finoman pontozottak, rajtuk 4, kettős pontsor húzódik. Hátulsó lábszárának vége lemetszett, ujjszerű nyúlványok nincsenek rajta.

ÉletmódjaSzerkesztés

Míg az óriásbogárformák nagy részének lárvái elhalt fában élnek, a butabogár - és a fajokban igen gazdag Pentodontini nemzetség valamennyi tagja - talajlakó. A nőstények nyár elején a földbe rakják le tojásaikat 3-4-es csoportokban. A tojásokból egy hónap múltán kelnek ki a lárvák (pajorok), melyek a talajban található növényi maradványokkal, gyökerekkel táplálkoznak. A 40–62 mm-esre is megnövő lárvák kétszer telelnek át, a második nyár végén bebábozódáshoz 15 cm mélyen bábkamrát készítenek. A bábállapot általában 2 hétig tart, az imágók már augusztusban kikelnek, de következő tavaszig még a bábbölcsőben maradnak.

Az imágók rajzása májusban kezdődik, és a párzás után a többségük hamarosan el is pusztul. A bogarak főleg nappal aktívak, de éjszaka lámpára is repülnek.

A butabogarat Ukrajnában és Oroszországban a gabona- és kukoricavetések kártevőjének tekintik. Kártételét régebben Magyarországon is megfigyelték, főleg a Tiszántúlon, ahol alkalmanként ma is tömegesen fordul elő.

ForrásSzerkesztés