Buzásbocsárd

falu Romániában, Fehér megyében

Buzásbocsárd (románul: Bucerdea Grânoasă) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Buzásbocsárd (Bucerdea Grânoasă, Botschard)
Biserica reformata din Bucerdea Granoasa (23).JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rang községközpont
Irányítószám 517261
Körzethívószám 0x58[1]
SIRUTA-kód 4204
Népesség
Népesség2212 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság407 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság282 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Buzásbocsárd (Románia)
Buzásbocsárd
Buzásbocsárd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 11′ 29″, k. h. 23° 50′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 29″, k. h. 23° 50′ 16″

FekvéseSzerkesztés

A Bocsárd-patak mentén, Balázsfalvától 12 km-re terül el a Maros-Küküllő közben, Gyulafehérvártól északkeletre, Balázsfalvától északnyugatra, Magyarkapud és Magyarpéterfalva közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Buzásbocsárd nevét 1303-ban Bochard néven említette először oklevél. Későbbi névváltozatok:, 1332-ben Buzasbuchard, 1410-ben Bochard, Gyanad, 1587-ben Bwzas Bczyard, 1861-ben Buzás-Bocsárd néven írták.

1332-1334között a Gyergyóiak birtoka és már ekkor egyházas hely, ekkor már plébániatemploma is volt a településnek és katolikus lelkészei Mihály, majd Mátyás voltak. 1590-ben Borosbocsárd birtokosa Radnóti Márton volt.

Bocsárd a korai középkorban a neves Gyógyi (Diódi) család birtoka volt.

1615-től, a Macskási család birtokolta a falut (Bethlen Gábor adományaként). 1710-ben Kapi Anna, a diplomata Macskási Boldizsár ispán, erdélyi hadparancsnok felesége egy kelyhet is adományozott a bocsárdiaknak. A reformációra való áttérés a 16. század második felében történhetett. Erre utal a templomon belül elhelyezett, befalazott, faragott sekrestyebejárat, valamint az 1657-es évszámmal ellátott míves kőszószék.

1910-ben 1828 lakosából 619 magyar, 1138 román, 64 cigány volt. Ebből 1190 görögkatolikus, 585 református, 20 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásához tartozott.

MűemlékeiSzerkesztés

A 16. századi református temploma a romániai műemlékek jegyzékében az AB-II-m-B-00194 sorszámon szerepel.[4]

A templombelsőben magyarigeni kőből készült emléktábla található az első világháborúban elesett hősök emlékére. Új fatornácos parókiája 1900-ban készült el.

Az eredeti templom helyén, a település központjában, egy magaslaton található a jelenlegi, 1926-ban épült templom, amelynek napjainkban zajló restaurálása során felfedték a 18. századi boltozott kriptát és az osszáriumot.

A 14. században épült, hajdani templom gótikus jelei (diadalív, résablakok, támpillérek, bevakolt bordázatok) ma csak a szentélyben látszanak. A szentélytől diadalívvel elválasztott hajó már későbbi építmény, vagy az 1866-ban történt átépítés eredménye.

A templom 25 méter magas fatornya zsindelyes, fatornácos. Harangja 800-900 kg-nyi, középkori, 1450 körül készülhetett Nagyszebenben. Felirata: "O rex glorie veni nobis cum pace".

A templom orgonáját 1878-1879-ben Kolonics István készítette.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  4. Lista monumentelor istorice: Județul Alba. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

ForrásokSzerkesztés

 
Buzásbocsárd egy régi térképen