Cërrik
Cërrik város Albánia középső részén, a Shkumbin folyó völgyében, Elbasantól légvonalban 13 kilométerre délnyugati irányban. Elbasan megyén belül Cërrik község, valamint Cërrik alközség központja, egyúttal ez utóbbi közigazgatási egység egyetlen települése. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, vagyis Cërrik népessége 6695 fő.[1]
| Cërrik | |||
 | |||
| Cërrik parkosított főtere | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Albánia | ||
| Megye | Elbasan | ||
| Község | Cërrik | ||
| Alközség | Cërrik | ||
| Polgármester | Altin Toska (LSI) | ||
| Irányítószám | 3007 | ||
| Körzethívószám | 0581 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6695 fő (2011) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 77 m | ||
| Időzóna | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 02′, k. h. 19° 59′Koordináták: é. sz. 41° 02′, k. h. 19° 59′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cërrik témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Cërrik az Albániát kettéosztó Shkumbin elszélesedő, kelet–nyugati irányú völgyében, a folyó bal partján fekszik. A keletről és nyugatról alacsony dombok közé ékelődő város dél felé a Devoll medencéjére nyitott. Az Elbasant Rrogozhinával összekötő SH7-es jelű főút a Shkumbin túlpartján fut, amellyel az SH59-es jelű főút kb. 4 kilométeres szakasza köti össze Cërriket.
Történelme szerkesztés
Cërrik a 20. század közepéig jelentéktelen település volt. A kommunizmus évtizedeiben, a második ötéves tervidőszak (1956–1960) elején helyezték üzembe a cërriki olajfinomítót, amelyet csővezeték kötött össze a 25 kilométerre lévő Sztálinváros (ma Kuçova) környéki olajkutakkal.[2] A ma ismert város ekkor alakult ki a finomító 500 munkásának, valamint az ahhoz kapcsolódó áramtermelő állomás dolgozóinak otthont adó lakótelepek felépülésével.[3] Mások mellett itt kezdte karrierjét az 1960-as évek elején Hekuran Isai, az Albán Munkapárt későbbi prominens politikusa.[4] Az üzem éves termelőkapacitása az 1960-as években 150 ezer megatonna volt, ez azonban a sztálinvárosi olajkutak részleges kiapadásával az 1980-as évekre visszaesett .[5] A finomító a rendszerváltás után, 1992-ben bezárt, s bár 2013-ban az albán kormány pályázatot hirdetett koncessziós üzemeltetésére, a termelés még 2015-ben sem indult újra.[3]
Az 1970-es évek elején ide internálták Liri Belishova (1926–2018) kegyvesztett kommunista politikust, aki 1991-ig élt a városban.[6]
Az országot a polgárháború szélére sodró piramisjáték-válság idején, 1997 májusában fegyveres bandák vették át az uralmat Cërrikben is. A rend helyreállítása érdekében a belügyminisztérium egy speciális egységét vezényelték a városba. A rebellisek felvették velük a harcot, amelynek következményeként a speciális egység öt tagja életét vesztette, legalább nyolcan pedig megsebesültek. A kormány a rendet csak egy hónap elteltével, június 9-én tudta helyreállítani a városban.[7]
Nevezetességei szerkesztés
Cërrik tipikus kommunista évtizedekbeli iparváros munkáslakótömbökkel, látnivalók nélkül. A várostól délre tárták fel a bronzkor és a vaskor időszakában használt pazhoki halomsírokat.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Elbasan 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Jacques 2009 :474.; Zavalani 2015 :296.; Vickers 2016 :174.
- ↑ a b Çela & Erebara 2015
- ↑ Elsie 2010 :200.
- ↑ Brunnschweiler 1969 :505.; Çela & Erebara 2015 .
- ↑ Fevziu 2016 :156., 157.
- ↑ Az ATA albán hírügynökség hírei: 1997. május 23., május 24., május 29., május 31., június 9.
Források szerkesztés
- ↑ Brunnschweiler 1969: Dieter Brunnschweiler et al: A geography of Europe, including Asiatic U.S.S.R. New York: Ronald. 1969.
- ↑ Çela & Erebara 2015: Lindita Çela – Gjergj Erebara: Rafineria e Cërrikut u dha me koncesion, por u shkri për skrap. www.reporter.al (2015)
- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Fevziu 2016: Blendi Fevziu: Enver Hoxha: The iron fist of Albania. Ed. and intr. by Robert Elsie; transl. by Majlinda Nishku. London; New York: I.B. Tauris. 2016. ISBN 9781784534851
- ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Vickers 2016: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. 5th edition. London; New York: I.B. Tauris. 2016.
- ↑ Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671
