Főmenü megnyitása

Cërrik

albániai város Elbasan megyében

Cërrik város Albánia középső részén, a Shkumbin folyó völgyében, Elbasantól légvonalban 13 kilométerre délnyugati irányban. Elbasan megyén belül Cërrik község, valamint Cërrik alközség központja, egyúttal ez utóbbi közigazgatási egység egyetlen települése. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, vagyis Cërrik népessége 6695 fő.[1]

Cërrik
Cërrik parkosított főtere
Cërrik parkosított főtere
Cërrik címere
Cërrik címere
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Elbasan
Község Cërrik
Alközség Cërrik
Polgármester Altin Toska (LSI)
Irányítószám 3007
Körzethívószám 0581
Népesség
Teljes népesség6695 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság77 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Cërrik (Albánia)
Cërrik
Cërrik
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 02′, k. h. 19° 59′Koordináták: é. sz. 41° 02′, k. h. 19° 59′
A Wikimédia Commons tartalmaz Cërrik témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Cërrik az Albániát kettéosztó Shkumbin elszélesedő, kelet–nyugati irányú völgyében, a folyó bal partján fekszik. A keletről és nyugatról alacsony dombok közé ékelődő város dél felé a Devoll medencéjére nyitott. Az Elbasant Rrogozhinával összekötő SH7-es jelű főút a Shkumbin túlpartján fut, amellyel az SH59-es jelű főút kb. 4 kilométeres szakasza köti össze Cërriket.

TörténelmeSzerkesztés

Cërrik a 20. század közepéig jelentéktelen település volt. A kommunizmus évtizedeiben, a második ötéves tervidőszak (1956–1960) elején helyezték üzembe a cërriki olajfinomítót, amelyet csővezeték kötött össze a 25 kilométerre lévő Sztálinváros (ma Kuçova) környéki olajkutakkal.[2] A ma ismert város ekkor alakult ki a finomító 500 munkásának, valamint az ahhoz kapcsolódó áramtermelő állomás dolgozóinak otthont adó lakótelepek felépülésével.[3] Mások mellett itt kezdte karrierjét az 1960-as évek elején Hekuran Isai, az Albán Munkapárt későbbi prominens politikusa.[4] Az üzem éves termelőkapacitása az 1960-as években 150 ezer megatonna volt, ez azonban a sztálinvárosi olajkutak részleges kiapadásával az 1980-as évekre visszaesett .[5] A finomító a rendszerváltás után, 1992-ben bezárt, s bár 2013-ban az albán kormány pályázatot hirdetett koncessziós üzemeltetésére, a termelés még 2015-ben sem indult újra.[3]

Az 1970-es évek elején ide internálták Liri Belishova (1926–2018) kegyvesztett kommunista politikust, aki 1991-ig élt a városban.[6]

Az országot a polgárháború szélére sodró piramisjáték-válság idején, 1997 májusában fegyveres bandák vették át az uralmat Cërrikben is. A rend helyreállítása érdekében a belügyminisztérium egy speciális egységét vezényelték a városba. A rebellisek felvették velük a harcot, amelynek következményeként a speciális egység öt tagja életét vesztette, legalább nyolcan pedig megsebesültek. A kormány a rendet csak egy hónap elteltével, június 9-én tudta helyreállítani a városban.[7]

NevezetességeiSzerkesztés

Cërrik tipikus kommunista évtizedekbeli iparváros munkáslakótömbökkel, látnivalók nélkül. A várostól délre tárták fel a bronzkor és a vaskor időszakában használt pazhoki halomsírokat.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Elbasan 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o. arch  
  2. Jacques 2009 :474.; Zavalani 2015 :296.; Vickers 2016 :174.
  3. a b Çela & Erebara 2015
  4. Elsie 2010 :200.
  5. Brunnschweiler 1969 :505.; Çela & Erebara 2015 .
  6. Fevziu 2016 :156., 157.
  7. Az ATA albán hírügynökség hírei: 1997. május 23., május 24., május 29., május 31., június 9.

ForrásokSzerkesztés

  • Brunnschweiler 1969: Dieter Brunnschweiler et al: A geography of Europe, including Asiatic U.S.S.R. New York: Ronald. 1969.  
  • Çela & Erebara 2015: Lindita Çela – Gjergj Erebara: Rafineria e Cërrikut u dha me koncesion, por u shkri për skrap. www.reporter.al (2015)
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Fevziu 2016: Blendi Fevziu: Enver Hoxha: The iron fist of Albania. Ed. and intr. by Robert Elsie; transl. by Majlinda Nishku. London;  New York: I.B. Tauris. 2016. ISBN 9781784534851  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Vickers 2016: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. 5th edition. London;  New York: I.B. Tauris. 2016.  
  • Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671