Csőférgek
A csőférgek (Canalipalpata) a soksertéjűek (Polychaeta) osztályának egyik rendje.
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Alrendek | ||||||||||
|
szövegben | ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csőférgek témájú kategóriát. |
Előfordulásuk szerkesztés
Csőférgek a világ összes sekély és mély vizében előfordulnak a trópusi tengerektől a sarkvidéki tengerekig. A szivárványló sünféreg rendszerint nagy kolóniákat alkot a homokos vagy iszapos tengerparton. A többi faj a sziklákon, a hordalékban vagy a moszatokon él.
Megjelenésük szerkesztés
A csőférgek hossza legfeljebb 30 centiméter.
A csőféreg teste folyadékkal telt henger, melynek falát két izomréteg alkotja. Az egyik réteg a hosszanti összehúzódást biztosítja – ilyenkor a féreg rövidebb lesz –, a másik a test körül húzódik össze, hogy az állat újra ki tudjon nyújtózni. A felnőtt állat egész életében egy szűk csőben, helyhez kötötten él. Sok faj szénsavas mészből választja ki a csövét, más fajok váladékuk segítségével, homokból és széttört kagylóhéjból hozzák létre.
A tapogatók a féreg vékony bőrén keresztül végzik a gázcserét, és táplálékot szűrnek ki a vízből. Az állat a legkisebb veszély esetén behúzza a legyezőjét, és eltűnik a csövében.
Néhány faj szerkesztés
Szivárványló sünféreg: Az Északi-tenger partvidékén nagy számban él homokos vagy iszapos felületeken, a mélyebb vizekben azonban sziklákra is tapad. Legyezője két egyforma tapogatósorból áll.
Myxicola infundibulum: A homokba vagy az iszapba beágyazódva, 15 centiméter hosszú csőben él. Tapogatói sötét szélű tölcsért vagy kelyhet képeznek. Az állat központi idegdúclánca nagyon vastag, akár egy milliméter átmérőjű is lehet.
Életmódjuk szerkesztés
A csőférgek a tenger fenekéhez nőve élnek. Táplálékaik vízben sodródó szerves részecskék, főképp a plankton.
Szaporodásuk szerkesztés
A szaporodási időszak nyáron van. Minden csőféreg szaporodhat ivaros szaporodással, de egyes fajok az ivartalan szaporodást is alkalmazzák. Az ivaros szaporodás esetén minden féreg bocsát petét és spermiumot is a vízbe, a megtermékenyítés ott megy végbe. Az ivartalan szaporodás esetén sarjadzással. A lárvák planktonikus életmódot folytatnak, egy ideig lebegnek, majd egy helyre leereszkednek, ahol kifejlett állattá változnak.
Rendszertani felosztásuk szerkesztés
A rendet három alrendre és négy, alrendbe nem sorolt családra bontják:
- Sabellida alrend 6 családdal:
- Oweniidae
- Sabellariidae
- Sabellidae
- mészcsőférgek (Serpulidae)
- Siboglinidae
- Spirorbidae
- Spionida alrend 8 családdal:
- Terebellida alrend 13 családdal:
Alrendbe nem sorolt családok:
Források szerkesztés
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
