Főmenü megnyitása

Candale-i János bordeaux-i érsek

Candale-i Anna magyar királyné bátyja

Candale-i János (1482/3Cadillac, Gironde, 1529. június 25.), franciául: Jean de Foix, archevêque de Bordeaux, okcitánul: Joan de Fois, archivesque de Bordèu, latinul: Ioannes de Fuxio, archiepiscopus Burdigalensis, a Bordeaux-i főegyházmegye érseke. Foix Péter bíboros, vannes-i püspök unokaöccse, I. Anna breton hercegnő és francia királyné elsőfokú unokatestvére, Candale-i Anna magyar, horvát és cseh királyné bátyja és II. Lajos magyar király nagybátyja. Anyja révén a születésekor a 10. helyen állt a Navarrai Királyság trónöröklési listáján, amikor a Foix-házi I. Ferenc Phoebus ült Navarra trónján.

Candale-i János
Foix János
Foix-Grailly János
Foix-Candale-i János
Bordeaux érseke
Jean de Foix
Uralkodási ideje
1500. december 9./1501 1529. június 25.
Elődje André d'Espinay
Utódja Gabriel de Gramont
Életrajzi adatok
Uralkodóház Foix-ház (Foix-Grailly-ház)
Született 1482/3
Elhunyt 1529. június 25. (46 évesen)
Cadillac, Gironde
NyughelyeKármelita templom, Langon
Édesapja II. Gaston János, Candale (Kendal) és Benauges grófja (1448 körül–1500)
Édesanyja Foix Katalin navarrai infánsnő (1460 után–1494 előtt)

ÉleteSzerkesztés

Apja II. Gaston János, Candale (Kendal) és Benauges grófja, I. Jánosnak (1410 után–1485), Candale (Kendal) és Benauges grófjának, valamint De la Pole Margitnak (14261485), Kendal grófnőjének a fia. Édesanyja Foix Katalin navarrai infánsnő, I. Eleonóra navarrai királynő és IV. Gaston foix-i gróf lánya.

A Foix grófságot birtokló Grailly családból származó I. János VI. Henrik angol királynak (14211471) mint francia királynak a szolgálatába szegődött, és lett angol alattvalóvá, kapott angol feleséget és angol nemességet, és az angol főnemesség tagjai sorába emelkedett. Az anglo-normann eredetű családból származó de la Pole Margit, De la Pole János (–1429) és bizonyos Szicíliai Mária (Marie dite de Sicile) lánya kezével a Kendal grófi címet[1] nyerte el 1446-ban. Közben pártfogója, a de la Pole család feje, Margit nagybátyja, de la Pole Vilmos (13961450) a királyi családnak tett szolgálataiért[2] a Suffolk hercege címet kapta 1448-ban, de ellenfelei elérték, hogy államellenes összeesküvés vádjával letartóztassák, és kivégezzék 1450-ben. Sorsa unokahúga családjára is kihatott, hiszen sohasem került parlamenti megerősítésre az ő grófi címük, és hivatalosan nem foglalhatta el helyét Foix János mint Kendali János az angol parlament felsőházában sem. VI. Henrik 1461-es angliai trónfosztása után pedig a „másik” francia király, XI. Lajos (14231483) szolgálatába állt II. Gaston János apja, és neki tett hűbéresküt 1462-ben. Ennek következtében végleg elvesztette angol alattvalói státuszát és címeit, de ő továbbra is használta a Kendal grófja címet, most már francia helyesírással Candale formában, és továbbörökítette azt utódaira, így fiára, II. Gaston Jánosra, akik a Candale-i ágat képviselték a Foix-Grailly-házon belül.[3]

Az első Foix grófi ház I. Mátyás (13631398) foix-i grófnak – és felesége, Johanna aragón infánsnő (13751407) jogán 1398-ban aragón trónkövetelőnek – a gyermektelen halála után 1398-ban a nővérének, Foix Izabellának (Erzsébet; 13611428) Archambaud (Arquimbald) de Graillyvel, Benauges algrófjával (1430/45 körül–1412) történt házassága révén átadta helyét a Grailly-háznak, azaz a második Foix grófi háznak, ezért használják mindkét megjelölést külön-külön, vagy éppen a kettőt kombinálva az új uralkodóház megjelelésére.[4] Az uralkodócsalád már a királyi cím megszerzése előtt is a francia főnemesség[5] tagja volt, viszont birtokaiknak dél-franciaországi elhelyezkedése miatt az occitán nyelvterülethez is erősen kötődtek,[6] így a családtagok mindenképpen kétnyelvűek lehettek.[7]

A szülei 1479. június 5-én kötötték meg a házassági szerződést.[8]

Édesanyja halála után az apja másodszor is megnősült, és III. János navarrai király húgát, Albret Izabellát vette feleségül. A házassági szerződést 1494. január 30-án kötötték meg 18 nappal a navarrai királyi pár, I. Katalin és III. János január 12-ei pamplonai koronázása után. II. Gaston János I. Katalin édesapjának, Gaston vianai hercegnek volt a másodfokú unokatestvére, most pedig III. János sógora is lett ezzel a házassággal.

János apja 1500-ban halt meg, de a halála pontos dátuma nem ismert, csak a végrendeletének időpontja, mely 1500. március 25-én történt. Apja Bordeaux-ban az Ágoston-rendiek kolostorában van eltemetve.

17 vagy 18 évesen I. Anna breton hercegnő és francia királyné elsőfokú unokatestvéreként XII. Lajos francia király Bordeaux érsekének jelölte 1500. december 8-án. VI. Sándor pápa 1501-nen megerősítette az érseki székben.

Húga, Candale-i Anna a francia udvarba került az elsőfokú unokatestvérük, Bretagne-i Anna királyné pártfogása alá, aki II. Ulászló magyar és cseh királyhoz adta feleségül 1502-ben.

ŐseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Kendal grófság sohasem létezett, úgy ahogy például a Foix grófság. A Kendal grófja cím földbirtok nélküli üres titulus volt, melyet több alkalommal is felélesztettek, többnyire a királyi családdal kapcsolatban levő vagy azzal kapcsolatba kerülő egyének számára. Foix Jánosé a harmadik ilyen létrehozása volt. A Kendal grófi címnek így nincs semmi kapcsolata VIII. Henrik angol király (14911547) hatodik feleségének, Kendali Parr Katalinnak (15121548) a családjával, akik Kendal várát birtokolták 1383 óta.
  2. Vilmos hozta tető alá VI. Henrik király és Anjou Margit nápolyi (szicíliai) királyi hercegnő (14301482), I. Renátusz nápolyi (szicíliai) király és I. Izabella lotaringiai hercegnő lánya között a házasságot.
  3. A candale-i ág ág 1689-ig vitte tovább a Candale nevet férfiágon.
  4. A Foix-Grailly-ház a következő címeket birtokolta, a Foix-ház részéről: Foix grófja, Bigorre grófja, Béarn algrófja, Castelbón algrófja, Marsan algrófja, Gavardan algrófja, Lautrec algrófja, Navailles ura, Sault ura, Andorra társura, a Grailly-ház részéről: Benauges grófja, Lavaux grófja, Longueville grófja, Buch „grófja” (captal), Meille algrófja, Grailly ura, Gurson ura. Ehhez jött 1446-tól a család egy oldalágának, Anna felmenőinek a Kendal grófja címe, amely franciásan Candale lett, és névadója ennek az ágnak, 1447-től a Narbonne algrófja titulust vásárolták meg az örökösöktől. A XV. században a francia király mindig a család fejét nevezte ki Languedoc tartomány főkapitányának. A család számára a legnagyobb elismerést a királyi cím elnyerése jelentette: 1479-től a főág házasság révén a Navarra királya címet is megszerezte.
  5. A főnemesség tagja franciául: Pair de France.
  6. Az occitán nyelv 1532-ig hivatalos nyelvként volt elismerve.
  7. Languedoc tartomány főkapitányi címének birtoklása is az occitán nyelvterülethez való kötődést jelentette, nemcsak a francia udvarhoz való hűséget.
  8. D'Anglade, Alain: Les Foix-Candale. Barons de Doazit en Chalosse (francia nyelven). Doazit en Chalosse. [2017. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés


Előző
André d'Espinay
Bordeaux-i érsek  
1500/1 – 1529
Következő
Gabriel de Gramont