Carl August von Steinheil

Carl August von Steinheil (Rappoltsweiler (Elzász), 1801. október 12.München, 1870. szeptember 12.) német természettudós és fizikus.

Carl August von Steinheil
Carl August Steinheil.jpg
Született 1801. október 12.[1][2][3][4][5]
Elhunyt 1870. szeptember 14. (68 évesen)[4][5]
München[7]
Állampolgársága német
Foglalkozása
Iskolái
  • Erlangen-nürnbergi egyetem
  • Königsbergi Egyetem
  • Jénai Egyetem
Kitüntetései Bavarian Maximilian Order for Science and Art (1853)
Sírhely Alter Südfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl August von Steinheil témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1821-ben Erlangenben jogot, azután Göttingenben és Königsbergben csillagászatot tanult és 1825-ben atyjának perlachsecki birtokára vonult vissza, ahol a tudományoknak élt 1832-ig, amikor a müncheni egyetemre hívták meg a fizika és matematika tanárának. 1846-ban a nápolyi kormány mérték- és súlyrendszerének javításához hívta meg; 1849-ben az osztrák kereskedelemügyi minisztérium telegráf-osztályának főnökévé lett és az összes osztrák tartományok számára egy csaknem tökéletes telegráfrendszert készített. 1851-ben Svájc számára rendezett be telegráfrendszert. 1852-ben visszatért Münchenbe, ahol a kereskedelemügyi minisztériumban miniszteri tanácsos és az állami fizikai-matematikai gyűjtemény őre lett. 1854-ben Münchenben egy optikai-csillagászati intézetet alapított, mely kitűnő műszereket készített. Steinheil az elektromagnetikus telegráf tudományos megalapítója. Ő találta fel a kábel földalatti vezetését. Nyomótávírója nem ment át a gyakorlati életbe. Szerkesztett egy tűzvészszemlélő készüléket is a müncheni Szent Péter-torony számára, amely igen célszerűnek bizonyult. Ő tekintendő az elektrikus órák feltalálójának is és a galvanoplasztika törvényeit ő állapította meg. Végül szerkesztett egy centrifugális vetőágyút és sok optikai műszert. A bajor űr- és súlymértékek megállapításában is élénk részt vett. Optikai műhelyét 1862-től fiai vezették.

Nevezetesebb munkáiSzerkesztés

  • Über Telegraphie, insbes. durch galv. Kräfte (München, 1838);
  • Elemente der Helligkeitsmessungen am Sternenhimmel (Denkschr. der Münchener Academia XIII., 1831-36);
  • Noch ein Wort über galv. Telegraphen (Schumacher's Jahrb., 1839).[8]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  2. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b BnF források (francia nyelven)
  5. a b Steinheil, Karl August (BLKÖ)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. V. ö. Marggraff, Karl August S. (München, 1888).

ForrásokSzerkesztés