Cathy Freeman
Cathy Freeman, teljes nevén Catherine Astrid Salome Freeman (Mackay, 1973. február 16. –) olimpiai bajnok ausztrál őslakos rövidtávfutó, fő versenyszáma a 400 méteres síkfutás.[11] Legjobb eredményét (48,63 másodperc) az 1996. évi nyári olimpiai játékokon érte el, ahol ezzel az eredménnyel a második helyezést szerezte meg Marie-José Pérec mögött.[12] A 2000. évi nyári olimpiai játékokon ő gyújtotta meg az olimpiai lángot,[13] és aranyérmet szerzett.
Cathy Freeman | |
Született | 1973. február 16. (51 éves)[1][2][3][4][5] Slade Point[6] |
Állampolgársága | ausztrál |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Kooralbyn International School |
Kitüntetései |
|
Magassága | 164 cm |
Testtömege | 56 kg |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cathy Freeman témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1990-ben, 16 éves korában Freeman volt az első ausztrál őslakos, aki aranyérmet szerzett a nemzetközösségi játékokon.[14] 1994-től sorozatban érte el a jó eredményeket: ebben az évben a nemzetközösségi játékokon aranyérmet szerzett 200 méteren és 400 méteren is. 400 méteren ezüstérmet szerzett az 1996. évi nyári olimpiai játékokon, és első helyen végzett az 1997-es atlétikai világbajnokságon. Az 1998-as évben egy sérülés miatt nem versenyzett; az 1999-es atlétikai világbajnokságon ismét aranyérmes lett. 2003-ban jelentette be visszavonulását.
Sportolói pályafutása
szerkesztésMár az iskolában sikeres volt az atlétikai versenyeken. 1987 után mostohaapja, Bruce Barber edzette, és különböző tartományi és országos címeket nyert.[15]
A média figyelmébe kerülve 1987-ben[15] Cathy a Kooralbyn International Schoolba ment. Itt professzionális edzővel, a román Mike Danilaval dolgozott, aki később kulcsfontosságú hatást gyakorolt pályafutására; szigorú edzéstervet dolgozott ki az ifjú atléta számára.[16][17][18]
1988-ban ösztöndíjat nyert egy elit lányiskolába, a toowoombai Fairholme College-be.[19] Egy 1989-es versenyen 11,67 másodpercet futott 100 méteren, és edzője azon kezdett gondolkozni, hogy benevezze a nemzetközösségi játékok válogatójára.[15]
1990-ben Freemant beválasztották Ausztrália 4 × 100 méteres váltófutás csapatába az aucklandi nemzetközösségi játékokra. A csapat első helyen végzett, ezzel Freeman lett az első ausztrál őslakos, aki aranyérmet szerzett a nemzetközösségi játékokon. Ezt követően Melbourne-be költözött, és edzője Peter Fortune lett, aki pályafutása végéig elkísérte. Beválogatták Ausztrália csapatába a plovdivi 1990-es junior atlétikai világbajnokságra. Itt az elődöntőig jutott el a 100 méteres síkfutásban, és ötödik helyet szerzett a 400 méteres síkfutás döntőjében.
Másodszorra 1992-ben Szöulban vett részt a junior atlétikai világbajnokságon. Csak a 200 méteres síkfutásban indult, ahol ezüstérmet szerzett. Ugyanebben az évben először vett részt az barcelonai olimpiai játékokon, ahol a második körbe jutott 400 méteren és a 4 × 400 méteres váltófutás döntőjében az ausztráliai válogatottal hetedik helyet ért el. Az 1993-as atlétikai világbajnokságon a 200 méteres síkfutásban versenyzett, és az elődöntőig jutott.
Az 1994-es év jelentette Freeman számára az áttörést, amikor először került a világ élvonalába. Az 1994-es nemzetközösségi játékokon aranyérmet nyert 200 méteren és 400 méteren. Tagja volt az ausztráliai 4 × 100 méteres váltófutás csapatának is, amely ezüstérmet nyert, valamint a 4 × 400 méteres váltófutás csapatnak is, amely első helyen végzett, de utóbb diszkvalifikálták, mert akadályozta a nigériai futót. Az 1994-es évadban Freeman 1,3 másodperccel javította egyéni rekordját, 50,04 másodpercet érve el. Ekkor érte el legjobb eredményét 100 méteren (11,24 másodperc) és 200 méteren (22,25 másodperc).
Noha éremesélyes volt az 1995-ös atlétikai világbajnokságon, csak negyedik helyen végzett 400 méteren. Ugyanitt 200 méteren az elődöntőig jutott el.
Cathy Freeman jól haladt az 1996-os évadban, és több egyéni és ausztráliai rekordot ért el. Ő volt a legesélyesebb kihívója Marie-José Pérecnek az 1996-os olimpiai játékokon.[20] Végül második helyen végzett Pérec mögött; 48,63 másodperces eredménye ausztrál rekordot, Pérec 48,25 másodperces eredménye olimpiai rekordot jelentett.[12]
1997-ben Athénban 49,77 másodperces eredménnyel nyerte a 400 méteres síkfutást az atlétikai világbajnokságon. Ebben az évadban az egyedüli vereséget 400 méteren Oslóban szenvedte el, ahol megsérült a lába.[21] A sérülés miatt kihagyta az 1998-as évadot. 1999-es visszatérése évében egyetlen versenyen sem szenvedett vereséget, beleértve az atlétikai világbajnokságot.[22]
A 2000. évi nyári olimpiai játékokon Freeman gyújtotta meg az olimpiai lángot.[23]
2000-ben folytatta győzelmi sorozatát, annak ellenére, hogy Pérec visszatért a versenyzéshez. A 2000. évi olimpiai játékokon Sydneyben Freeman volt a hazai favorit, és azt várták, hogy riválisával, Pérec-kel kerül szembe. Ez azonban nem történt meg, mert Pérec zaklatásra hivatkozva elhagyta a játékokat.[24][25] Freeman aranyérmet szerzett 49,11 másodperces eredménnyel; ezzel ő lett a második olimpiai bajnok ausztrál őslakos (az első Nova Peris volt, aki négy évvel korábban Atlantában a gyeplabda csapat tagjaként győzött).[26] A futam után tett egy tiszteletkört a pályán, kezében az ausztrál őslakos zászlóval és Ausztrália zászlajával, annak ellenére, hogy a nem hivatalos zászlókat betiltották az olimpiai játékokon (Az őslakos zászló ugyan hivatalosnak számít Ausztráliában, de nem nemzeti zászló és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem ismerte el.)[27][28] Freeman bejutott a 200 méteres síkfutás döntőjébe is, ahol hatodik lett.[29] Az olimpiai aranyérem tiszteletére ő vihette az olimpiai zászlót a 2002. évi téli olimpiai játékokon.
2001-ben nem versenyzett. 2002-ben tagja volt a nemzetközösségi játékokon győztes 4 × 400 méteres váltó csapatnak. 2003-ban bejelentette visszavonulását.[30]
Sporton kívüli tevékenysége
szerkesztésVisszavonulása után számos közösségi és jótékonysági tevékenységben vett részt. 2012-ig nagykövete volt az Australian Indigenous Education Foundationnek (AIEF) [Ausztrál Őslakosok Nevelési Alapítványa].[31] Curtis Stone séf és Jeff Rowley szörföző mellett a Cottage by the Sea gyermektábor nagykövete is volt, erről a tisztségéről 2014-ben mondott le.[32]
2007-ben megalapította a Cathy Freeman Alapítványt. Az alapítvány négy távoli őslakos közösséggel működik együtt, hogy megszüntesse az őslakos és nem őslakos ausztráliai gyermekek nevelésében mutatkozó különbséget,[33] ösztönzést nyújtva a gyermekeknek az iskolába járáshoz.[34]
Magánélete
szerkesztésFreeman bahái hitben nevelkedett, és ezt nyilatkozta hitéről: „Nem vagyok hívő bahái, de szeretem az imákat, és nagyra tartom a minden ember egyenlőségére vonatkozó eszméiket.”[35]
Hosszú távú romantikus kapcsolatban állt menedzserével, Nick Bideau-val; a kapcsolat viszálykodással és jogi-pénzügyi csatákkal ért véget.[36][37] 1999-ben Freeman összeházasodott a húsz évvel idősebb Alexander Bodeckerrel, aki vezető állást töltött be a Nike, Inc.-nél. A Sydney-ben elért sikere után hosszabb szünetet tartott a versenyzésben, hogy ápolhassa a torokrákos Bodeckert.[38] 2003 februárban bejelentette válásukat. Az év során randevúzni kezdett Joel Edgerton színésszel; kapcsolatuk 2005 elején ért véget.[39] 2006-ban bejelentette eljegyzését James Murch tőzsdeügynökkel,[40]akivel 2009. április 11-én házasodtak össze.[41] Első gyermekük 2011-ben született meg.[42]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Athletics Australia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ GeneaStar
- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ Australian Honours Search Facility (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
- ↑ Olympedia (angol nyelven), 2006. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
- ↑ Australian Honours Search Facility (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
- ↑ Australian Honours Search Facility (angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
- ↑ Cathy Freeman: Running for her people. www.worldathletics.org (2022. december 18.) (Hozzáférés: 2022. december 18.)
- ↑ a b Senior Outdoor 400 Metres Women. www.worldathletics.org (Hozzáférés: 2022. december 18.)
- ↑ Cathy Freeman lights up Australia. en.espn.co.uk (2012. május 24.) (Hozzáférés: 2022. december 18.)
- ↑ John Ashdown: 50 stunning Olympic moments No9: Cathy Freeman wins gold for Australia. The Guardian, (2012. január 11.)
- ↑ a b c Cathy Freeman, Athlete. www.holidayhunter.com.au (Hozzáférés: 2022. december 19.)
- ↑ Golden Dawn for Cathy Freeman. worldathletics.org (1998. január 9.) (Hozzáférés: 2022. december 19.)
- ↑ Sebastian Coe: Athletics: Making of a legend. The Daily Telegraph, (2001. január 14.)
- ↑ Eamonn Condon: Freeman, still on the top of the world. The Electronic Telegraph, (2001. május 27.)
- ↑ Cathy Freeman. aiatsis.gov.au (2015. június 3.) (Hozzáférés: 2022. december 19.)
- ↑ The Top 10 Greatest Olympic Moments of All-Time. www.sportbible.com (Hozzáférés: 2022. december 19.)
- ↑ Cathy Freeman Facts for Kids. facts.kiddle.co (Hozzáférés: 2022. december 19.)
- ↑ Cathy FREEMAN – Australia – Defends World Championship 400m crown in Seville. www.sporting-heroes.net (Hozzáférés: 2022. december 19.)
- ↑ Cathy Freeman. www.civicsandcitizenship.edu.au (2005. június 14.) (Hozzáférés: 2022. december 19.) arch
- ↑ Perec out of Olympics. news.bbc.co.uk (2000. szeptember 22.) (Hozzáférés: 2022. december 19.)
- ↑ SYDNEY 2000; Perec Says Fear Overwhelmed Her. The New York Times, (2000. szeptember 29.)
- ↑ Peris, Nova Maree – Woman – The Australian Women's Register. www.womenaustralia.info (Hozzáférés: 2022. december 19.)
- ↑ Indigenous leaders want officials to drop ban on flags. The Age, (2012. augusztus 1.)
- ↑ Olympic flags rule sparks anger. news.bbc.co.uk (2008. augusztus 5.) (Hozzáférés: 2022. december 19.)
- ↑ David Wallechinsky, Jaime Loucky: The Complete Book of the Olympics. (hely nélkül): Aurum Press. 2008. 300. o.
- ↑ Len Johnson: Cathy Freeman retires. The Age, (2010. január 4.)
- ↑ Australian Indigenous Education Foundation. www.aief.com.au (Hozzáférés: 2022. december 22.)
- ↑ Our History. www.cottagebythesea.com.au (Hozzáférés: 2022. december 22.)
- ↑ Our Story. www.communityspiritfoundation.org.au (Hozzáférés: 2022. december 22.)
- ↑ Patrick Wood: Cathy Freeman on finding meaning and success in life after sport. www.abc.net.au (2017. június 8.)
- ↑ Michael Dwyer: The love and pain that inspire Cathy, Top athlete may journey from the winner's podium to the Academy Awards. The Age, (2006. március 9.)
- ↑ Raelene Boyle: "Bideau's methods are make or break". The Sydney Morning Herald, (2006. március 22.)
- ↑ Brendan Gallagher: Cathy Freeman tells her story. The Telegraph, (2004. június 24.)
- ↑ Jacquelin Magnay: Sandy beats cancer. The Sydney Morning Herald, (2002. november 8.)
- ↑ Cathy and Joel split. The Age, (2005. január 21.)
- ↑ Kate Sheahah, Scott Gullan: Cathy Freeman to wed again. www.news.com.au (2006. október 12.) arch
- ↑ Sprinter Freeman walks down the aisle. The Sydney Morning Herald, (2009. április 12.)
- ↑ Nino Bucci: Cathy Freeman gives birth. The Age, (2011. július 8.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cathy Freeman című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.