Cebu (település)
Cebu városa (kiejtve: Szebu, szebuano nyelven: Sugbo, filipino nyelven: Lungsod ng Cebu) a Fülöp-szigeteken, a hasonló nevű Cebu sziget keleti partján fekszik. A Közép-Visayas régió Cebu tartományának székhelye. A város lakosainak száma 814 000 fő, az agglomerációé 2 315 000 fő volt 2007-ben.[2]
| Cebu | |
 | |
| Cebu a tengerről nézve | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Fülöp-szigetek |
| Alapítás éve | |
| Irányítószám | 6000 |
| Körzethívószám | 32 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 964 169 fő (2020. máj. 1.)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Terület | 315 km² |
| Időzóna | PST (UTC+ 8) |
| Elhelyezkedése | |
 Cebu
Pozíció a Fülöp-szigetek térképén
| |
| é. sz. 10° 17′, k. h. 123° 54′Koordináták: é. sz. 10° 17′, k. h. 123° 54′ | |
 | |
| Cebu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cebu témájú médiaállományokat. | |
Gazdasági és kulturális központ, az ország egyik outsourcing központja.
ÉghajlatSzerkesztés
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 33,5 | 34,8 | 33,9 | 35,6 | 37,0 | 37,6 | 35,3 | 35,6 | 35,2 | 34,4 | 33,8 | 34,0 | 37,6 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 29,8 | 30,2 | 31,1 | 32,3 | 32,8 | 32,1 | 31,5 | 31,7 | 31,8 | 31,4 | 31,0 | 30,2 | 31,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 23,9 | 24,0 | 24,5 | 25,4 | 25,8 | 25,4 | 24,9 | 25,0 | 24,9 | 24,8 | 24,7 | 24,3 | 24,8 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 19,8 | 20,0 | 19,4 | 22,1 | 22,0 | 22,5 | 20,8 | 20,8 | 21,5 | 21,6 | 20,4 | 20,0 | 19,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 105 | 70 | 59 | 48 | 95 | 176 | 193 | 144 | 180 | 195 | 162 | 140 | 1565 |
| Forrás: PAGASA[3][4] | |||||||||||||
NépességSzerkesztés
LátnivalókSzerkesztés
- Fuerza de San Pedro (erőd)
- A taoista templom
- Magellán kereszt
- Santo Niño bazilika, a legrégebbi keresztény templom az országban
- Colon utca
- Carbon piac, bevásárlóutca a belvárosban
- Kapitol, a tartományi kormány és kormányzó székhelye
- A város feletti hegy, kilátással az öbölre és a Mactan-szigetre
- Közép-Cebu Nemzeti Park és a Sudlon Nemzeti Park
KözigazgatásSzerkesztés
A város közigazgatásilag két részből áll (észak és dél), ezek pedig 36 további közigazgatási körzetre (Barangay) vannak osztva:
Adlawon, Agsungot, Apas, Babag, Bacayan, Banilad, Basak Pardo, Basak San Nicolas, Binaliw, Bonbon, Budla-an, Buhisan, Bulacao, Buot-Taup, Busay, Calamba, Cambinocot, Capitol Site, Carreta, Cebu Port Center, Cogon Pardo, Cogon Ramos, Day-as, Duljo, Ermita, Guadalupe, Guba, Hipodromo, Inayawan, Kalubihan, Kalunasan, Kamagayan, Kamputhaw, Kasambagan, Kinasang-an, Labangon, Lahug, Lorega San Miguel, Lusaran, Luz, Mabini, Mabolo Proper, Malubog, Mambaling, Pahina Central, Pahina San Nicolas, Pamutan, Parian, Paril, Pasil, Pit-os, Poblacion Pardo, Pulangbato, Pung-ol-Sibugay, Talamban
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ 2020 Census of Population and Housing (2020 CPH) Population Counts Declared Official by the President. Philippine Statistics Authority, 2021. július 7.
- ↑ 2007-es becslés
- ↑ Mactan International Airport, Cebu City Climatological Normal Values. Philippine Atmospheric, Geophysical and Astronomical Services Administration. [2018. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.)
- ↑ Mactan International Airport, Cebu City Climatological Extremes. Philippine Atmospheric, Geophysical and Astronomical Services Administration. [2018. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 19.)
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cebu City című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cebu City című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
ForrásokSzerkesztés
- Readers Digest: Guide to Places of the World, 1995
