Cepheus csillagkép

A Cepheus az északi égbolt egyik csillagképe. Az égbolton a görög mitológiából ismert Képheuszt, Etiópia (mitológiai) királyát jeleníti meg. Egyike a 88 modern csillagképnek, a Ptolemaiosz által lejegyzettek közül a 47-ik.

Cepheus csillagkép
Adatok
Latin név	Cepheus
Latin birtokos eset	Cephei
Rövidítés	Cep
Rektaszcenzió	20h 00m – 8h 20m
Deklináció	+53° – +88°
Területe	588 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	27
Teljesen látható	északi 90°-tól déli 10°-ig
Legfényesebb csillag	α Cephei (Alderamin)
fényessége	2,44m
Szomszédos csillagképek	Kis Medve Sárkány Hattyú Gyík Cassiopeia Zsiráf

Cepheus Hevelius

Története, mitológia

Képheusz, Kassziopeia, Androméda, Pégaszosz, Kétó és Perszeusz történetei egy mondakörbe tartoznak.

Képheusz felesége, Kassziopeia meg volt győződve arról, hogy az ő szépsége meghaladja a tengeri nimfák messze földön híres szépségét. Dicsekvését az istenek nem nézték jó szemmel. Poszeidón, a tengerek istene egy óriási cethalat küldött büntetésül, mely rengeteg emberrel végzett. A király jósokhoz fordult, választ akart kapni arra, hogyan tudna megszabadulni a szörnyetegtől. A jóslat szerint csak egy mód volt a menekvésre, ha feláldozzák a szörnyetegnek egyetlen lányukat, Andromédát. A királyi pár eleget tett a feladatnak, és Andromédát egy sziklához kötötték a tenger közelében. Perszeusz azonban a lány segítségére sietett, végzett a szörnyeteggel, kiszabadította Andromédát és feleségül vette.

Látnivalók

Csillagok

• A γ Cephei egy 50 fényév távolságra található kettőscsillag. A rendszer kisebb tagja egy vörös törpe csillag, míg párja egy narancssárga, K1IV színképtípusú csillag, mely körül 2002-ben exobolygót találtak. A precesszió miatt körülbelül i. sz. 4000–8000 között az északi égi pólus a Cepheus csillagképben lesz. I. sz. 4050 táján a γ Cephei, majd 7530 táján az α Cephei, vagyis az Alderamin lesz a sarkcsillag.
• A δ Cephei a cefeida típusú változócsillagok legismertebb képviselője, egyben névadó prototípusa. Méretét pár napos periódussal változtatja, így átlagos fényességében is periodikusságot mutat.
• A μ Cephei, mely Herschel Gránátcsillagaként is ismert, félszabályos változócsillag, vörös szuperóriás. Fényességét 730nap alatt 3,4^m és 5,1^m között változtatja. Átmérője megközelítőleg akkora, hogy ha Naprendszerünk közepén helyeznénk el, felszíne a Szaturnusz pályájáig nyúlna.
• A Kruger 60 egyike a Földhöz legközelebbi csillagoknak, mindössze 13 fényév távolságra található. Fényessége 11^m körüli, a rendszert két vörös törpe alkotja.
• A V354 Cephei az egyik legnagyobb ismert csillag.

Mélyég-objektumok

A Cepheus csillagkép

• NGC 40 egy fiatal planetáris köd
• NGC 188 az északi pólushoz legközelebbi nyílthalmaz, mely egyike a legrégebb óta ismert nyílthalmazoknak
• NGC 6946 egy spirálgalaxis, mely a Cepheus és Cygnus határán található
• NGC 7023 nyílthalmaz

Irodalom

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
• Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
• Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7
• Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi Kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
• Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz Cepheus csillagkép témájú médiaállományokat.

További információk

• Cepheus csillagképről, képek és jellemzés