Ceremošnjak
Ceremošnjak falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Nekcséhez tartozik.
| Ceremošnjak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Nekcse |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31500 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 81 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 47″, k. h. 18° 05′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 47″, k. h. 18° 05′ 37″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Eszéktől légvonalban 47, közúton 56 km-re nyugatra, Diakovártól légvonalban 28, közúton 40 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi részén fekszik.
Története szerkesztés
A települést 1407-ben említik először „Cremoswelge”[2] néven Nekcse várának tartozékaként[3] abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a nekcsei uradalmat Garai Miklós nádornak és testvérének, Jánosnak adományozta. 1491-ben Corvin János, majd 1504-ben az Újlakiak lettek az urai. A török 1532-ben szállta meg és 1687-ig török uralom alatt állt. A török uralom idején a nekcsei náhije részeként jobbágyok lakták, katolikus lakóinak lelki szolgálatát a nekcsei ferences atyák látták el. Mellettük lakott néhány Boszniából érkezett pravoszláv család is. A faluban 1698-ban 12 ház állt.
A török uralom elöli felszabadítás után kamarai birtok lett, majd a nekcsei uradalommal együtt előbb Johann Ferdinand Kyb, majd Catarina Caraffa lett a birtokosa. 1708-ban a nekcsei birtokkal együtt az udvari kamara igazgatása alá került. A nekcsei uradalmat 1723-ban a császár Lamperg Ferenc Antal hercegnek adományozta, aki 1726-ban eladta az eszéki erőd parancsnokának, Oduyer Antal gróf tábornagynak. 1734-ben a nekcsei uradalommal együtt a Pejácsevich család lett a település birtokosa. 1750-ben 6 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Czermosniak” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Cseremosne” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czermosnyák” néven 46 házzal, 68 katolikus és 199 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1905-ben a nekcsei ferencesek haranglábat építettek ide, mely egyben iskolaként is szolgált, ahova ekkor 35 tanuló járt.
A településnek 1857-ben 212, 1910-ben 464 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 70%-a szerb, 29%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 67%-a szerb, 30%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 108 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 212 | 248 | 268 | 326 | 502 | 464 | 493 | 453 | 378 | 366 | 343 | 229 | 165 | 122 | 126 | 108 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1940-ben szentelték fel. 1983-ban megújították. Az alapokat betonkoszorúval erősítették meg, csapadékvízelvezető csatornát építettek, a kápolnához lépcsőket készítettek. A már megrepedt falakat összekapcsolták, csempelapokkal burkolták, a falakat újravakolták és festették, a tetőt pedig kijavították. Az oltárt az emberekkel szemben állították fel. 1996-ban bevezették az áramot. 2004-ben az ablakokat újították fel és padokat cseréltek. A nekcsei kolostor keresztutat adományozott a kápolnának.
Oktatás szerkesztés
A falu tanulói a nekcsei Dora Pejačević általános iskolába járnak.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Zsigmond kori oklevéltár II. kötet 5640.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...108. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 64. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források szerkesztés
- A város honlapja (horvátul)
- A plébánia honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- Az első katonai felmérés térképe
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Nasice.com – Nekcse város információs portálja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
