Wikipédia

Charles Godfrey Leland

amerikai újságíró, író, humorista, néprajz- és mítoszkutató, kalandor

Charles Godfrey Leland (Philadelphia, Pennsylvania, 1824. augusztus 15. – Firenze, 1903. március 20.), Charles G. Leland: amerikai újságíró, író, humorista, néprajz- és mítoszkutató, kalandor. Legismertebb műve az Aradia avagy A boszorkányok evangéliuma, amely a modern kori boszorkányság alapműve.

Charles Godfrey Leland
Született1824. augusztus 15.[1][2][3][4][5]
Philadelphia
Elhunyt1903. március 20. (78 évesen)[1][2][3][4][5]
Firenze
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
IskoláiPrincetoni Egyetem
SírhelyeThe Woodlands[6]
Charles Godfrey Leland aláírása
Charles Godfrey Leland aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Godfrey Leland témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajz szerkesztés

Leland Philadelphiában született 1824-ben. Apja Henry Hopestill Leland leszármazottja volt, ki egyike volt Új-Anglia első fehér telepeseinek.[7]

Főhősünk a Princetoni Egyetemen végzett, majd Európába utazott, ahol Heidelberg és München egyetemein tanult tovább, majd Párizsba került a híres Sorbonne-ra. Majd Amerikában utazgatott, ahol főleg újságíróként kereste a kenyerét. 1856-ban nősült. Az északiak oldalán részt vett az amerikai polgárháborúban. 1870-ben Angliában telepedett le, ahol az angol cigányokat kezdte tanulmányozni. Idővel elnyerte Anglia "cigánykirályának", bizonyos Matty Cooper-nek a bizalmát, tőle tanulta meg a roma nyelvet. Ezalatt írta meg róluk két, klasszikussá vált könyvét. 1888-ban végleg befogadták maguk közé; ő lett a cigány közösség első Elnöke.[7]

1888 telén családjával Firenzébe költözött, hogy az olasz boszorkánysággal foglalkozhasson. Itteni kutatásai egy olyan anyagon alapulnak, amit egy Maddalena nevű rejtélyes asszony állított össze a számára. Maddalénáról annyi bizonyosat tudni, hogy Tarot-jóslással foglalkozott Firenze sikátoraiban, amikor Leland felfedezte őt, és asszisztensévé fogadta, hogy segítsen neki a kutatásaiban. Maddalena elmondta, hogy ősi boszorkánycsaládból származik, amelynek tagjai ismernek különböző régi meséket, legendákat; összegyűjtöttek különféle varázsigéket, bűbájokat, és azt is tudják, hogy kell azokat kiejteni; valamint ismernek ősrégi orvosságokat, recepteket is. Maddalena vezette be Lelandot Diana titkos boszorkánytanába is.[7]

Kilenc évnyi gyűjtőmunka után, 1897. újévének napján Maddalena saját kézírásával juttatta el Lelandnak a Vangelino (Evangélium) című, több mint 200 oldalas írást, amely a későbbi Aradia magját adta. Ezután a nő nyomtalanul eltűnt és többé már nem vette fel vele a kapcsolatot. Leland 1899-ben Londonban jelentette meg az Aradia avagy A boszorkányok evangéliuma című művét.[7]

1903-ban Firenzében hunyt el. Utolsó könyvét az olasz boszorkányságról már nem fejezte be.[7]

Művei szerkesztés

Kis híján ötven könyvet írt.

 
Az Aradia eredeti kiadásának borítója

Válogatott műveiː

  • 1855: Meister Karl’s Sketch-book
  • 1864: Legends of Birds
  • 1871: Hans Breitmann’s Ballads
  • 1872: Pidgin-English Sing-Song
  • 1872: The Music-Lesson of Confucius, and Other Poems
  • 1873: The English Gipsies[8]
  • 1875: Fusang or the Discovery of America by Chinese Buddhist Priests in the Fifth Century[9]
  • 1879: Johnnykin and the Goblins
  • 1882: The Gypsies[10][11] (A cigányok)
  • 1884: Algonquin Legends
  • 1891: Gypsy Sorcery and Fortune Telling[12]
  • 1892: The Hundred Riddles of the Fairy Bellaria
  • 1892: Etruscan Roman Remains in Popular Tradition (Etruszk-római emlékek)
  • 1892: Leather Work, A Practical Manual for Learners[13]
  • 1895: Songs of the Sea and Lays of the Land
  • 1896: Legends of Florence Collected from the People (Firenze legendái)
  • 1897: A dictionary of slang, jargon & cant embracing English, American, and Anglo-Indian slang, pidgin English, gypsies' jargon and other irregular phraseology[14]
  • 1899: Unpublished Legends of Virgil
  • 1899: Aradia, or the Gospel of the Witches
  • 1899: Have You a Strong Will?
  • 1901: Legends of Virgil
  • 1902: Flaxius, or Leaves from the Life of an Immortal

Magyarul szerkesztés

  • Aradia, avagy A boszorkányok evangéliuma; ford. Nagy András Pál; Hermit, Onga, 2005 (A modern boszorkányság mesterei)
  • A cigányok mágiája és jövendőmondó módszere varázslatokkal, a gyógyító mágia fajtáival, anekdotákkal és mesékkel illusztrálva; ford. Ladányi Krisztina; Hermit, Miskolc, 2006

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Find a Grave (angol nyelven)
  7. ↑ a b c d e Aradia → előszó
  8. ↑ [1][2]
  9. ↑ [3][4][5]
  10. ↑ [6][7][8]
  11. ↑ [9][10]
  12. ↑ [11][12] [13]
  13. ↑ Charles G. Leland was late director of the Public Industrial Art School of Philadelphia, with many illustrations and original designs by the author. 1st edition, Whittaker & Co. (publisher), London, 1892. 2nd edition, Whittaker (publisher), London, 1901. 3rd edition published 1925, Sir Isaac Pitman & Sons, Ltd.
  14. ↑ [14]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Charles_Godfrey_Leland&oldid=26096401”