Chernel-kert Arborétum

A Chernel-kert Arborétum Kőszegtől nyugatra fekszik.

Chernel-kert Arborétum
Erdei tündérfürt (Aruncus dioicus) az arborétumban
Elhelyezkedése
Ország	Magyarország
Település	Kőszeg
Chernel-kert Arborétum Pozíció Kőszeg térképén
é. sz. 47° 23′ 09″, k. h. 16° 31′ 50″47.385833333333, 16.530555555556
Általános adatok
Alapítás ideje	1896
Alapítója	Chernel István
Fenntartó	Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
Típusa	arborétum
Terület	2,5 ha km²
Fajok száma	több mint 300 növényfaj
Chernel-kert Arborétum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Chernel-kert Arborétum témájú médiaállományokat.

Története

Egykor a Chernel-család mintegy 1,5 hektáros gyümölcsöskertje volt, majd Chernel István ornitológus emlékkertté, madárvédelmi mintateleppé alakította. Az arborétum kialakításához 1898-ban fogott hozzá, amikor nemzeti ünnepeinken, jelesebb napokon (mint például Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazahozatalakor) és családi eseményeken emlékfákat kezdett ültetni. Később sűrű sövényeket telepített, hogy a madarak jó fészkelő- és búvóhelyeket találhassanak. Baráti kapcsolatot ápolt számos közeli arborétum gazdájával, és a növények egy részét is Kámonból, Szelestéről szerezte be.

A kert előtti emlékművet 1931-ben állították; Chernel István portréját Mayer Sándor szombathelyi szobrászművész faragta meg.

Chernel István utódai többé-kevésbé megpróbálták a park értékeit megtartani, de eközben ismét gyümölcsfákat ültettek. A 2. világháború után államosították, és gazdálkodóknak adták bérbe. A pusztulástól végül Horváth Ernő, a Vas Megyei Múzeumok igazgatóhelyettese mentette meg; az 1965-ben a múzeum birtokába került. Még abban az évben az Országos Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította, és a nagyközönség számára is megnyitották. A kertet Retkes József tervei alapján rekonstruálták.

A szomszédos kertek megvásárlásának köszönhetően területe 1972-re 2,5 hektárra nőtt. 1972-ben, egy kis faházban megnyitották a Chernel István Múzeumot, ahol a Chernel-hagyatékon túl Kőszeg környékének élővilágát is bemutatják.

Az arborétumot és társintézményeit 1992-ben bezárták, és csak két év múlva nyitották meg újra, amikor a Fertő–Hanság Nemzeti Park kezelésébe adták. 1998-ban alakították ki a védett növényeket bemutató tanösvényt. A múzeumot új épületbe költöztették.

2002-ben az intézményeket az akkor alakult Őrségi Nemzeti Parknak adták át, és ekkor elkezdték a besűrűsödött kert felújítását. Hangulatos úttal feltárták a kert korábban gyümölcsösként használt részét, amit Horváth Ernő díszfákkal ültetett be.

2002-ben készült el kert különleges kapuja, Tornay Endre András kőszegi szobrászművész munkája.

Egyéb intézmények

A kertben az arborétum mellett madárvédelmi mintatelep is működik.

Az emlékmúzeum Chernel István és Bechtold István munkásságát mutatja be. A múzeum mellett szabadtéri kiállítást is berendeztek. A rokokó udvarházban működik az Őrségi Nemzeti Park igazgatóságának Vas megyei irodája. A részlegesen megtekinthető madárkórházban ápolják az egész Dunántúlról érkező sérült madarakat.

Az arborétum fái

A park legértékesebb fái a kínai aranyfenyők (Pseudolarix amabilis), amik mellett áll itt néhány hatalmas luc- (Picea abies) és jegenyefenyő (közönséges jegenyefenyő, Abies alba), atlaszcédrus és andalúziai jegenyefenyő (Abies pinsapo) is.

Források

• Vasi Múzeumbarát Egylet: Chernel István
• Chernel István Madárvédelmi Mintatelep és Emlékmúzeum, Kőszeg
• Regős Ágnes: A Kőszegi-hegység Archiválva 2005. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben