Christine Boisson

francia színésznő, fotomodell

Christine Boisson (Salon-de-Provence, Bouches-du-Rhône, 1956. április 8. –) francia színésznő, fotomodell. 1974-ben az Emmanuelle film egyik mellékszerepével kezdődött, több hasonló filmszerepben jelent meg meztelenül. Az 1980-as években stílust váltott, felsőfokú előadóművészi főiskolák elvégzése után drámai színpadi és filmszerepekben aratott sikereket. 1982-ben főszerepet kapott Antonioni Egy nő azonosítása c. filmjében. 1984-ben Romy Schneider-díjat kapott. Igen sokoldalú tehetség, változatos műfajokban alakított sikeresen. Legutóbbi filmje, amit Magyarországon is bemutatottak, a Charlie kettős élete (The Truth About Charlie), Jonathan Demme rendezésében.

Christine Boisson
Született1956. április 8. (68 éves)[1][2]
Salon-de-Provence
Állampolgárságafrancia
Nemzetiségefrancia
Foglalkozása
IskoláiCNSAD
KitüntetéseiRomy Schneider-díj (1984)
Színészi pályafutása
Aktív évek1977–
Híres szerepeiEmmanuelle (1974)
Zsarutörténet (1975)
Egy nő azonosítása (1982)
Jó reggelt, búbánat (1995)
Charlie kettős élete (2002)
Tevékenységszínész
Díjai
Romy Schneider-díj (1984)

SablonWikidataSegítség
Christine Boisson
Nem található szabad kép.(?)
2007-es képe

Élete szerkesztés

Származása, gyermekkora szerkesztés

Christine Boisson 1956. április 8-án született Dél-Franciaországban, Salon-de-Provence (Selon de Provença) községben. Kisgyermekkorát Marokkóban töltötte, kilencéves korában tért vissza Franciaországba.

Meztelen pályakezdés szerkesztés

Az 1970-es évek elején munkát keresett és kapott egy manöken-ügynökségnél. Egy-két évig a divatszakmában dolgozott, közben fotomodellkedett is. 1973-ban Gérard Oury Jákob rabbi kalandjai c. filmvígjátékában kis statisztaként jelent meg. Első aprócska filmszerepét 1974-ben Michel Deville rendező Le mouton enragé c. filmjében kapta, ahol Jean-Louis Trintignant, Jean-Pierre Cassel, Romy Schneider és Jane Birkin közelében játszhatott, bár neve még a stáblistára sem került fel.

Ekkoriban ismerkedett meg Just Jaeckin fényképésszel és filmrendezővel, aki azonnal szerepet ajánlott neki a készülő Emmanuelle című erotikus játékfilmjében, amely Emmanuelle Arsan (valódi nevén Marayat Rollet-Andriane) thai-francia írónő Emmanuelle(wd) c. regénye alapján készült, az ugyancsak kezdő Sylvia Kristel holland színésznő címszereplésével.[3] Az 1974-ben bemutatott film világsikert aratott, kultuszfilmmé vált, műfajt teremtett. A 18 éves Christine mellékszerepet játszott, Marie-Ange-ot, aki emlékezetes jelenetében a napfényes teraszon önkielégítést végez, ölében Paul Newman képével.[4][5]

Szexis alakítása azonnal ismertté tette Christine-t, aki ezt követően több hasonló filmszerepet kapott. Alain Robbe-Grillet (1922–2008) író–filmrendező 1975-ös Játék a tűzzel (Le jeu avec le feu)[6] először jelent meg a vásznon teljesen meztelenül. Ilyen szerepeiben aratott sikerei óhatatlanul beskatulyázták ebbe a szerepkörbe.

Christine Boisson „igazi” színművésszé akart válni, a szó „polgári” értelmében, de az Emmanuelle-ben játszott jelenetei – akárcsak Sylvia Kristelt – őt is beleragasztották a „dögös csaj, jó bőr” szerepkörébe.[7]

A váltás szerkesztés

Jó néhány meztelen filmszerep után Christine jelentkezett a párizsi állami Konzervatóriumba (Conservatoire national supérieur de musique et de danse, CNSMD). Sikeres felvételi vizsga után Antoine Vitez (1930–1990) osztályának tagjaként kijárta a zene- és táncművészeti főiskolát. Szakított eddigi stílusával. Visszautasított több, neki meg nem felelő „jó bőr” filmszerepet, és keményen dolgozott azon, hogy valódi színművészi tehetségét kifejthesse.[7]

1976-ban Christine jelentkezett a párizsi Drámai Művészetek Konzervatóriumába (Conservatoire national supérieur d’art dramatique, CNSAD). Tanára Roger Planchon (1931–2009) lett, színművész, színházigazgató, színészoktató, dramaturg, színházi és filmrendező, a korabeli francia előadó művészet egyik legnagyobb hatású személyisége. Hatására Christine a színházi munka felé fordult, ahol tökéletesíthette megszerzett tudását. 1977-ben Csehov Sirályában szerepelt. 1978–1980 között Planchon több Shakespeare-szerepet adott neki a villeurbanne-i Théâtre national populaire színházban (TNP), Lyon mellett. Játszott többek között az Antonius és Kleopátra, és a Periklész, Tűrosz fejedelme c. darabokban.

1980-ban visszatért a filmezéshez. Jacques Bral rendező Extérieur Nuit c. játékfilmjében Christine Boisson megkapta élete első nagyfilmes főszerepét, André Dussollier et Gérard Lanvin partnereiként. A szerepet (egy taxisofőrnőt) kiválóan játszotta el. De a realistán megformált karakter annyira ellentétben állt Christine korábbi filmjeiből megismert „meztelen csaj” szerepekkel, hogy a közönség és a kritika is elutasítóan fogadta. Egy időre ismét a perifériára szorult.

1982-ben Michelangelo Antonioni (1912–2007) borongós „film noir”-jában, az Egy nő azonosításában (Identificazione di una donna) ismét főszerepet játszhatott.[8] 1984-ben Gilles Béhat rendező Christine-nek adta a kemény erőszakról szóló Barbárok utcája (Rue Barbare) c. filmjének[9] női főszerepét, Bernard Giraudeau oldalán. A „Vörös Emma” (Emma-la-Rouge) megformálásáért Christine megkapta a Romy Schneider-díjat.[10] Ebben az évben újabb színpadi szerepekben is sikereket ért el. Peter Handke Franciaországban élő osztrák író „Falvakon át” c. drámai költeményét interpretálta.[11]

A sokoldalú színművész szerkesztés

Az 1980-as90-es évek fordulójára Christine Boisson sikeresen lerázta a fiatalkori szerepei miatt rátapadt „meztelen csaj” klisét. Nagy rendezők szívesen és rendszeresen dolgoztak vele. 1987-ben Suzanne Schiffman (1929–2001) rendező főszerepet adott Christiane-nak A szerzetes és a boszorkány (Le moine et la sorcière) c. drámájában, Tchéky Karyo partnereként.[12][13] Repertoárját 1989-ben Yves Boisset Radio Corbeau-ja, 1990-ben Claude Lelouch Il y a des jours et des lunes, és 1993-ban Élie Chouraqui A mormoták (Les marmottes) c. filmjeiben alakított szerepeivel bővítette. Fiatal, vele egykorú, egy nyelvet beszélő rendezőkkel is dolgozott, így 1993-ban Olivier Assayas-szal (Une nouvelle vie) vagy 1999-ben Laetitia Massonnal (Love me). Közben nem hanyagolta el a színházat sem, főszerepeket játszott klasszikus darabokban, Shakespeare A makrancos hölgy-ében és Racine Andromaché-jában, és olyan modern drámákban, mint Harold Pinter Régi idők-jében, és 2001-ben a leszbikus amerikai írónő, Eve Ensler Les monologues du vagin (A vagina monológjai) c. abszurd monodrámájában is.

Az 1990-es évek elejétől Christine Boisson rendszeresen szerepelt a televízióban is. Több, mint húsz tévéfilmben és tévésorozatban működött közre, kiemelkedő alakítást mutatott be a 2007-es Riporterek (Reporters) sorozatban.

2002-ben főszerepet kapott a Charlie kettős élete (The Truth About Charlie) c. amerikai–német krimiben, amelynek rendezője és forgatókönyvírója Jonathan Demme volt. Mark Wahlberggel és Tim Robbins-szal játszott. (A filmet Magyarországon is bemutatták).

2008-ban Christine Boisson a Nizzai Nemzeti Színházban Ionesco A kopasz énekesnő (La Cantatrice chauve) c. drámájának főszerepét adta elő. 2009-ben szerepelt Maïwenn Színésznők bálja (Le Bal des actrices) c. filmjében, színészi munkáját mind a kritika, mind a közönség egyaránt elismeréssel fogadta. Ugyanezen év őszén főszerepet kapott Eric Valette rendező Ellenséges államok – Gyilkosság a legfelsőbb szinteken (Une affaire d’état) c. filmjének forgatásán, ahol ismét André Dussolier-vel játszott együtt.[7][14]

Legutóbbi főszerepét Claire Doyona 2010-ben bemutatott Kataï c. rövidfilmjében játszotta.[15] Sajtójelentések szerint 2010. október 14-én ismeretlen okból, öngyilkossági szándékkal ki akart ugrani emeleti lakásának ablakán, de jelenlévő családtagjai megakadályozták, és kórházba szállították.[16][17]

2019 májusában a kulturális és művészeti élet 1400 más képviselőjével együtt Boisson is aláírta a párizsi Libération c. újságban megjelent „Nem vagyunk hülyék!” (Nous ne sommes pas dupes!) kezdetű kiáltványt, a Sárgamellényes mozgalom támogatására. A médiában így nyilatkozott: „A sárgamellényesek mi vagyunk” (Les gilets jaunes, c’est nous).[18]

Filmjei szerkesztés

  • 1973: Jákob rabbi kalandjai (Les aventures de Rabbi Jacob), névtelen esküvői vendég)
  • 1974: Le mouton enragé; névtelen szereplő
  • 1974: Emmanuelle; Marie-Ange
  • 1975: Le jeu avec le feu; Christina postáskisasszony / Desdemóna
  • 1975: Thomas; Sophie
  • 1975: Zsarutörténet (Flic Story); Jocelyne
  • 1976: Die Hinrichtung, német koop,; Christine
  • 1977: Adom ou Le sang d’Abel; Káin felesége
  • 1979: Une Suédoise à Paris, tévésorozat; 1.21. epizód; Christine
  • 1980: Éjszaka külsőben (Extérieur, nuit); Cora
  • 1981: Du blues dans la tête; Carole
  • 1981: Seuls; Carole
  • 1982: Egy nő azonosítása (Identificazione di una Donna); Ida
  • 1982: Die Flügel der Nacht, német koop.; Rosa
  • 1983: Liberté, la nuit; Gémina
  • 1984: A gát (La digue); tévéfilm; Catherine
  • 1984: Paris vu par… vingt ans après; Genie
  • 1984: Rue barbare; a vörös Emma, „Emma-la-Rouge”
  • 1986: Rue du Départ; Mimi
  • 1986: A hajnal (L’aube), rend.: Jancsó Miklós; Iliana
  • 1986: Átjáró élet és halál között (Le Passage); Catherine Diaz
  • 1987: Le moine et la sorcière; Elda
  • 1987: Jenatsch; Nina
  • 1985–1987: Série noire, tévésorozat; Charlie / Claudine
  • 1988: La maison de Jeanne; Jeanne
  • 1989: Un amour de trop; Sandra
  • 1989: Radio Corbeau (Radio Corbeau); Agnès Deluca, a France Hebdo újságírónője
  • 1990: Les bottes de sept lieues, tévéfilm, (Germaine)
  • 1990: Vannak napok… és vannak holdak (Il y a des jours… et des lunes); Kocsmárosné
  • 1991: Caldo soffocante; Marie Christine
  • 1992: Oh pardon! Tu dormais…, tévéfilm; a Lány
  • 1992: Les amies de ma femme; Victoire Jollin
  • 1993: Új élet (Une nouvelle vie), tévéfilm; Laurence
  • 1993: Les marmottes, tévéfilm; Marie-Claire
  • 1994: Dühödt szív (La rage au coeur), tévéfilm; Sonia
  • 1994: Pas très catholique, tévéfilm; Florence
  • 1994: Le feu follet, tévéfilm; Dorothée
  • 1994: Coeur à prendre, tévéfilm; Nicole Bouquet
  • 1995: Jó reggelt, búbánat! (Bonjour tristesse), tévéfilm; Anna
  • 1995: La femme dangereuse, tévéfilm; Mélanie Fontana
  • 1996: Egy nő a múltból (L’ex), tévéfilm; Julianne Marchal
  • 1997: In fondo al cuore, tévéfilm, Giulia Mariani bírónő/államügyésznő
  • 1997: Le jugement de Salomon, tévéfilm
  • 1997: L’enfant des Appalaches, tévéfilm, Dr. Claire Lacoste
  • 1997: L’homme idéal; Nicole
  • 1997: La rumeur, tévéfilm; Claire Noblet
  • 1998: Bébé volé, tévéfilm; Mathilde
  • 1998: La clef des champs, tévésorozat; Colombe
  • 2000: Szeress! (Love me); Igazgatónő
  • 2000: Sötét ablak (En face); Clémence
  • 2000: La mécanique des femmes; egy nő
  • 2000: In extremis; Caroline
  • 2002: Charlie kettős élete (The Truth About Charlie); Dominique parancsnok
  • 2002: Jean Moulin, tévéfilm, Gilberte
  • 2004: Maigret felügyelő, tévésorozat, Maigret és az árnyjáték (Maigret et l’ombre chinoise) epizód; Germaine Martin
  • 2004: Procès de famille, tévéfilm; Mme Kussack
  • 2004: Mon vrai père, tévéfilm; Marie
  • 2004: S.O.S. 18, tévésorozat, Tête à l’envers c. epizód; Valérie Talmont
  • 2005: Vénusz és Apolló (Vénus & Apollon), tévésorozat; Frédérique
  • 2006: Therese nővér.com (SoeurThérèse.com), tévésorozat, De main de maître epizód; Véronique Dutilleux
  • 2006: Ma culotte; Claire
  • 2007: Szeretem az ellenségem (Nous nous sommes tant haïs), tévéfilm; Jeanne
  • 2008: Fény az éjszakában (Une lumière dans la nuit); tévésorozat; Nadine Blin
  • 2008: J’ai rêvé sous l’eau; Fabienne
  • 2009: Színésznők bálja (Bal des actrices); drámatanárnő
  • 2007–2009: Riporterek (Reporters), tévésorozat; Catherine Alfonsi
  • 2009: Ellenséges államok – Gyilkosság a legfelsőbb szinteken (Une affaire d’état); Mado
  • 2010: Kataï, rövidfilm; Kataï anyja
  • 2011: Coloscopia, rövidfilm,; Denise
  • 2012: Night Nurse Massacre; Christine
  • 2014: Profilozók (Profilage); Catherine Clark

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  2. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  3. Emmanuelle (1974) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  4. Emmanuelle (1944). AlloCiné.fr
  5. Kép az Emmanuelle-ből. a2.tvspielfilm.de
  6. Le jeu avec le feu (1975) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  7. a b c Christine Boisson adatlapja (francia nyelven). Premiere.fr
  8. Egy nő azonosítása (Identificazione di una donna, 1982) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  9. Rue barbare (1984) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  10. http://www.cinemotions.com/modules/Artistes/fiche/2185/Christine-Boisson.html Archiválva 2011. október 9-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  11. Az 1981-ben készült mű eredeti címe (németül) Über die Dörfer, (franciául) Par les villages.
  12. Le moine et la sorcière (1987) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  13. Walter Goodman (1988. április 1.). „Le Moine et la Sorcière (1987) Review/Film; 'Sorceress,' A Medieval Parable”. The New York Times.  
  14. Ellenséges államok – Gyilkosság a legfelsőbb szinteken (Une affaire d’état, 2009) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  15. Kataï (2010) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  16. Christine Boisson fait une tentative de suicide, Staragora.Com, 2010. október 15. Archiválva 2010. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (franciául)
  17. L’actrice Christine Boisson a tenté de se défenestrer, Nouvelobs.Com (AFP), 2010. október 15. (franciául)
  18. „Gilets jaunes : nous ne sommes pas dupes!” (francia nyelven). Libération (liberation.fr), 2019. május 4. (Hozzáférés: 2020. október 15.)

További információ szerkesztés