A cigányréce (Aythya nyroca) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és az Aythya nembe tartozó faj.[1][2] Nevét jellegzetes színéről kapta a magyar nyelvben, de más nyelvekben is utal a neve a színére.

Infobox info icon.svg
Cigányréce
Aythya nyroca.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Bukórécék (Aythyini)
Nem: Aythya
Faj: A. nyroca
Tudományos név
Aythya nyroca
(Güldenstädt, 1770)
Elterjedés
A cigányréce elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
A cigányréce elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cigányréce témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cigányréce témájú médiaállományokat és Cigányréce témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Johann Anton Güldenstädt német ornitológus írta le 1770-ben, az Anas nembe Anas nyroca néven.[3]

ElőfordulásaSzerkesztés

Európa keleti és déli, Ázsia déli és nyugati részén, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten honos. Természetes élőhelyei a édes vizű mocsarak és tavak, valamint tengerpartok. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon rendszeresen fészkelő, március-november hónapokban, de át is telelhet. Sűrű növényzetű halastavakon, mocsarakban költ.[5]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 38-42 centiméter, a szárnyfesztávolsága 63-67 centiméter, testtömege 450-700 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím.[5]

 
A hím
 
és a tojó

ÉletmódjaSzerkesztés

Magvakkal, hajtásokkal, rovarokkal és puhatestűekkel táplálkozik, ezeket általában kisebb mélységekből gyűjti, mint más bukórécék.[5]

SzaporodásaSzerkesztés

Talajra növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét. A fészekalj 8-12 tojásból áll, melyen 25-28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók. Előfordul, hogy más tojók fészkébe is rak tojást.[5]

 
Tojásai

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában még nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés