Wikipédia

Coleochaetophyceae

az algák egyik osztálya

A Coleochaetophyceae a csillárkamoszatok embriós növényekkel rokon osztálya (csak a Zygnematophyceae) közelebbi).[1] 35 ismert fajuk van, elsősorban édesvízben élnek perifitonként a vízinövények, műanyag zacskók és kavicsok felszínén az édesvízi tavak sekély littorális zónájában.[2][3] Kis (<200 μm) lemezes vagy fonalas fajok valós többsejtű szerveződéssel, ivaros és ivartalan szaporodással. A lemezek kétdimenziós szerveződésen túl nem fejlődnek.[4] Mitogenomjuk a Streptophyta moszatai közt a legintrongazdagabb.[5]

Coleochaetophyceae
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Cam
Csoport: Archaeplastida
Csoport: Viridiplantae
Csoport: Charophyta
Osztály: Coleochaetophyceae
C. Jeffrey, 1982
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Coleochaetophyceae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Coleochaetophyceae témájú kategóriát.

Korábban tekintették az embriós növények testvércsoportjának,[6] azonban kiderült, hogy a Charophyta tagja a testvércsoport.[7][8][9]

Leírás

szerkesztés

E többsejtű élőlények kis párnákként jelennek meg elágazó szárakkal. Ezek heterotrich (eltérő kinézetű álló szálakból felépülő) elágazó, középen növekvő hajtások. A rögzítést adhéziós gyökér biztosítja.[10]. Vannak heterotrich vagy akár homotrich álló hajtásra redukált fajai is. Egyes heterotrich hajtásformák lemezt alkotnak az alapon,[11] (például a Coleochaete orbicularis vagy a Coleochaete scutata esetén). Csillói (seta) vannak, mint például a Chaetosphaeridiophyta csoportnak, ezek a citoplazmából eredő nyúlványok védelmi céllal, hosszuk akár a sejttest hosszának 100-szorosa is lehet. Alapjuk elkülönül a nyílástól, innen a nevük. Így a Chaetosphaeridiophytát tekintették a Coleochaetophyceae tagjának morfológia alapján.[12] Sejtjeik 1 egypirenoidos kloroplasztisszal rendelkeznek az Anthocerophyta csoporthoz hasonlóan.

Életciklus

szerkesztés

Haplodiploid digenetikus életciklusuk van a gametofiton fázisnál egyszerűbb sporofiton fázissal. Oogámak (például Coleochaete) vagy legalábbis erősen anizogámak.[13] A petesejtek hajszál alakú kiemelkedést bocsátanak ki, ez a megtermékenyítésre kész állapotban megszűnik, és a színtelen kétostorú anterozoidokat vonzó anyagokat bocsát ki. Ezek az anteridiális ágaktól mutatnak, és a szál által alkotott csőbe kerülhet. Megtermékenyítés után tardív kariogámia történik. Egyes fajai egy-, mások kétlakiak, ez a populáció változatossága terén előny, de hátrányos, ha a hím- és nőivarú egyedek túl messze vannak. Nyár végén szaporodnak. Az embriós növényekkel több hasonlóságot mutatnka, például hogy a zigóta a női gametangiumban marad. A zigóta a megtermékenyítés után amidonok és lipidek felhalmozódásával nő. A perifériás vegetatív sejtek kéregsejtágyat alkotva osztódnak. Tápanyagok, például aminosavak, cukrok transzfere történik a gametofiton és az embrió közt, mint az embriós növényeknél. A meiózis gyors, a növekedési fázis során történik, és több mitózis követi, 8 kétostorú haploid meiospórát (zoospóra) adva, melyek lemezes ágyat alkotnak. Minden zoospóra azonos egyedet ad.

Ökológia

szerkesztés

A Coleochaetophyceae édesvízben vagy sekély littorális zónákban él, néhány fajuk sós vízben is él. A Scirpus vagy a Potamogeton epifitonjai vagy ásványi szubsztráton élnek.

Rendek és családok

szerkesztés
 
Az elsődleges szerkezetek és a szerveződési szintek fejlődése a növényeknél. A Charales és testvércsoportjuk, a Coleochaetales közös jellemzői (plazmodezma, hajtásfejlődésnek kedvező mitózisok, a jobb hőszabályozást és a homeohidriát biztosító parenchima, a növényeket az ultraibolya sugárzástól és a fotooxidációtól védő flavonoidok, a száradástól védő kutin prekurzora, az állást biztosító és az ereket védő lignin, melyek hozzájárultak a szárazföldi megjelenéshez.[14]

Az AlgaeBase és az ITIS szerint:[15]

A Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NCBI) szerint:[16]

Genomika

szerkesztés

Első szekvenált mtDNS-ű tagja a Chaetosphaeridium globosum, ennek mtDNS-ét 2002-ben szekvenálták.[5]

A Coleochaete scutata mitokondriális genomját 2019-ben szekvenálták, hossza 242 024 bp, de közel ugyanazok a génjei. 67 különböző génje van, ebből 3, az rrn5, a trnMf(cau) és a trnP(ugg) 2-szer vagy 3-szor szerepel. Az rpl6 nem szerepel benne, ebben tér el a Coleochaetophyceae egyetlen korábban szekvenált tagjától, a Chaetosphaeridium globosumtól.[5]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Donoghue, P. (2020). „Plant Evolution: Assembling Land Plants”. Current Biology 30 (2), R81–R83. o. DOI:10.1016/j.cub.2019.11.084. PMID 31962083.  
  2. ↑ Biology of Algae, Lichens and Bryophytes, 185. o. 
  3. ↑ Dittami SM, Heesch S, Olsen JL, Collén J. „Transitions between marine and freshwater environments provide new clues about the origins of multicellular plants and algae”.  
  4. ↑ Moody LA. „Three-dimensional growth: a developmental innovation that facilitated plant terrestrialization”. J Plant Res.  
  5. ↑ a b c Turmel M, Otis C, Lemieux C (2019. november 22.). „Complete mitogenome of the streptophyte green alga Coleochaete scutata (Coleochaetophyceae)”. Mitochondrial DNA B Resour 4 (2), 4209–4210. o. DOI:10.1080/23802359.2019.1693300. PMID 33366386.  
  6. ↑ Lecointre G, Guyader H. [[Classification phylogénétique du vivant (Guillaume Lecointre, Hervé Le Guyader)|]], 3, Belin (2001). ISBN 2-7011-4273-3 
  7. ↑ Meyer S, Reeb C, Bosdeveix R. Botanique Biologie et physiologie végétales, 2, Maloine (2008). ISBN 978-2-224-03020-9 
  8. ↑ Lewis LA, McCourt RM (2004). „Green algae and the origin of land plants”. Am J Bot 91 (10), 1535–1556. o.  
  9. ↑ de Reviers, Bruno. Biologie et phylogénie des algues (francia nyelven). Paris: Belin, 96. o. (2002. október). ISBN 978-2-7011-3083-5 
  10. ↑ Lüttge U, Kluge M, Bauer G. Botanique. Tec et Doc (2002. április). ISBN 2743004126 
  11. ↑ Nabors M. Biologie végétale, Structures, fonctionnement, écologie et biotechnologies 
  12. ↑ Graham LE, Wilcox LW. Algae 
  13. ↑ H. des Abbayes, M. Chadefaud, Y. de Ferré, J. Feldmann, H. Gaussen, P.-P. Grassé, M.C. Leredde, P. Ozenda, A.R. Prévot. Les algues, Botanique, anatomie - cycles évolutifs – systématique, Précis de Sciences Biologiques publiés sous la direction du Pr Pierre-P. Grass (francia nyelven). Paris: Masson et Cie, 217. o. (1963) 
  14. ↑ Zoe Popper et al. (2011). „Evolution and diversity of plant cell walls: from algae to flowering plants”. Annu Rev Plant Biol 62 (1), 567-590. o. DOI:10.1146/annurev-arplant-042110-103809.  
  15. ↑
  16. ↑ Coleochaetophyceae. (Hozzáférés: 2024. július 29.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Coleochaetophyceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Coleochaetophyceae című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Coleochaetophyceae&oldid=27322043”